A liberális párt mozgatja a tüntetőket. Lesz itt még nagyobb tüntetés is, amit ellentüntetés követ. A háttérhatalom érdeke, hogy még nagyobb káosz uralkodjék az országban – közölte Kulcsár-Terza József, a bukaresti képviselőház tagja.
- Kezdjük egy aktualitással; Mihai Tudose román kormányfő fel akarja lógatni azokat, akik nem értenek egyet vele.
– A miniszterelnök kijelentése kimeríti a gyűlöletkeltés és az uszítás fogalmát. De nem elég tiltakozni, hanem a nemzetközi közvélemény figyelmét is fel kell hívni az esetre. Bizonyítást nyert, mennyire hazug az a román propaganda, hogy példaértékűen megoldották a kisebbségi kérdést, hiszen maga a kormányfő fenyegetette meg saját állampolgárainak jelentős részét, a magyarságot. Ezt nem tűrhetjük! Kíváncsi vagyok a még az élő fába is belekötő Brüsszel válaszára.
Egyéni törvényjavaslatként nyújtotta be december 22-én a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiastatútumát. Miért nem várta meg, hogy az RMDSZ-frakció, amelynek tagja, benyújtsa az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) közös tervezetét?
– Azért, mert nem tudok a benyújtás konkrét dátumáról. Az RMDSZ-esek arról beszélnek, hogy ehhez a romániai alkotmány kiegészítésére lenne szükség, bevenni a régiót, mint közigazgatási egységet. Azt pedig nem hiszem, hogy lenne most alkotmánymódosításra lehetőség. Nem láttam értelmét a várakozásnak. 28 éve csak várunk, és nem történik semmi. Úgy gondolom, időszerű volt benyújtani a tervezetet, sőt már nyáron kellett volna ezt megtenni, mikor az előző kormányt a saját pártja megbuktatta, amit egy nagy magyar hisztéria követett, a tárgyalások során az RMDSZ nyelvhasználati jogokat kért a magyarság számára. Tehát akkor kellett volna benyújtani az autonómiastatútumot, hogy megmutassuk valós igényünket. Ez nem történt meg, ezért a román centenárium éve előtt úgy gondoltam, és nem tévedtem, hogy be kell nyújtani a tervezetet. Ahol működik a területi autonómia, annak eléréséhez sem csak egyszer nyújtották be a statútumot, míg azt elfogadták. Ha nem beszélünk az autonómia-tervről, akkor nem is tudják, hogy létezik, ha pedig nem nyújtjuk be, akkor sosem tudjuk meg, mi történik, hogyan reagálnak rá. Kíváncsian várom a fejleményeket. Természetesen az nem elégséges, hogy benyújtottam a tervezetet, és karba tett kézzel ülve várok, hanem lesz ennek folytatása. Az lenne a szerencsés, ha a következő lépések az autonómia ügyében a magyar pártok részéről egységesek, közösek lennének. December elején konzultáltam az RMDSZ vezetőségével, amire az volt a válasz, hogy nem tartják időszerűnek, mert szerintük ez fokozná az országban amúgy is uralkodó magyarellenességet. Én ezzel az érveléssel nem értek egyet, mert egy ilyen súlyú kérdést nem szabad a közhangulat függvényévé tenni. Székelyföld területi autonómiája tegnap is időszerű volt, ma is időszerű, és holnap is az lesz, mindaddig, amíg meg nem valósul. Végül is elfogadták a véleményem, s azt mondták, ha a Jóisten is úgy akarja, és a román parlament bizottságai tárgyalják, napirendre tűzik, akkor teljes mellszélességgel kiállnak a tervezet mellett. Közösen megvédjük érdekeinket.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke kérte meg, hogy az ő autonómiastatútumukat nyújtsa be?
– Nem kért fel engem erre senki. A jelenlegi helyzetben az autonómiát tartom az erdélyi magyar megmaradás egyetlen biztosítékának. Éppen ezért nem véletlen, hogy az MPP is a Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében jött létre. Így ennek képviselete nemcsak becsületbeli ügye, hanem egyben feladata is a párt tagjainak és tisztségviselőinek. Rám vonatkoztatva pedig ennek az elvárásnak kétszeres súlya van, ugyanis a Székely Nemzeti Tanács küldötteként 2010-ben Budapesten, a Szent Korona előtt is fogadalmat tettem az autonómia ügyének szolgálatára.
