A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament plenáris ülése.
A szavazást követően az EP elkezdheti előterjeszteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását a lengyel kormánnyal szemben. Korábban Magyarországgal szemben is történt hasonló kezdeményezés.
A szigorúbb határozattervezetet szociáldemokrata, zöldpárti, radikális baloldali és néppárti frakciók nyújtották be, melyet 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadtak el.
A határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban.
Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
A hetes cikkely
A 7. cikkely azt a célt szolgálja, hogy betartassa az Európai Unió alapértékeit. Az unió szerződésének 2. cikkelye tartalmazza azokat az alapértékeket, melyeket az unióban közösnek neveznek: a szabadság, az egyenlőség, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság, a demokrácia, a kisebbségi jogok.
A szabály kimondja, hogy ha ezek a jogok tartósan és súlyosan sérülnek, akkor el lehet indítani valamely tagállam ellen ezt a bizonyos 7. cikkelyt, melyet az uniós szakzsargonban atomfegyvernek neveznek, hiszen az eljárás végén akár odáig is el lehet jutni, hogy az adott tagállamot megfosztják szavazati jogától a tanácsban.
Véletlenek nincsenek
“Veszélyeztetik-e az illiberális demokráciák az EU értékeit?” – ezzel a címmel hangolt már tegnap (!) a brit közszolgálat.
Naomi Grimley, a cikk szerzője arról írt, hogy Varsó és Budapest is egyre inkább eltávolodott a liberális értékektől, és emiatt egyesek szerint meg kellene fenyegetni Lengyelországot és Magyarországot az uniós szavazati joguk megvonásával.
0 Megjegyzések