Kocsis Máté szerint az ellenzék hátat fordított az ország biztonságának és jövőjének, azonban az április 8-i, választóktól kapott felhatalmazás alapján már nincs nekik kiszolgáltatva sem az ország, sem a kormány. A Fidesz országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője lapunknak adott interjújában Brüsszel jelenlegi politikáját nevezte meg a negyedik Orbán-kormány előtt álló legnagyobb kihívásnak.
– Az új Országgyűlés 117 tagú Fidesz-frakcióját vezeti. Miben változnak a célkitűzések, és mennyiben más a feladat, a kihívás az ön számára?
– A Fidesz és a kereszténydemokraták célja nem változott a választásokat követően sem: meg kell védeni a határainkat, meg kell őriznünk keresztény hagyományainkat, törekednünk kell a teljes foglalkoztatásra és támogatnunk kell a családokat. Megítélésem szerint a kormánypártok az elmúlt években már bizonyították eltökéltségüket ezeken a területeken, a választók pedig április 8-án megkérdőjelezhetetlenül kimondták, hogy egyetértenek ezekkel a célokkal. Megtisztelő, hogy ebben a munkában most a Fidesz országgyűlési frakciójának vezetőjeként vehetek részt.
– A parlament a munkáját az alaptörvény szám szerint 7. módosításával kezdheti. Ezt 2016-ban egyszer már megpróbálták. Mi változott azóta?
– A 2016-os népszavazás alkalmával eddig soha nem látott egység alakult ki, mely, bár nem volt jogilag kötelező érvényű, mégis közel 3,4 millió magyar ember utasította el a kötelező betelepítési kvótát. Ez rendkívüli összefogás egy nemzeti ügy mellett. Két évvel ezelőtt azonban kizárólag a kormánypártok vették ezt komolyan, a Jobbik ráadásul saját támogatóival is szembement, amikor korábbi ígéretével ellentétben nem szavazta meg az alaptörvény módosítását. Velük együtt az egész ellenzék hátat fordított az ország biztonságának és jövőjének, most viszont a választóktól kapott felhatalmazás alapján már nem vagyunk nekik kiszolgáltatva.
– Az Országgyűlés folytatja a Stop, Soros! tárgyalását, vitáját is. Várható a törvénycsomagban foglaltak finomítása, módosítása?
– A Stop, Soros! néven ismert csomag a migráció elleni küzdelem fontos eleme, hiszen épp az abban érdekelt és tevékeny szervezetek szigorúbb ellenőrzését szolgálja. Mivel itt komoly jogi háttérrel, alapvetően a kiskapuk kijátszásával Magyarországra támadó, nagyon is politikai feladatot végrehajtó álcivilekről beszélünk, jól átgondolt szabályozásra van szükség. A cél változatlan: arra kérjük a kormányt, hogy tartsa fent a törvénycsomag elfogadására tett javaslatát, hogy minél hamarabb folytatódhasson a törvényalkotási eljárás.
– A nyári szünet előtt még egy nagy feladat áll a képviselők előtt: a jövő évi költségvetés megtárgyalása és elfogadása. Mekkora munka ez, tovább ülésezik-e emiatt a parlament?
– A költségvetés alapvetően meghatározza egy közösség mindennapjait, legyen szó akár egy családról, akár egy cégről, akár egy településről vagy akár egy országról. Mivel szeretnénk fenntartani a stabil és kiszámítható pénzügyi és gazdasági környezet, szándékunk ezt minél hamarabb mindenki számára nyilvánvalóan kifejezni, hogy a hazai gazdasági és közigazgatási szereplők is megalapozottan tervezhessék működésüket. A költségvetéssel kapcsolatos parlamenti munka akár július végéig is eltarthat.
– Kettővel több ellenzéki párt alakíthatott frakciót, a Párbeszédnek és a DK-nak is van már képviselőcsoportja. Milyen minőségű munkára számít az ellenzéki frakciók részéről?
