Az elmúlt 30 év legnagyobb iskolafejlesztési programja zajlik Magyarországon - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országgyűlés kulturális bizottságának ülésén Budapesten.
Hozzáfűzte: a program keretében csaknem 100 milliárd forint európai uniós és magyar forrásból eddig 526 iskola újult meg, további 45 felújítása pedig hamarosan befejeződik. A tornatermeket, tantermeket és tanuszodákat érintő program 200 ezer tanuló iskolai környezetét érinti. A következő években 535 iskola korszerűsítése és újak építése várható. Emellett 45 milliárd forintot fordítanak iskolai digitális fejlesztésekre – mondta Balog Zoltán.
Újabb öt százalékkal növekednek a felsőoktatási bérek
A miniszter a meghallgatáson hangsúlyozta: 2018-ban újabb öt százalékkal növekednek a felsőoktatási bérek. 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben szintén öt százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozók bére. Kiemelte: sikeres az egyetemi kancellárrendszer bevezetése, a korábbi hiánnyal ellentétben ma az egyetemek számláin összességében 100 milliárdos, európai uniós forrásokkal együtt 200 milliárdos megtakarítás van.
Balog Zoltán megjegyezte: bár voltak hibák és nehézségek, összességében stabilitást hozott az iskolák számára a közoktatás központosítása. A pedagógusi béremelési programnak köszönhetően a tanári fizetések másfélszeresével nőttek az elmúlt négy évben. Hozzátette, hogy 2010 óta 500 milliárd forinttal fordítanak többet a köznevelési rendszerre, mint korábban. Elmondta azt is: a kormányzati ciklus két legjelentősebb lépésének tartja a köznevelésben a hit és erkölcstan, valamint a mindennapos testnevelés bevezetését.
A nemzetközi felmérések szerint az Európai Unión belül Magyarországon növekedik leginkább az aktívan sportolók száma, a versenyengedéllyel rendelkező sportolók száma pedig meghaladta az 500 ezret – hangsúlyozta a miniszter, aki kiemelte a nyári vizes világbajnokság sikeres megszervezését és lebonyolítását is.
Magyarország költi a legtöbbet kultúrára
A kultúra területéről szólva Balog Zoltán elmondta: az Európai Unióban ma GDP-részarányos összehasonlításban Magyarország költi a legtöbbet kultúrára, a bruttó hazai termék 2,1 százalékát. A magyar népi kultúra művelőit támogató Csoóri Sándor Programra 2,5 milliárd forintot fordítanak, míg a Magyar Művészeti Akadémia (MTA) évente 800 millió forintot kap arra, hogy a 65. életévüket betöltött, állami elismeréssel rendelkező művészek nyugdíját kiegészítse. Emellett növekedett a Móricz Zsigmond-, Derkovits Gyula- és Kodály Zoltán-ösztöndíjak összege is 200 ezer forintra.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a kormány oktatáspolitikája nem tudja felszámolni a szegény térségek lemaradását. Hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg 50 ezer olyan fiatal van általános iskolai végzettség nélkül a munkaerőpiacon, a 2016/2017-es tanévben több mint négyezer aktív korú pedagógus hagyta ott az oktatást a központosítás miatt, a funkcionális analfabéták száma pedig rohamosan nő.
Hiller István (MSZP) kiemelte: ma Magyarországon 20 ezerrel kevesebb gimnazista van most, mint 2010-ben. Ez döntő többségében a kormány elhibázott oktatáspolitikájával magyarázható, nem demográfiai okokkal.
Farkas Gergely (Jobbik) az ülésen kifogásolta, hogy 2007 óta nem emelkedett a hallgatói normatíva, így a hallgatói ösztöndíjakra költhető összeg sem a magyar felsőoktatásban, miközben a megélhetési költségek jelentősen növekedtek. Dúró Dóra (Jobbik) szerint társadalmi mobilitás tekintetében ma Magyarország teljesít legrosszabbul az Európai Uniós tagországok közül, ebben pedig óriási szerepe van az elhibázott oktatáspolitikának.
Alacsony tanári fizetések
A pedagógushiány legfontosabb okának az alacsony tanári fizetéseket nevezte, példaként említette, hogy 2018-ban egy főiskolát végzett kezdő pedagógus fizetése mindössze bruttó 2200 forinttal magasabb, mint a garantált bérminimum.
Szabó Szabolcs (Együtt) azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt hét évben nem történt különösebb előrelépés a köznevelés területén. Mint fogalmazott, a legutóbbi PISA-felmérés eredményeiből kitűnik, hogy szörnyű helyzetben van ma a közoktatás.
Hoffman Rózsa (KDNP) úgy fogalmazott: vitathatatlan tény, hogy a kormány sikeres lépéseket tett az oktatás, a sport és a köz- és felsőoktatás finanszírozásának növelésére 2010 óta.
Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy az elmúlt négy évben Magyarországon csökkent legnagyobb mértékben a szegények száma. A miniszter úgy vélte, nem lehet ma Magyarországon pedagógushiányról beszélni, mivel mindössze 200 betöltetlen pedagógus álláshely van, miközben 170 ezer tanár dolgozik a rendszerben. Kitért arra is: az elmúlt öt évben 9 milliárd forintnyi, egyetemistákat érintő ösztöndíjat alapított a kormány.
A miniszter szerint nem igaz, hogy elmenekültek pedagógusok az oktatási rendszerből, ma kétezerrel több pedagógus dolgozik, mint korábban. Az elmúlt évben 30 százalékkal növekedett azoknak a száma, akik pedagógusképzésre jelentkeztek – emelte ki Balog Zoltán, aki szerint a gimnazisták számának csökkenése demográfiai okokra is visszavezethető.
A miniszter szerint a PISA és más oktatási felmérések valóban rámutatnak a magyar oktatási rendszer gyengeségeire. Igaz, hogy a szakképzés gyengén teljesít a PISA-felmérés eredményei szerint, ugyanakkor a magyar hatosztályos gimnáziumok teljesítménye a világ élvonalába tartozik, a négy- és nyolcosztályos gimnáziumoké pedig átlagosnak mondható – mondta.
MTI
0 Megjegyzések