Afrika egy időzített bomba, ami hamarosan Európára robban!

A nyugati sajtó még mindig a jövő gazdasági reménységeként áradozik Afrikáról, holott a kontinens egyre több országa egyre mélyebbre süllyed az adósság-örvényben. Tavaly abból a Nigériából jöttek a legtöbben Európába, ahol a kamat-kiadások már megegyeznek az olajbevételekkel.

A Gallup 2013 és 2016 közötti felmérése szerint a szubszaharai térségben a legnagyobb az elvándorlási szándék, körülbelül minden harmadik ember mondta azt, hogy adott esetben útra kelne. A tavalyi adatok szerint Szíria megszűnt a legnagyobb kibocsátó ország lenni és kis különbséggel ugyan, de 2017-ben Nigériából jöttek a legtöbben Európába. De hogy áll Nigéria és a többi fekete-afrikai ország pénzügyileg: stabilizálódnak-e ezek az országok – vagy éppen ellenkezőleg?

Egekbe szökő adósság-terhek

Nos, Nigéria egy tökéletes állatorvosi ló ebből a szempontból, hiszen mi lehetne a probléma Afrika legnagyobb olajexportőrével? Mondjuk az, hogy a korrupt, populista és inkompetens politikai osztály idén 14,5 százalékos költségvetési hiánnyal gazdálkodik, amely óriási lyukat új hitelekkel töm be. Az ország idén már 5 milliárd dollárt költ kamatkiadásokra, kétszer annyit, mint 2015-ben – és 30-szor annyit, mint amennyi a nigériai egészségügy-minisztérium kerete. Nigéria már jövőre annyit költ kamat-kiadásokra, mint amennyi befolyik az államháztartásba az olajexportból.

De Nigéria nincsen egyedül. A Szaharától délre fekvő 49 állam több, mint felénél az utóbbi években nyaktörő ütemben növekedett az eladósodás és ebben az évben először haladja meg a GDP 50 százalékát. Ez európai mértékkel nézve nem tűnik veszélyesnek, de Afrikában a kamatterhek jóval magasabbak. Az elmúlt öt évben megduplázódtak és átlagosan az állami kiadások 12.5 százalékéra szöktek már fel ezek a terhek.

Az IMF szerint jelenleg hat fekete-afrikai ország számít túlságosan eladósodottnak – köztük Mozambik -, ez pedig kétszer annyi, mint tavaly. 10 további állam magas rizikójúnak számít és a hitelminősítők már bóvliba vágták az elmúlt hónapokban Nigéria, a Dél-Afrikai Köztársaság, Angola és Etiópia államadósságát. A pénzügyi feszültség természetesen áthullámzik a politikába, Etiópia például múlt pénteken rendkívüli állapotot hirdetett a tüntetések megfékezésére.

Már ketyeg a bomba!

Ezek a fejlemények sokakat megdöbbenthetnek, hiszen a nyugati sajtó és agytrösztök még a közelmúltban is Afrikáról, mint „felébredt óriásról” és „ugró oroszlánról” áradoztak. A kontinens államai 1996-ban a G-7 döntése révén komoly adósság-elengedésben részesültek és összességében a globális adósság-könnyítés 85 százaléka Afrikára esett. Ez óriási megkönnyebbülést hozott, nemcsak az adott országokban, hanem a nyugati magán hitelezőknél. A nyersanyagárak is emelkedni kezdtek és a pénz elöntötte a régió kormányait. Nigéria még tavaly novemberben is 3 milliárd dollár értékben bocsátott ki államkötvényeket – úgy, hogy 11 milliárd értékben futottak be ajánlatok.

Holott a világ ezen országok számára legkésőbb 2014-ben, a nyersanyagárak beomlásával megváltozott. Olyan olaj-exportáló államok, mint Angola, Ghána és Nigéria költségvetési bevételei hirtelen megfeleződtek és így az adósságok kamatterhei még inkább érezhetővé váltak. Ha pedig bekövetkezik az összeomlás, akkor olyan menekülthullám indul meg Európa felé, amilyet most még el sem tudunk képzelni!