London tudott a terrorgyanúsítottakkal szembeni "védhetetlen" amerikai bánásmódról

A brit biztonsági szolgálatok kétségtelenül tudtak arról, hogy az Egyesült Államok a 2001. szeptember 11-ei amerikai merényletsorozat után őrizetbe vettekkel szemben milyen "védhetetlen" bánásmódot tanúsított, de ennek ellenére folytatták az információ-megosztást az amerikaiakkal a terror ellen meghirdetett háború idején - áll a londoni alsóház hírszerzési és biztonsági bizottságának csütörtökön közzétett két jelentésében.

A 151, illetve 185 oldalas kettős tanulmány három év alatt, 30 ezer munkaórával készült el, 40 ezer eredeti dokumentum áttekintésének és 50 órányi szóbeli interjú feldolgozásának eredményeként.

Az alsóházi bizottság hangsúlyozza: arra nem talált semmilyen bizonyítékot, hogy a brit hírszerzési és biztonsági szolgálatok közvetlenül, fizikailag bántalmaztak volna őrizeteseket, de 13 olyan incidenst feltárt, amelyben brit ügynökök közvetlen szemtanúi voltak foglyok bántalmazásának.

További 25 esetben a brit szolgálatok tagjainak az őrizetesek számoltak be arról, hogy bántalmazták őket, 128 esetben a bizottság által közelebbről meg nem nevezett külföldi "összekötő szolgálatok" tájékoztatták a brit ügynököket foglyokkal szembeni rossz bánásmódról, és a brit szolgálatok 232 bizonyítható esetben folytatták hírszerzési információk átadását annak tudatában is, hogy az adott esetekben őrizetbe vett embereket a partnerügynökségek rossz bánásmódnak vetik alá.

Az alsóházi bizottság jelentése szerint a brit hatóságok néhány ilyen esetben vizsgálatot indítottak, de ez nem volt következetes gyakorlat.

A parlamenti testület szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy a jelentésekben feltártak alapján az Egyesült Királyság eltűrt olyan akciókat, amelyek a bizottság megítélése szerint "védhetetlenek".

A jelentések összegzése szerint ugyanakkor a bizonyítékok arra vallanak, hogy brit szolgálatok nehéz mérlegelési dilemma elé kerültek: befolyásuk korlátozott volt az amerikai félre, viszont óvakodtak az Egyesült Államok "felbosszantásától", tartva attól, hogy ebben az esetben elveszítik hozzáférésüket az őrizetesektől származó olyan információkhoz, amelyek életfontosságúak lehettek nagy-britanniai terrortámadások megakadályozásához.

"Könnyű az események utólagos ismeretében kritizálni, és teljesen egyértelműen leszögezzük, hogy nem célunk egyes súlyos nyomás alatt dolgozó (brit titkosszolgálati) tisztviselők hibáztatása" - fogalmaz az alsóház hírszerzési és biztonsági bizottsága.

A jelentés szerint azonban a brit fél a szolgálatok és az illetékes minisztériumok szintjén nagyobb erőfeszítéseket is kifejthetett volna az amerikai magatartás befolyásolására és az elhatárolódásra az őrizetesek bántalmazásától.

Dominic Grieve, az alsóházi bizottság vezetője a jelentésekhez külön kommentárt fűzött, miután találkozott olyan találgatásokkal, amelyek szerint az Egyesült Államok cenzúrázta volna a bizottsági jelentést. Grieve ezzel kapcsolatban közölte: a jóval több mint 300 oldalas kettős tanulmányban az alsóházi testület egyetlen olyan szó "átszerkesztésébe" egyezett bele, amelyet az Egyesült Államok biztonsági szempontból aggályosnak talált.

A bizottság vezetője éles szavakkal bírálta a brit kormányt is, elfogadhatatlannak nevezve, hogy a jelentésből kormánytisztviselők egyes részleteket kiszivárogtattak a sajtónak. 

Grieve nyilatkozata szerint a kormány kivételes eljárással előzetes betekintést nyerhetett a jelentéstervezetbe, hogy megvizsgálhassa, nincsenek-e benne olyan részletek, amelyek árthatnak a brit nemzetbiztonságnak, de ez nem jelentette azt, hogy "kedvére" kiszivárogtathatott egyes részeket a tanulmányból.

MTI