“A katona az élete árán is megvédi az ország állampolgárait, ezért bűn lenne, ha nem lehetne bevetni például olyan migránshelyzetnél, amit már a rendőrök nem tudnak kezelni” – ezt mondta Benkő Tibor vezérezredes a Faktornak. Arról is beszélt, hogy néhány nappal ezelőtt, egy kibertámadást akadályoztak meg a magyar katonák. A vezérezredes a kötelező sorkatonasággal nem ért egyet, de még az idén felállítanak 10 helyőrségben kiképzőköteléket, ahol önkéntes katonákat képeznek majd ki. Azt is mondta, hogy megalakult a különleges rendeltetésű ezred, amely egy “elit” egység. Ahogy a vezérkari főnök fogalmazott: “földön-vízen-víz alatt- és levegőben – bárhol bevethetők, és ők a legjobbak.”
Tavaly nem volt könnyű évük – váratlan feladatot kellett megoldaniuk, ami nem volt benne az éves tervben. Hogyan tudták megszervezni viszonylag rövid időn belül a kerítésépítést?
Valóban, 2015. nem volt egyszerű év. Mindig úgy tervezzük a kiképzési évet, hogy a katonáknak szinte minden napja le van kötve. Kiképzések, felkészítések, missziós munkák, nem hagyunk nagyon szabadidőt. Tavaly is megvolt a katonák hazai és nemzetközi elfoglaltsága, amelyeket nemcsak újra kellett gondolni, de újra is kellett tervezni, amikor kiderült, hogy a migrációs helyzetet kezelni kell. Az egyik legnagyobb kihívás a szervezet számára az volt, hogy ne hagyjunk el egyetlen betervezett feladatot sem, de emellett nagyon rövid idő alatt legyünk képesek megoldani a tömeginvázió megakadályozását. A katonáknak meg kellett tervezni a zárrendszert, majd a fizikai akadályt meg is kellett építeni. Emellett azt is meg kellett szervezni, – a rendőrökkel karöltve, őket kiegészítve – hogy a zárrendszer mögött a katonák ott álljanak, és biztosítsák, hogy ne vágják át, ne rongálják meg, ne tegyék azt tönkre. Az egyes katonák számára pedig az időjárás okozott kihívást, hiszen a legnagyobb hőségben dolgoztak. Azokban a hetekben, amikor épült a határzár, ötször volt hőségriasztás.
Volt könnyítés, de ez sem jelentette azt, hogy könnyű lett volna a feladat. Ugyanis olyan eszközökkel dolgoztak, ami indokolttá tette a munkavédelmi felszerelések használatát. Nem lehetett csak úgy, félmeztelenül, rövidnadrágban dolgozni. Csak egy példa: a drótakadály, amit ki kellett húzniuk, nagyon veszélyes, éles, könnyen okoz sérülést. Minden nehézség ellenére tisztességes, becsületes, szorgalmas munkát végeztek a katonáink éjjel-nappal.
Mennyi idő alatt építették fel a határzárat?
A mintegy 300 kilométeren bő 3 hónap alatt épült fel a műszaki határzár, amely sok helyen nem egy, hanem kettő, néhol három soros akadályt jelentett. Kemény munka volt. Ráadásul a dunántúli részeken komoly terepmunkákat is végezni kellett.
“Már készülünk az újabb határzár építésére.'”
Néhány napja azt lehetett olvasni, hogy újabb határzár épülhet a román határ mentén. Ezt már betervezték az idei feladatok közé?
Kész terveink vannak, már tavaly is készültünk rá, hogy adott esetben újabb műszaki zárrendszert kell építeni. Felmértük a román határszakaszt: kijelöltük a határ pontos vonalát, a határ mentén anyagokat tárolunk, felmértük, hogy katonáinkat hol lehet elhelyezni. Így szükség esetén nagyon rövid időn belül, szinte azonnal el tudjuk kezdeni a munkát. Ez a határszakasz egyébként csaknem 450 kilométer hosszú, vagyis hosszabb, nagyobb szakaszról van szó, mint amit tavaly kiépítettünk.
