Továbbra is vitatják az ellenzéki pártok a választás végeredményét, a szavazókörökben tapasztalt furcsaságok miatt pedig a szavazatok újraszámolását követelik.
A végső eredmények megváltozására azonban kevés az esély, az eddig ismertté vált több száz különös eset ugyanis nem érintene annyi voksot, hogy módosuljon a parlamenti helyek eloszlása. Az eddig ismertté vált számok egyébként azt mutatják, hogy nem történt rendszerszintű csalás.
A közel 11 ezer szavazókör jegyzőkönyveit egyébként szerdán kapták meg a pártok, a következő napokban pedig az összeset összevetik az elektronikus rendszerbe feltöltött hivatalos adatokkal.
Tóka Gábor politológus szerint elképzelhető, hogy a megszokottnál valamivel hanyagabb volt a választási adminisztráció, ám arra is rámutatott, hogy az elmúlt választásokhoz képest összességében nincs jelentős különbség az érvénytelen szavazatokat tekintve.
Míg 2014-ben 1,09 százalék szavazott érvénytelenül listán, idén ez 1,24 százalék volt. Összességében az egyéni jelöltekre leadott voksok esetében sincs nagy eltérés: 2014-ben a képviselő-jelöltekre leadott szavazatok 1,18 százaléka volt érvénytelen, 2018-ban pedig alig valamivel több, 1,28 százalék.
0 Megjegyzések