Sáskák százezreit "képtelenek" hazazavarni "Német"országból, hiába utasították el a menedékkérelmüket

Csak a tavalyi évben 65 ezer elutasított menedékkérőt nem tudtak hazaküldeni Németországból, mert az érintetteknek nem volt meg az útlevelük – írja a Deutsche Welle a berlini belügyminisztérium adataira hivatkozva. Összesen egyébként több százezer olyan ember élhet a németeknél, akiknek elutasították a menedékkérelmét, ám nem tudnak távozni, még akkor sem, ha akarnak.

A szükséges papírok hiányán túl kizáró ok például a betegség, ha nincs biztonságos visszaút, vagy ha éppen háború dúl az érintett szülőföldjén, esetleg ha a menedékkérő hontalan, vagyis egyik országnak sem állampolgára.

És noha az útlevél nélküliek egy része valószínűleg szándékosan dobja el papírjait, de sokuknak nincs más választása, az embercsempészek ugyanis számos esetben elveszik tőlük azokat. Mások, például az eritreaiak állítólag a saját országuk hatóságai miatti félelmből semmisítik meg az okmányaikat. Ilyen esetben viszont a menedékkérőknek érkezésük után mindenben segíteniük kell a hatóságokat annak érdekében, hogy kiderüljön a személyazonosságuk, ellenkező esetben súlyos bírsággal kell szembenézniük.

A nigériai John O. még a nagy hullám előtt érkezett, és már 2014-ben levelet kapott arról, hogy elutasították a menedékkérelmét. Mégsem lehetséges hazaküldeni, mert nincs meg az útlevele, állítása szerint ellopták. Azóta is Bajoroszágban él, mindössze annyit kell tennie, hogy havonta megújíttatja az engedélyét, hogy vígan élhesse életét az egykor szebb napokat emgélt, mára kiherélt országban. Évekig tartott mire legalább annyi következménye lett az élősködésének, hogy 700 eurós büntetést mértek ki rá, mert nem működik együtt a szükséges azonosítóokmányok beszerzésében. Ez túl nagy összegnek bizonyult szegény elesett menekült számára, és a nigériai nagykövetségen új útlevelet igényelt. Nem is értjük, hogy bírta ki az igazolvány nyilvánvalóan mély traumát okozó ellopását követően évekig nélküle.

A visszautasított menedékkérők hazájának egyébként kötelessége együttműködni az érintettek visszavételében, ám vannak, akik szerint ebben nem minden ország partner. A német kormány most azt találta ki, hogy a segítségért cserébe gazdasági támogatást nyújtanak egy sor országnak. Éves szinten félmilliárd eurót szándékoznak költeni arra, hogy finanszírozzák az önkéntesen hazatérők elhelyezkedését Irakban, Nigériában, vagy éppen Afganisztánban. Berlinben ettől azt remélik, hogy évi 20-30 ezer migráns így hajlandó visszatérni hazájába.

Mindemellett sok ország hatóságai feltűnően lassan reagálnak az útlevélpótlási kérelmekre, Libanon esetében például extrém ritka, hogy egyáltalán válaszolnak. (Érdemes megemlíteni, hogy Libanon bő 6 milliós lakosságából közel 1,5 milliót tesznek ki csak a valódi szíriai és a palesztin menekültek.)

(Kuruc.info – Deutsche Welle – MNO nyomán)