Tavasz után, nyár elején elindulhat egy újabb migráns-áradat. Addigra készen lehet egy ilyen hosszú kerítés?
Nagyon komoly teljesítményre voltak képesek tavaly is a katonák, volt olyan nap, amikor 10 kilométeren három soros akadályrendszert építettek. Most is készen állunk arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül elkészüljön a fizikai határzár, hogy határainkat és ezzel az országot is megvédjük az illegális úton próbálkozó belépőkkel szemben. Ennek érdekében folyamatosan figyeljük a határszakaszokon a mozgásokat, és mivel a napokban jelentősen megnőtt a határsértők száma, megnöveltük a határ mentén szolgálatot teljesítő katonák létszámát.
Milyen mozgásokat láttak az elmúlt napokban?
A zöldhatár őszi lezárása nyomán viszonylagos nyugalom volt tapasztalható, ám az utóbbi hetekben ismét megnövekedett a határt illegálisan átlépni akarók száma. Most már naponta százas nagyságrendben tartóztatják fel őket a katonákkal járőröző rendőrök. Tehát ismét fel kell készülnünk nagyobb hullámokra, hiszen a macedón-görög határon tízezrek torlódtak fel, akik igyekeznek újabb és újabb útvonalakat találni céljaik eléréséhez. Ezért is fokoztuk a katonák határmenti jelenlétét, és a leginkább veszélyeztetett határszakaszokon gép- és harcjárművek bevonásával erősítettük a járőrözési feladatok végrehajtását. Emellett növeltük a felderítési tevékenységet helikopteres légi felderítéssel is, amely segíti a határőrizeti szervek munkáját. Felkészültünk arra, hogy megállítsunk egy esetleges tömegáradatot, de reméljük, hogy nem lesz rá szükség.
“Egy felelős társadalomnak fontolóra kell vennie a hadsereg bevetését akkor, ha kezelhetetlenné válik a migrációs helyzet.”
Mi a véleménye arról, hogy Franciaországban még alkotmányt is módosítottak azért, hogy a hadsereg közbe tudjon lépni egy esetleges migrációs áradat esetén, ha már a rendőrség nem képes kezelni a helyeztet?
Ez egy rendkívül fontos kérdés, de szögezzük le: a katona nem politizál. Viszont azt gondolom, hogy Magyarország polgárainak biztonsága a legfontosabb, és ennek függetlennek kell lennie a pártpolitikától. Franciaországban igénybe vették a katonaságot, hiszen ha van ilyen feladatra kiképzett és felkészült szervezet, akkor bűn lenne nem igénybe venni szükség esetén. Erről szól, amit Franciaország megtett – és ennek örülök. Sok országban teljesen természetes, hogy a katonát, aki erre kiképzést kapott, és az esküjében is azt fogadta meg, hogy az országot és polgárait az élete árán is megvédi, igénybe veszik, ilyen feladatra, ha szükség van rá. Ha a magyar polgárokat kell megvédeni – és ezt a magyar katonák az esküjükben megfogadják -, akkor miért nem akarjuk igénybe venni őket? Ezt egy felelős társadalomnak fontolóra kell vennie. A magyar katona elsősorban a magyar emberekért van, hallgassuk meg egyszer az eskütételüket és ne féljünk tőlük.
Ön elképzelhetőnek tartja, hogy ha tavaly nyáron a hadsereg közbe tudott volna lépni, akkor nem alakult volna ki az a helyzet, ami a Keleti pályaudvarnál is volt, vagy az autópályán?
