A 48-as főúton keresztül egymásra találhat az elszakított területek gazdasága is

Ez év harmadik negyedévében kezdődik, és a tervek szerint 2020 negyedik negyedévében fejeződik be a 48-as főút teljes hosszának felújítása, korszerűsítése. Ezzel együtt azonban elkezdődik egy, az országhatár két oldalán élők számára a jövőt illetően nagyon fontos beruházás előkészítése is. Ez pedig a nyírábrányi közúti határátkelő teherforgalom számára is átjárhatóvá tétele. Jelenleg ugyanis csak a személyforgalom előtt nyitott az országhatár Nyírábránynál.

Két ütemben készül

Kezdjük azonban a 48-as főút felújításával. Tasó László, a térség országgyűlési képviselője még a hazai közutakért felelős államtitkárként beszélt arról, hogy a Debrecent Vámospércsen keresztül Nyírábránnyal, pontosabban, a magyar–román államhatárral összekötő főutat szélesítik, és új burkolatot is kap. Ezután minden szempontból biztonságosabb lesz a 48-as főút.

– Társaságunk a 48. számú főút 11,5 tonna burkolaterősítése és szélesítése kapcsán a kivitelezői feladatok elvégzésére két közbeszerzési eljárást indított 2017-ben – tájékoztatott a Napló kérdéseire Kiss Boglárka, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) kommunikációs szóvivője. – Egyrészt a 48. számú főút Vámospércs belterületi szakaszát érintően, másrészt a főút külterületi szakaszaira vonatkozóan (Debrecen belterületi határától az országhatárig) összesen 26,5 kilométer hosszan. A közbeszerzési ­eljárások lezárultak, a kivitelezés megkezdéséhez kormánydöntés szükséges. Ha megvan az anyagi forrás, mindkét szakaszon 2018 harmadik negyedévében kezdődhetnek el a munkálatok. Egy kormányhatározat alapján a pénzügyi forrás az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program fejlesztési kerete lesz. A kivitelezési munkálatok tervezetten 2020. negyedik negyedévében fejeződnek be.

Építkezés, élelmiszeripar

Kiss Boglárka kitért arra is, hogy a NIF feladata a nyírábrányi határátkelőhely teherforgalmi nagyhatárrá történő fejlesztése előkészítési feladatainak elvégzése is. Elkészült az engedélyezési terv, és megkapták az építési engedélyt. Folyamatban van a területbiztosítási feladatok elvégzéséhez szükséges munkarészek elkészítése. A 48-as főút határmetszéspontjára tervezett nagyhatárátkelő-fejlesztésre jelenleg csak az előkészítésre van meg az anyagi forrás – tette hozzá Kiss Boglárka.

– A teherforgalom számára meg kell nyitni a nyírábrányi közúti határátkelőt, ez érdekük a vállalkozásoknak, gazdasági egységeknek, függetlenül attól, hogy azok a magyar vagy a román oldalon vannak, mégpedig a térség gazdasági fejlődése miatt – ezt már Tasó László ország­gyűlési képviselő jelentette ki, amikor a tervezett beruházásról kérdeztük. – Fontos lenne, hogy az áruforgalom ne olyan nagy távolságon keresztül történjen. Most ugyanis az Erdélybe és az onnan ebbe a térségbe irányuló teherforgalomnak nagy kitérőt kell tennie ahhoz, hogy az árukat át tudják juttatni az országhatáron. Csengersimánál és Ártándnál vannak legközelebb közúti teherforgalmi átkelők. A 100 kilométer plusz út már sok, ez már gátja a térség gazdasági fejlődésének. Ha meglenne a teherátkelő, sokat jelentene például az építkezésekben. A túloldalon kavicsbányák vannak magyar kézben. Ezek jelenleg azért nem tudnak a gazdaságban labdába rúgni, mert nagyot kell kerülni. Zöldség- és gyümölcsfeldolgozás terén is ez a helyzet.

A magyar oldalon feldolgozót szeretnénk létesíteni. Ezt az üzemet az országhatár túloldaláról is „táplálnánk”. Ebből a két példából is látszik, hogy ennek a környéknek létfontosságú lenne a beruházás.

Több oldalról szükséges támogatni

Nyírábránynál a teherforgalom számára is használható határátkelő még csak terv szintjén van, erre forrás egyelőre nincs – fogalmazott Tasó László.

A cél most az, hogy a korszerű 48-as főút minél hamarabb épüljön meg, és ahogy érnek bele az útkorszerűsítésbe, annál jobban „pörgetnék” a határátkelő bővítését. A beruházás résztvevői már túl vannak a tanácskozásokon. Az országgyűlési képviselő hozzátette, hogy az Európa Kapu szervezet (melynek társ­elnöke Tasó László) kiemelt témái közé tartozik a határátkelők építése.

Az Európai Unió térségi programjai között a második helyen futott be ez a projekt, amelyet most politikai és gazdasági oldalról is igyekeznek megtámogatni.

Tasó László úgy véli: az előkészítés hosszabb folyamat lesz, 4–8 évbe biztosan belekerül. A megvalósításnak 2022-ig nem látja jó esélyét, inkább a 2022–2026-os ciklusra teszi a kivitelezést.