Hirdessen itt

Óriási gigatüntetés Sargentini mellet – A teljes ellenzék felvonult, mindenki ott volt, legalább 1500 ember

Összefújta a szél a szemetet, ennek ellenére nagyon kevesen gyűltek össze a Magyarország elleni tüntetésen. Látni az összetételből is hogy pusztán a komcsi nyugdíjas csőcselék tudott összeverődni a DK és az MSZP hívására.
Összerántottak alig több mint ezer db hazaárulót, és nagyjából ennyi.  Nem volt jégeső, nem volt 30 fok, nem volt munkanap, mégsem tudtatok 1500 embernél többet összegereblyézni. Lehet itt fenyegetőzni, meg Orbán bukásáról naponta értekezni, de úgy néz ki, a magyar népet már nem tudjátok még egyszer megvezetni.

A Mérce nagyon igyekezett egy kicsit többnek mutatni a szánalmas létszámot,


… de emeljük csak kicsit fentebb a kamerát:
Gyurcsány “összekígyózó” nyelvével, Karácsony Gergely újabb összefogási kísérletével, valamint a baloldali szavazóközönség abszolút vakvágányával telt a  nagy ellenzéki örömködés, amelyet a Sargentini-jelentés megszavazásának tiszteletére rendeztek.

Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ezek a ballibbantak ennyire hibbantak, vagy ennyire kapaszkodnak a hatalomba. Egyszerűen képtelenek elfogadni azt, hogy:

  • Nem ők nyerték a választásokat
  • Maguknak köszönhetik a kétharmadot, ugyanis annyira nem bírnak a koncon megosztozni
  • A Sargentini jelentés még a jobb érzésű balosoknál is kiverte a biztosítékot
Na, de mindegy is. A családjának az EU parlamentet, és nem kicsiny hazánkat vélő újhelyi képviselő elvtárs-pajtás vezényletével gigatünci szerveződött mára. Mondjuk szegényt nagyon megviselte, hogy kollégánk szerint ő egy hazaáruló féreg, és hetven pluszos rajongói majdnem meglincselték munkáját végző és véleményét szabadon kinyilvánító munkatársunkat, de rájöttek, hogy nem bírnák a harcot. Így csendben elkullogtak.

A Vadhajtások több videót is készített. Utána a Pesti Srácok videója nézhető meg.

Így adták át Ujhelyi Hazaáruló Istvánnak 30 ezer ember üzenetét, hogy ő “egy aljas hazaáruló féreg”, miközben Ujhelyi épp Orbán Viktort “neonácizta”.



A Pesti Srácok videó összeállítása után érdemes tovább olvasni a cikket:


Társult a zsemlefejű liberálnáci mellé sok nagynevű, komoly ellenzéki, mint a macskás ember (Homonnay Gergely), aki Bözsi cica mögé bújva osztja az észt és kampányol a Pride-ért, no meg mániásan Orbán ellen. De a nyárias melegben volt egy kis karácsonyi, akarom mondani Karácsony fíling, aki állítólag nagyon mérges, és emiatt nekünk, nem liberálisoknak félnünk kellene. És persze nem hiányzott mindenki kedvence, a folyton kígyózó Fleto sem. Az MSZP + DK + Párbeszéd heppeningjére a Momentum is betársult, bár momentán azt sem tudni, ők éppen mit is akarnak, és véleményünk, ennek folytán álláspontjuk és részvételi kedvük is momentumonként változik. Azért pár lila lufit kiosztottak, gyerekek híján a szépkorúaknak. Ennél a hatásos akciónál már csak az az ómigráns árus volt mókásabb, aki magyar mellett uniós, és (figyelj!) székely zászlót kínált eladásra. Tippeljetek, melyikből nem adott el egyet sem? A jó válasz vörös nyalókát ér!

Vagy ezerötszázan el is botorkáltak hát a rendezvényre, a meghirdetett összefogásos gigatüntire, jó páran már háromkor elfoglalták helyüket a szobor talapzatán, nehogy lemaradjanak a cirkuszról. Édes látvány volt a két hetven pluszos néni, akik egyike vad elszántsággal cipelt négy zászlót: két unióst és két magyart. Végtére is tör előre ifjú seregük, rendületlenül, már vagy hetven éve, igaz, kissé megfogyatkozva és megrogyva, de az Örömóda akkor is szól ajkaikról. Mások hozták a kis háromlábú széket, aki meg nem, az így járt. Volt, akit a végén mentőhöz kellett kísérni, bár az nem derült ki, hogy szegény néni Fleto jó hosszan kígyózó beszédétől lett rosszul, esetleg annyira felizgatta bálványa látványa, vagy a minden jellegű és mindenféle formában meg is nyilvánuló melegfront volt rá ilyen hatással.