Én azt tapasztaltam, hogy megfelelő rendőri erő volt jelen, és a rendőrség megfelelően kezelte az akkori helyzetet, ráadásul rövid idő alatt. Éppen ez az egyik lényeges eleme egyébként a francia törvénymódosításnak is. Ha a rendőri erő már nem elégséges a biztonság, a rend fenntartására, akkor igénybe veszik a katonai erőt. Itthon mi is kiegészítjük, segítjük a rendőrséget a déli határszakaszokon. Erről szólnak a közös járőr szolgálatok, vagy erről szól a fegyveres katonai rendészek alkalmazása a különböző települések vasútállomásain, a közterületein, a kiemelt fontosságú rendezvényein.
A katonaság a migrációs helyzeten kívül a terrorizmus ellen is tud küzdeni?
A magyar honvédségnek is alapfeladatai közé tartozik a terrorizmus elleni küzdelem. A katonai nemzetbiztonsági szolgálat információs felderítési jelentésétől kezdve a katona személyes felkészítésén át sok eszközünk van a terrorizmus elleni küzdelemre. Nemzetközi színtéren pedig sok helyen ott vagyunk és végezzük ezt a munkát az információ gyűjtésétől a végrehajtási feladatokig. Ez a missziók lényege és értelme is, hogy egy élhetőbb világot próbáljunk teremteni a válság vagy háború sújtotta térségekben. Ezzel nagyrészt elejét vehetnénk a tömeges bevándorlásnak is, hiszen a katonai missziók éppen azokon a területeken szolgálnak, amelyek a legfőbb utánpótlását adják a migrációnak. A jelenlegi határ menti helyzet jól szemlélteti, hogy miért fontos az, hogy a határainktól távol lévő területeken, országokban megóvjuk a békét, megoldást találjunk válságok kezelésére, katonáink szerepvállalásával is.
A közelmúltban volt valami olyan, terrortámadásra utaló jel, amit meg kellett akadályozniuk?
A terrorizmus és az általa alkalmazott eszközök és eljárások tárháza rendkívül széles. Nagyon nehéz konkrét, preventív jelleggel ellene fellépni. Ezek közül én csak egyet említenék, hiszen nem szeretnék tippet adni senkinek sem. Viszont a párizsi merénylet igazolta, hogy napjaink információs hálózata rendkívül kedvező súlyos cselekmények megszervezésére, szervezetek, személyek irányítására és vezetésére, de ezzel együtt sebezhető is, melynek következményeként akár tragédiák következhetnek be. Éppen ezért a Magyar Honvédség számára is kiemelt fontosságú a kiber-védelem, amely kimondottan preventív jelleggel bír. Ma már tudjuk, hogy mi mindenre fel lehet használni az internetet, és esetleg kihasználni, befolyásolni az embereket ezen keresztül. A terroristák a francia terrortámadást többek között az internet felhasználásával szervezték meg és értesítették egymást. Épp ezért fontos, hogy ha fennáll a gyanúja egy terrortámadásnak, akkor a kommunikációs csatornát valamilyen formában blokkolni kell. Ez nem újdonság, Katonai berkeken belül ez évszázados dolog. Talán kezdődött a füstjelekkel, fényjelzésekkel, később jöttek a futárok, a postagalambok, és sorolhatnám, de egyszerűen a hír továbbítói. Aztán jöttek annak megakadályozói, és jutottunk el a különböző hírtechnikai eszközöket zavaró, blokkoló, vagy lefogó eszközökhöz és eljárásokhoz, hogy megakadályozzuk az információk célba jutását.
Szóval, volt a közelmúltban olyan, amikor a kiber-ellenőrzéskor találtak valami olyasmit, ami terrortámadás előkészítésére utalhatott?
Én a terrortámadás előkészítésére utaló jelek, vagy tevékenység helyett, inkább kibertámadásról beszélnék, amire azt mondhatom igen, volt.
Mostanában? Például az elmúlt egy hónapban?
Igen.
Ilyenkor mi a teendőjük?