– Az ellenzék magatartása az Országgyűlés megalakulása során egy bohózat volt. Amikor a több mint húsz éve a Magyar Szocialista Pártban politizáló Burány Sándort úgy adják kölcsön a Párbeszéd képviselőinek, mint bármelyik futballistát a szomszéd falu csapatának, akkor azt gondolom, hogy az ellenzéknél valami nagyon félresikerült. Az okok persze a pozíciók megszerzésében keresendők. Észrevehetnék már, hogy a személyes helyzetük megerősítése helyett végre a választókkal is kellene foglalkozniuk.
– Gyurcsány Ferenc valószínűleg maximálisan kihasználja majd a frakció adta szereplési lehetőségeket a parlamentben. Újabb matekórákra is számíthatunk tőle?
– Már az sem jelentett túl sok jót, amikor Gyurcsány még miniszterelnökként matekozott, hiszen eladósodott az ország és a költségvetés romokban hevert. Őt egyébként a legutóbbi ciklusban sem sokat láthattuk az ülésteremben, nem gondolom, hogy ezen radikálisan változtatna, de ha kígyózó kígyókról vagy prímszámokról lesz szó, biztosan megkeresem majd.
– Mennyire készül konfrontatív, személyeskedő parlamenti vitastílusra?
– Az ellenzéknek már nem igazán maradt más, csak a személyeskedés, jól láthattuk a kampányban, ezért erre számítok a jövőben is. A párbeszédes Tordai Bencét például már az első felszólalásánál kétszer figyelmeztette a levezető elnök, hogy tartsa tiszteletben az Országgyűlésben megszokott magatartást. Szeretnék mindenkit megnyugtatni, kemény ellenfelei leszünk a közönséges viselkedésnek.
– Egyes, magukat civilnek valló csoportok kétségbe vonják a választás törvényességét, a Fidesz–KDNP felhatalmazását. Radikalizálódhatnak az egyre elkeseredettebb tüntetések?
– Ezek a megmozdulások nem civil, hanem pártpolitikai alapon szerveződnek. Az ellenzék nem tartja tiszteletben a választók döntését, és ahelyett, hogy elismerné a saját felelősségét, inkább hergeli a szimpatizánsait. Ha ezt folytatják, radikalizálódhatnak az egyre kisebb létszámú tüntetések is. A gyáva ellenzéki politikusok persze az emiatt kialakult atrocitásokért sem vállalják a felelősséget. Ez történt akkor is, amikor leköpdösték a református elöljárókat.
– Honnan kaphatja a legnagyobb kihívást a kormányzás? Itthonról vagy külföldről?
– Brüsszelből. Nehéz viták előtt állunk, de az a felhatalmazás, amit a választóktól kaptunk, megerősíti a magyar álláspontot, ezzel együtt folyamatos éberséget követel a kormánytól az érdekeink érvényesítése. Ugyanakkor az elmúlt időszak tendenciái, legyen szó akár az osztrák, akár a cseh vagy az olasz választásokról, egyértelműen azt jelzik, hogy az európai polgárok nem elégedettek a mostani európai politikával, különösen a bevándorláspolitikával nem, ezért szerintem a jövő évi uniós voksolást követően az Európai Parlamentben is jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok. Azonban biztosak lehetünk benne, hogy a baloldali és liberális európai képviselők addig sem fognak felhagyni Magyarország gyalázásával. Jellemző, hogy azok a leghangosabb bírálóink odakint, akiknek saját országukon belüli támogatottsága elenyésző a magyar kormánypártokéhoz képest.
– Támogatnák Tarlós István újraindulását a főpolgármesteri posztért?
– Tarlós Istvánt támogatni jó döntés. 2010 óta kiválóan irányítja a fővárost, számos tény bizonyítja ezt, például a hatalmas léptékű fejlődés, a turizmus megerősödése és a világranglistákon sorra elért előkelő helyezések. Budapest az utóbbi években egyértelműen előtérbe került, emellett volt szerencsém személyesen is együtt dolgozni vele, és láttam, ha Budapest érdekeiről van szó, elmegy a falig. Jó főpolgármester.
