Egy éve tartották meg Németországban a legutóbbi parlamenti választásokat.
A voksolás tanulsága az volt, hogy bár Angela Merkel még mindig a legnépszerűbb politikus az országban, a migrációs válság rossz kezelése miatt elvesztette támogatóinak jelentős részét. Kormányt is csak súlyos kompromisszumok árán tudott alakítani a szocialistákkal: a fontos minisztériumok többségét átjátszotta a baloldali pártnak. A belügyminisztériumi posztot a pártszövetségen belül tartotta, ám a CSU-s Horst Seehofer sokkal keményebb bevándorláspolitikát támogatna, mint Merkel, ami miatt folyamatosak a belső konfliktusok.
A voksolás tanulsága az volt, hogy bár Angela Merkel még mindig a legnépszerűbb politikus az országban, a migrációs válság rossz kezelése miatt elvesztette támogatóinak jelentős részét. Kormányt is csak súlyos kompromisszumok árán tudott alakítani a szocialistákkal: a fontos minisztériumok többségét átjátszotta a baloldali pártnak. A belügyminisztériumi posztot a pártszövetségen belül tartotta, ám a CSU-s Horst Seehofer sokkal keményebb bevándorláspolitikát támogatna, mint Merkel, ami miatt folyamatosak a belső konfliktusok.
Ebben a feszült helyzetben robbant a „Chemnitz-botrány”. A német kisvárosban migránsok megöltek egy asztalost, ami hatalmas tüntetéssorozatot váltott ki. A német sajtóban elterjedt, hogy a városban a neonáci csőcselék vadászni kezdett különböző nemzetiségű bevándorlókra.Ezt a retorikát Merkel is átvette, ám az alkotmányvédelmi hivatal vezetője, Hans-Georg Maassen úgy fogalmazott, hogy nem látja bizonyítottnak ezeket az állításokat.
Míg Horst Seehofer körömszakadtáig védte Maassent, addig Merkel és stábja támadta. A feszültség nőtt, a folyamatos konfliktusok pedig odavezettek, hogy Maassent leváltották, de Merkel és pártja körül tovább fogyott a levegő. A párt népszerűsége drámai mértékben csökkent a választások óta, míg az ellenőrizetlen bevándorlást ellenző Alternatíva Németországért (AfD) már az ország második legerősebb pártjának számít. Nem csoda, ha a kancellárt párton belül is fúrni kezdték. Ez a láncfolyamat vezetett Angela Merkel hivatalában lévő idejének legkeserűbb napjához:Legfőbb bizalmasának, Volker Kauder frakcióvezetőnek a bukásához.
Megbuktatott bizalmas
A CDU/CSU-frakcióban 1973 óta először volt egynél több jelölt a frakcióvezetői tisztségre. Volker Kauder kihívója egy kevéssé ismert politikus, Ralph Brinkhaus volt. Ralph Brinkhaus 125 képviselő támogatását nyerte el, Volker Kauderre 112 képviselő szavazott, 2 képviselő tartózkodott. Angela Merkel kancellár sajtónyilatkozatában kiemelte:
Arra egyetlen politikai elemző sem számított, hogy a kihívó a titkos választáson legyőzheti a hivatalban lévő frakcióvezetőt, aki minden elődjénél hosszabb ideje volt a pozícióban, Kauder leváltása tehát komoly elégedetlenséget jelezhet.
Decemberben pártkongresszus
Decemberben Angela Merkelnek a pártkongresszuson kell bizonyítania, hogy a következő években is képes irányítani a pártot, és a következő választásokon ismét győzni tudnak majd. Az 1000 küldött ezután dönt arról, hogy a Mutti maradhat-e a párt élén.
Fontos megjegyezni, hogy Merkel mindig azt hangsúlyozta, hogy a kancellárnak és a párt első emberének egy és ugyanazon személynek kell lennie. Tehát ha decemberben leváltják a CDU éléről Angela Merkelt, akkor ez elvileg azt is jelenti, hogy Merkelnek le kell mondania a kancellárságról…
1 Megjegyzések