Ezt nem részletezhetem, de nyilván megkeressük a támadás forrását, értékeljük, elemezzük a történteket és a tapasztalatok felhasználásával még erősebbé formáljuk kibervédelmünket, hogy ne tudjanak minket támadni, ne tudjanak beférkőzni oda, ahol ők illetéktelenek.
Mit gondol a sorkatonaságról? Jó, ha egy fiatal férfi megismeri a katonai alapokat, vagy nem?
Mindenek előtt tisztáznunk kell, mert sokszor keverednek a fogalmak, hogy a sorkatonaság és a kötelező sorkatonai szolgálat között különbség van. Utóbbira semmi szükség nincs, mert nem szabad kötelezővé tenni egy ilyen komoly és felelősségteljes feladat ellátását. Amit ön mond, hogy vonuljanak be a fiatalemberek, és sajátítsák el azokat az ismereteket, amikre egy férfinek szüksége lehet, az egy más dolog. A kötelező sorkatonaságnak a sok-sok negatívuma mellett, kár tagadni – ha sokan nem is ismerik el –, azért pozitív hatása is volt. Először is foglalkoztak azzal, hogy mit jelent a haza. Mit jelent a haza iránti elkötelezettség. Mit jelent a haza védelme. Minden nemzetnek van kultúrája, képzőművészete, hagyományai, értékei. Ha a fiatalokkal megismertették ezeket, akkor a következő lépés, hogy miként tudom megvédeni a hazát, a családomat. A sorkatonaság adott egyfajta önbizalmat és bátorságot is. Ezen kívül pedig megtanulták a fiatalok, hogy hogyan kell közösségben élni, mit jelent a közösség értéke. Megtanultak alkalmazkodni, ami az életben mindenki számára fontos. Egy házasságban is alkalmazkodni kell egymáshoz. Megtanulták azt, hogy mit jelent, ha főnöke van az embernek. Mindegy, hogy a főnököt szakaszparancsnoknak, századosnak, őrnagynak vagy ezredesnek hívják…
Vagy feleségnek…
(nevet) Igen. Ez is fontos. A munkahelyen, a polgári életben is jelen van az alkalmazkodás. Meg kell csinálni, amit a főnök mond. Ma hol tanítjuk ezt meg a felnövekvő nemzedéknek? A szülői házban, az iskolákban, a munkahelyen? Hol szembesül a fiatal ezekkel a jelenségekkel, esetleg elvárásokkal? Napjainkban más nevelési elvek vannak. Nem mondom, hogy jobb, vagy rosszabb, döntse el mindenki saját maga. Sok mindentől függ.
Ha lenne Magyarországon arra lehetőség, hogy például egy hónapos kiképzésen vegyenek részt a fiatalok, ez arra is alkalmas lehet, hogy a mai világban – amikor bármikor, bárhol lehet terrorcselekmény – felismerjék, mi a különbség egy petárdadurranás és a pisztoly- vagy puskalövés között?
Hogyne. Bennem mindig ott van az a kép, ami Franciaországban történt. A tragédia után néhány nap elteltével kimentek az emberek megemlékezni a helyszínre. Aztán történt valami. Egy petárdarobbanás. Mindenki fejvesztve menekülni kezdett, átgázoltak a megemlékezés virágain, a mécseseken, az áldozatok fényképein. Mert nem tudták, hogy mi volt az a robbanás. Ahogy mondja, ennek a felismerését is megtanulhatják a fiatalok egy ilyen kiképzésen, meg azt is, hogy hogyan kezeljék a kialakult pánikhelyzetet. Hogyan gondoskodjanak magukról, hogyan segítsenek bajbajutott társaikon, vagy szeretteiken. De még egyszer mondom: a kötelező sorkatonai szolgálatot semmiképpen nem támogatom. Az önkéntes katonai szolgálattal viszont egyetértek.
De ha valaki nem akar katona lenni, csak ismerni szeretné ezeket a dolgokat? Ilyen lehetőséget támogatna?