– Józsefváros-Ferencvárosban négyezer szavazatos különbséggel választották országgyűlési képviselőnek. Ön szerint minek köszönhető a győzelem?
– Elsősorban a rengeteg munkának. Sokan és sokat dolgoztunk azért, hogy Józsefváros jobb hely legyen annál, mint amilyen régen volt. A kerület vezetésében 12 éve veszek részt, azonban vannak ügyek, melyeket erőteljesebben képviselhetek az Országgyűlésben, ezt pedig a választók is megértették.
– Országgyűlési képviselővé választása miatt le kellett mondania a VIII. kerület polgármesteri posztjáról. Sára Botond alpolgármestert, a Fidesz polgármesterjelöltjét hogyan jellemezné?
– Sára Botond több mint hét éve dolgozik mellettem alpolgármesterként. Nagy munkabírású, szorgalmas és alaposan ismeri a városrész ügyeit. Emellett nagyon fontosnak tartom, hogy olyan vezető álljon az élén, aki jól tud együttműködni a kormánypárti többségű képviselő-testülettel és az országgyűlési képviselővel is. Ő ilyen.
– A baloldal még mindig nem állt elő VIII. kerületi polgármesterjelöltjével, de a hírek szerint egy párton kívüli szociológust indítanak. Lehet, hogy mégsem olyan erősek a fővárosban?
– Már önmagában is elképesztőnek tartom azt, hogy egy héttel az aláírásgyűjtés kezdete előtt még mindig nem tudják biztosan a választók, hogy ki vagy kik lesznek az ellenzék jelöltjei. Azt sem tartom korrekt eljárásnak, hogy magukat civilnek mondó, de egyértelműen párthoz köthető emberek mögé állnak be, ezzel próbálva elkerülni a vereséggel járó felelősség vállalását. Mindkét jelenség arra utal, hogy nagyon komoly belső gondok vannak az ellenzéki pártok háza táján, de nekünk most azzal kell foglalkoznunk, hogy Józsefváros jó kezekben legyen, amire én ma egyedül Sára Botondot találom garanciának.
Rend és fejlődés
A kedden megalakult új Országgyűlés Fidesz-frakciójának vezetőjévé választott Kocsis Máté korábban a főváros VIII. kerületének, Józsefvárosnak volt kormánypárti polgármestere, a Fővárosi Közgyűlés tagja, önkormányzati és rendészeti tanácsnoka A 37 éves, nős, kétgyermekes családapa a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán szerzett doktori oklevelet, majd a Századvég Politikai Iskola és a Budapest Corvinus Egyetem politikai szakértő szakon végzett. A 2006. évi önkormányzati választáson a Fidesz–KDNP színeiben Józsefváros képviselő-testületének tagja lett, 2009. november 22-én pedig először választották meg Józsefváros polgármesterének az időközi polgármester-választáson. A frakcióvezetőség mellett a Fidesz budapesti elnöki tisztjét és a Magyar Kézilabda-szövetség elnöki pozícióját is betölti. Kocsis Máté volt az első kerületi vezető, aki rendeletben tiltotta meg a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. A 2015-ös migránshullám idején Facebook-bejegyzésben kelt ki a Keleti pályaudvar környékén, a II. János Pál pápa téren gyújtogató, járókelőket inzultáló illegális bevándorlók ellen. Kocsis rendpárti intézkedési közé tartozik az is, amikor a józsefvárosi önkormányzat felmondta az együttműködést a Kék Pont kábítószerfüggőket segítő alapítvánnyal, mert a tűcserét is bonyolító ellátóközpont közelében túl sok volt a drogosok által eldobált, használt tű. Mindenesetre közel egy évtizedes polgármesteri munkája eredményeként a korábban rossz hírű VIII. kerület élhetővé vált, a városrész megújult, dinamikusan fejlődik.
0 Megjegyzések