Ez szép, de hogyan lehet az autonómiát megvalósítani?
– Elsősorban a kérdés megvitatásával és folyamatos napirenden tartásával a román parlamentben, hiszen ez az egyetlen módja a mibenléte megértetésének a román közvéleménnyel. Ehhez viszont nemzeti összefogásra van szükség. Ezért az MPP legfontosabb feladata az, hogy erről meggyőzze az RMDSZ politikusait. Örülök annak, hogy a három magyar párt az autonómiakérdés alapjaiban közös platformra jutott, de annak még inkább, hogy dr. Szili Katalin, Orbán Viktor magyar miniszterelnök megbízottja üdvözölte az autonómiastatútum beterjesztését.
Egymagában el tud érni valamit a bukaresti törvényhozásban?
– A jog szerint teljesen mindegy, hogy egy törvénytervezetet mennyien írnak alá. Amennyiben napirendre kerül, annak éppen akkora az ereje, mint ha többen nyújtottuk volna be aláírva.
Az RMDSZ-frakció eddig minden olyan autonómiastatútumot megszavazott, amely a parlament plénuma elé került, a parlament többsége azonban mindegyiket elutasította eddig; az RMDSZ törvényjavaslatát a kulturális autonómiáról, illetve az SZNT tervezetét már kétszer is. Tehát akkor ez egy hiábavaló próbálkozás az ön részéről?
– Dehogyis! Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a román hatalom megajándékoz minket az autonómiával. Én sem látom az esélyét annak, hogy az általam benyújtott tervezetet egyből elfogadják. De tárgyalni kell róla! Több éve hangoztatjuk, hogy tárgyaljuk a problémáinkról. Ha Székelyföld Románia része, és ottan vannak a gondok, akkor arról kell tárgyalni. A problémákat meg kell próbálni orvosolni. De ha nem tárgyalunk róla, akkor minden hiába. Egy hasonlattal élve, az a csecsemő, amelyik sírással nem jelzi, hogy éhes, nem kap enni. Tudom, nem megy egyik napról másikra a statútum megszavazása, több éves folyamat áll előttünk, de ahhoz, hogy ez ne tartson évtizedekig, el kell kezdeni a lépéseket.
A székelyföldiek, a választók, hogyan fogadták az ön akcióját?
– Nem akarom magamat dicsérni, nem is hittem volna, hogy olyan sok gratulációt, elismerést kapok. Azt mondták, én vagyok az erdélyi magyar politikusok egyike, aki mandátumhoz jutva igyekszik a kampányban tett ígéreteit valóra váltani. Még olyanok is megkerestek, akik nem támogatták az RMDSZ–MPP-listát, nem hitték el, hogy benyújtom az autonómiatervezetet, de bármikor ezután kiállnak mellettem.
Más téma: Kolozsvárott mintegy négyszázan vonultak utcára az igazságügyi törvények módosításai és a kormány ellen. Tehát folytatódnak a tüntetések?
– Az igazságügyi törvény nem egy-két oldalból áll, hanem 700-800 cikkelye van, tehát igen komplex. A törvényben vannak jó és rossz dolgok is. Én sem fogadom el az összes cikkelyét, de a legtöbbet igen. Az ellenzék, főleg a liberálisok a törvény kapcsán azt mondják, hogy a kormányzó szociáldemokraták a bőrüket próbálják menteni, és azért kell a jogszabályt módosítani. Biztos vagyok benne, hogy a tüntetők 90%-a, azt sem tudja konkrétan, miről van szó. Manipulálják őket, mert az ellenzék érdeke, hogy minél nagyobb legyen a káosz. Nekünk, magyar képviselőknek egy a feladatunk, hogy szakvéleményeinket hangoztassuk a bizottságokban, és demokratikus törvény jöjjön létre.
Ki áll a tüntetések háttérben, ki manipulálja az embereket, ki pénzeli mindezt?
– A volt miniszterelnök és a liberális párt mozgatja a tüntetőket. Lesz itt még nagyobb tüntetés is, amit ellentüntetés követ. A háttérhatalom érdeke hogy feszültséget generáljon az országban, az, hogy még nagyobb legyen a káosz.
(Medveczky Attila - Pólus Média)
0 Megjegyzések