Ilyen típusú kiképzést is szeretnénk. Felkészíteni a fiatalokat arra, hogy hogyan tudja megvédeni magát, a rábízott erőket, eszközöket, és hogyan tud túlélni különböző helyzeteket és eseményeket. Egyfajta katonai ismereteket is foglalna magába ez a felkészítés, és akinek tetszik, maradna, akinek pedig elég volt, az elmehet, de mégis gazdagabb lett ő – és vele az ország is – a hon védelmének gyakorlati feladataival.
Elég katona van Magyarországon, vagy szükség lenne még többre?
Ez nem egyértelmű kérdés…
Rendben, akkor úgy kérdezem: mostani feladatokhoz van elég katona?
Békeidő van, és a békeidő a katona számára azt jelenti, hogy egy váratlan helyzetben a lehető legrövidebb időn belül a szükséges képességekkel az ország rendelkezésére tudjon állni. Ez a váratlan helyzet lehet olyan, mint például az ideiglenes biztonsági határzár építse volt, ahol van némi idő a felkészülésre. De egy terrortámadásnál, vagy egy katasztrófa esetén erre nincs mód, ott azonnal cselekedni kell. Mindezeket el tudjuk látni – az egyéb békeidőszaki feladatainkkal együtt -, de szükség lenne még több katonára, hogy gördülékenyebben menjenek a dolgok, hogy ne legyen annyira leterhelt az állomány. Ennek érdekében fokozzuk idén a toborzást, várjuk a honvédelem iránt érdeklődő fiatalokat.
Lehet valahogy csábítani az embereket, hogy jöjjenek katonának? Életpályamodellel, lakással, fizetéssel.
Csábítani mindig lehet, szokták mondani elhúzni a mézesmadzagot, ami aztán nem mindig olyan édes, mint amire számítottak. A csábítás vonzereje mindig ideiglenes, és nem is hosszantartó. Sokkal inkább azt kell megteremteni, hogy a fiatalok megismerhessék, mit jelent katonának lenni. Belső indíttatásból fakadjon az, ha valaki katona szeretne lenni. Aztán nem elég csak betoborozni a fiatalokat. Őket, mint katonákat meg is kell tartani. Ebben rendkívül nagy szerep és felelősség hárul a parancsnokokra. A sorkatonaság egyik negatív ismérve, legyünk őszinték, a különböző szintű parancsnokok és az ő tevékenységük, a katonákhoz való viszonyuk volt. Mindig elmondom, hogy a parancsnoknak szigorúnak, követelménytámasztónak, következetesnek, példamutatónak és emberségesnek kell lennie. Ez elég ahhoz, hogy a katonák megértsék és tiszteljék a főnöküket, elöljárójukat, és ha kell, kövessék őt. Többek között, – azokon túl, amit ön a kérdésében felvetett – a katonák iránti tisztelet, példamutatás, tisztesség is vonzóbbá teheti a katonai pályát.
“A parancsnoknak szigorúnak, követelménytámasztónak, következetesnek, példamutatónak és emberségesnek kell lennie.”
Megalakult a Különleges Rendeltetésű Ezred – miért volt erre szükség?
Két zászlóalj bázisán jött létre az MH 2. Különleges Rendeltetésű Ezred. Ez a két zászlóalj már1993 óta működött egymás mellett, hasonló képességekkel és sok közösen végrehajtott feladattal. Ezek közül a Különleges Műveleti Zászlóalj 2014-re elérte a legmagasabb készültségi fokot, amelyet egy nemzetközi ellenőrzés alkalmával egy ilyen jellegű kötelék elérhet, ezért lett a fejlesztés, a képességbővítés következő lépcsőfoka az ezred szintű kötelék megalakítása. Ez a különleges rendeltetésű ezred rendkívüli erőpróbára teszi a fiatalokat. Az ezredbe nagyon komoly kiválogatás után kerülhetnek be a katonák. Aki ide jelentkezik, mindenki katonai szervezettől jön, vagy katonaviselt ember. De van bennük egy sokkal erősebb kihívás. Ő akar a legjobb lenni. Sokan jelentkeztek, de csak 10-15 százalékuk felelt meg az elvárásoknak. Talán így még érthetőbb, hogy miért lehetünk nagyon büszkék erre az új képességre, amellyel nemzetközi színtéren is elismerést vívtunk ki.