Már a műsor kezdetén kitört a parasztgyalázat, a tömeg fele, legalábbis a jobboldali (félreértés ne essék, csak azon a tér/félen tünciző) fele ugyanis nem hallott egy árva szót sem. Először azt hittük, a hallókészülékeik maradtak otthon, de kiderült, a hangosítás volt gagyi. Hiába, no, nem fussa a fejesek flancolása, a magas whiskey árak és a brüsszeli, strassburgi utak mellett a technikára is a sokezer eurós júdás pénzből.
Iszonyúan sajnáltatták magukat a szónokok. Merthogy kellene már az a fránya összefogás, a tömeg ereje és hatalma nélkül ők csak magányos harcosok. Meg hát fenyegetik ám őket, de nagyon. Mondjuk Homonnaynál nem derült ki, hogy pontosan őt, vagy a macskáját fenyegetik-e, merthogy folyton szegény cica mögé bújva osztja az észt. Mindenesetre annyira nem lehetnek nagy állatvédők és állatbarátok, mert szerintük teljesen normális, hogy két szegény pincserre papírkartonokat aggattak, hogy azzal is a szemét Zorbánnak üzenjenek.

Aztán a vége felé már fogyott a lendület, egyre többen ücsörögtek, pár zokni-szandál járőrözött és szúrós szemmel nézegetett minket, mert hát a sajtószabadság úgyis csak nekik jár, azért csak ők ajvékolhatnak. Abba nem fér bele, hogy velük szemben álló média is tudósítson. Az is igaz, hogy beszólni csak a 168 óra enyhén paranoid, ám annál nagyobb arcú, magát riporternek nevező lúzere mert, de ő is csak halkan, sunnyogva, mert a terepet felmérve rájött, itt senki nem áll mellé, ha megkínálja egy csicskalángos.

Szóval Karácsony vezényletével ezek a szépkorúak vissza szeretnék venni a hazát, maguknak. Merthogy az unokáik, akikre oly bőszen hivatkoznak, és akik érdekében – még ha szájhúzogatva is, de – boldogan elfogadták és jól elköltötték a Fidesz Erzsébet utalványait, még véletlenül sem kísérték el őket a gigamegatüncire.

A tömeg azonban Fletót várta, hát kitartott, fájós lábbal és derékkal. A bukott gerinctelen végül nagy kegyesen a színpadra kígyózott, és jó szokásához híven folytatta rég megkezdett hazudozását. Mert szerinte „Nem ott van diktatúra, ahol Gulág van, Hitler-bajusz és karlendítés van.” Vagyis nem csak ott van, mert Magyarországot egy velejéig romlott gazember, egy lúzer vezeti.  Itt egy kicsit összezavarodtunk, mert szerintünk a jelen időt elvétette, talán az öröm hatására, hogy ennyi agg hívét láthatja, és azt akarta mondani, hogy vezette. Már amikor ő volt a miniszterelnök. De kiderült, nem, ő komolyan gondolta. Ebből is látszik, komolyan patológiás eset, ámde legalább kellő számú gerontozombi támogatását és lelkes imádatát bírja ahhoz, hogy meghirdesse, „Diktatúrákat nem a Parlamentben szoktak megdönteni.”, ezért mostantól tüntetni kell, ha tetszik, ha nem.  Hiszen az utca tömege (sic!) kényszerítheti csak lemondásra a gaz diktátort, értsd Zorbánt, és nem őt, a szemkilövetőt. Persze nem felfordulva, akarom mondani felfordulást okozva, mert akkor véletlenül, lányos zavarukban, úgy járnak el velük a gonosz, Fideszes rendőrök, ahogy ők jártak el 2006-ban. Akkor pedig tényleg felfordulna a sok, jobb sorsra érdemes, megvezetett szépkorú. Kedvenc strapakancája, a vad vörös Ágnes már meg is hirdette a paranccsal elrendelt tüntetéssorozat első eseményét, mely remélhetőleg kedden hamvába is hull.