Mi lesz az ő feladatuk?
Nagyon egyszerűen úgy szoktam mondani, hogy földön, vízen, víz alatt és levegőben…
Itthon, vagy külföldön?
Bárhol. A magyar különleges erők elismertségéről csak annyit mondok, hogy Afganisztánban például hét ország különleges műveleti erőit is vezették fél éven át. A magyar Különleges Műveleti Kontingens irányítása alatt még amerikaiak is szolgáltak, akik közismerten nem igazán szoktak más nemzetek irányítása alatt tevékenykedni.
Akkor büszke a katonáira, ugye?
Persze, de az a fontos, hogy a parancsnokuk legyen büszke rájuk. Ők kimondottan komoly, erős pszichés megterhelésnek vannak kitéve.
Azt mondja, hogy 10-15%-uk felel meg. Hol a buktató?
Először is a fizikai erőpróba. Ismerek olyan katonát, aki mindennek megfelelt, mindent végigcsinált, de az utolsó próbán, ami több mint 40 kilométeres erőltetett menet volt éjjel és nappal, pihenő nélkül, 50-60 kilós felszerelést cipelve, ott elbukott. A lábfejében több csont összetört, de így is végigment. És mégsem lett alkalmas. A pszichés kiképzés is nagyon erős. A fájdalomtűrés. Vagy az, hogy akár napokig nem lehet aludni, csak menni kell. Ezt nem bírja mindenki. De nem is kell. Ez különleges képességet, felkészültséget igényel. De ami talán a legfontosabb: ezek a katonák bármilyen körülmények között is emberek tudnak maradni. Nekünk még nem kellett szégyenkeztünk: a mi katonáink soha, semmi olyat nem tettek például tálib katonákkal, ami miatt szégyenkeznünk kellett volna. Mert ők minden művelet során, emberek maradtak.
Hányan vannak?
Ez a különleges rendeltetésű ezred mintegy 1200 fős.
Az idei feladatok megvannak már. Van-e különleges feladat idén?
Márciustól létrehozunk egy katonai rendészeti központot is. Ez egy új szervezet, komoly feladattal, országos szintű hatáskörrel. Ők azok a katonák, akik közül sokat láthattunk már piros sapkában, gépkarabéllyal a kezükben a budapesti utcákon. Elsősorban rendészeti feladatokat látnak el, a biztonság és a fegyelem megtartása érdekében. Az utcán járőrözve van visszatartó ereje – akár a terrortámadástól is. A másik fontos feladat lesz az idén, hogy az önkéntes katonai szolgálatot elindítsuk. Tíz helyőrségben állítunk fel kiképzőkötelékeket. Itt készítjük majd fel a fiatalokat, akik önkéntesen bejönnek egy rövidített katonai szolgálatra. Nem ugyanazt a felkészítést adjuk nekik, mint egy szerződéses katonának, hanem éppen azokat tanítjuk meg nekik, amelyekről már szó volt. Emellett 31 két- és többoldalú amiből 6 NATO gyakorlat, illetve 20 hazai kiemelt gyakorlat lesz idén, ami nem kevés. Részt veszünk továbbra is a migrációs helyzet kezelésében, és készen állunk szükség esetén az Ideiglenes Biztonsági Határzár továbbépítésére. Január elseje óta pedig a Visegrádi Négyek Európai Uniós harccsoportjában is ott vagyunk, készenléti szolgálatban.
0 Megjegyzések