Tóth Bertalannak semmi más nem fájt, mint hogy ő nem pörköltözhet tízmilliós hacukában. Merthogy nem ő van hatalmon. A rajongói lábán a rózsaszín zokni a kínai szandállal már nem fájt neki, és azoknak sem, merthogy ők nem esznek pörköltet, hiszen a disznó nem kóser.

Újhelyi beszéde már csak a hab volt a tortán, és leginkább már nem is érdekelt, hiszen ő elmondta Strasbourgban, mi a számára lényeges. A fontosat, a mindent elsöprő nagy igazságot úgyis megtudtuk Fletótól, azaz azt, hogy újhelyi lés míderníder feljelenti saját magát hazaárulásért, ha már ennyien mondták nekik, hogy mocskos hazaárulók. Azt várják, hogy a bíróság mondja ki, hiszen végtére is oly mindegy, mit gondol az ország – Fideszes és nem Fideszes, de jóérzésű – többsége. Az már a választásokon sem számított, már előtte, mikor ők voltak hatalmon, akkor sem volt fontos. Ismerve a magyar igazság(?)szolgáltatási rendszert nincsenek illúzióink, milyen cuki beszédekkel fogják fényesre nyalni a két képviselő hátulsó felét, és hogyan mentik fel őket ezen vádak alól. Meglesz a cirkusz is a népnek, de a kenyeret azért nem baj, ha a Fidesz adja. Mondjuk újabb Erzsébet utalvány formájában.

A szemetet mára is összefújta a szél. Sok, zömében a szoci időkben boldogan élő, a kádári és fletói diktatúrát visszasíró szépkorú, pár megvezetett birka, sok fejes, baltól balig, és még balra. Ennyi volt a mai nap.

Hős Tuaregünk, aki oly sokszor megbukott már, ám újra a Kossuth téren oldja meg lakhatási (és feltehetőleg számla-) problémáit, csak amúgy jó szokásához híven, most éppen új hívei, az Occupy Oktogon harci szekérnek csúfolt utánfutóján ugrálva várta, hogy szót tudjon zsákmányolni. Hívta, csalta a tömeget, hogy kövessék a Kossuth térre, ahol immáron egy hete sátorozik összkomfortban újra. Remélte, hogy a delegáció érkezése miatt hajnalra tervezett ideiglenes kilakoltatásukat majd ütős tömeg fogja megakadályozni. Merthogy a szemét Zorbán képes mindenféle hivatalos delegációkat előrántani, csak úgy, mint varázsló nyuszit a kalapból, csak hogy őket zavarhassa, bosszanthassa, kilakoltathassa. Egy közterületről. Merthogy ez a külügy, meg diplomácia már csak ilyen ad hoc, az ő bosszantásukra szervezett valami.

Néhány szépkorú lelkes elszántsággal követte is őket, meneteltek vadul át Margitunk hídján, lengetve sok vörös és még több uniós rongyot, ám a Kossuth téren a nagy semmivel szembesültek. Bár lelkes ligetvédő koszlidércünk is ott volt, ebből a gerontozombi csapatból őt és zsándárkinak becézett munkásságát nem sokan ismerték. Szegény bácsikája egy kósza és szokatlanul röpke megafonos lázítás után csüggedten poroszkált az egyre fogyatkozó tömegben.

Fájtak a lábak, esett a vércukor, hiányzott a fotel és az ATV híradója, így egyre kevesebben tartottak ki a rettentően izgalmas ellenállási kiképzésre. Mikor meghallották, hogy a hideg kövön ülve kellene ellenállni a vad és marcona rendőröknek, akik majd kicipelik fájós derekukat, sokan feladták. Hiába, isiásszal, lumbágóval, két gyógyszerszedés között nehéz az ellenállás.

Kígyó Fleto kedvencei megunták hát, és hazamentek. Vagyis csak szót fogadtak vezírüknek, nem feledve annak lassan történelemkönyvekbe kerülő szavait. Ám mivel ezek az emberek az olyan csúnya bácsik, mint Rommel, szavait nem ismerik, hát nem tudják, hogy „Ne harcolj olyan csatában, aminél semmit sem érsz a győzelemmel.” Így hát találkozunk kedden, hogy hírt adjunk az újabb gigatüntiről. Ja, és az ATV-nek üzenjük, legközelebb ne diszkalkuliás tudósítót küldjenek, az ezerötszáz a boltban sem lesz hatezer sose. Hát még egy rendszerváltónak tervezett majdnem gigamegatüncin.

Vad Boglárka – Vadhajtások

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések