Három éven belül mindenütt lehet majd kártyával fizetni, még általánosabbá teszik a bérek és juttatások bankszámlára utalását – többek között ezekkel harcolna a kormányzat a készpénz ellen. A kápéban fizetés havi 1,5 millió forintos határát két lépcsőben 500 ezer forintra csökkenthetik – a vállalatok mellett kiterjesztve ezt a lakosságra is.
Nagy átfogó nemzeti stratégia készül a pénzügyi tudatosság fejlesztésére. Az elképzelések 7 évet ölelnek fel, a gyakorlati megvalósítást 2017-től 2023-ig kétéves cselekvési tervekre bontják (a teljes 63 oldalas anyag itt olvasható). Ennek keretében jelentős hangsúlyt kap a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztése. Az első, így nyilván a legfontosabbnak tartott pont a „köznevelés rendszerén belüli valós pénzügyi edukáció kereteinek megteremtése, erősítése és általánossá tétele”.
Arról, hogy az oktatási rendszer teljes felborogatása során mi akadályozhatta, hogy eddig erre sor kerüljön, nem ejtenek szót. Arról viszont írnak, hogy az eddigi tapasztalatok alapján legfeljebb minden tízedik diák vett részt a szabadon választható órakeret terhére pénzügyi-gazdasági ismeretek oktatásán. Ennek fő oka pedig – olvasható az anyagban – a megfelelő tankönyvek, a képzett tanárok és a képzések hiánya.
Arról egyáltalán nem ejtenek szót, hogy a szociális számla (amire a stratégiában több ponton is erősen támaszkodnak) bevezetése miért késlekedik. Már egy évvel ezelőtt bejelentették, hogy az idén jöhet az ingyenes alapszámla, amit szociális alapon lehet majd igényelni. Elvben már megvan a konstrukció, a részletekről azonban csak nem készült el a rendelet. Aggodalmaink pedig lehetnek, hiszen a nagyon várt alapszámla meglehetősen drágára sikeredett. Ennek havi díja jövőre már majdnem 2,1 ezer forint lehet (a számladíjakról részletesen itt írtunk).
Az állam magán kezdhetné
Az elemzésben is utalnak arra, hogy milyen elképesztő méreteket öltött a magyarországi készpénztartás (ezt itt írtuk részletesen meg). A számlára utalt jövedelmek arányát a stratégia szerint emelni lehetne, például azzal, ha az állami kifizetéseket számlára utalnák. Az anyagban érezhetően igen óvatosan kezelik a nyugdíjkifizetések kérdését (nyilvánvalóan azért, mert a kötelező utalás óriási felzúdulást váltana ki).
Mint leírták: „egyes jól körülhatárolható csoportoknál, mint a nyugdíjasok vagy munkanélküliek, kedvező hatása lehet a jelenleg kidolgozás alatt álló szociális alapszámlának”. Az előnyös hatást pedig a szöveg szerint „tovább erősíthetné az, ha az alapszámlára érkeznének a lehető legnagyobb arányban az állami kifizetések (pl. nyugdíjak, rendszeres segélyjellegű támogatások, ösztöndíjak)”.
Ezen a téren is akadnak olyan állami intézkedések, amelyekről valahogy elfeledkeztek. Ilyen például, hogy a tranzakciós illeték bevezetése, majd felemelése után tömegével menekültek a nyugdíjasok a bankoktól, a forgalmi adó (ez ugyanis, bárhogy nevezik is, tartalmában bizony az) ugyanis megdrágította a pénzintézeti szolgáltatást. Részben erre lehetett válasz, hogy 2014-től, havi legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forint készpénzt díjmentesen fel lehet venni. Később a kápéfelvét napi alaplimitjét is 150 ezer forintra emeltették a bankokkal. Mindez pedig aligha minősíthető a kápétartás elleni központi kormányzati intézkedésnek.
Jöhet a leporolt ifjúsági takarékbetét, a kötelező kártyaelfogadás
Minden (ahogy azt a nyugdíjaknál is írtuk) várható lépést annyi feltételes módba csomagolnak, amennyibe csak lehetséges. (Nyilván nem akarják, hogy bármilyen népszerűtlen dolgot felkapjon a sajtó.) A stratégiából mindenesetre ki lehet hámozni, hogy a tervek között szerepel, hogy a kápéban fizetés havi 1,5 millió forintos határát kép lépcsőben 500 ezer forintra csökkenthetik. Mint írják: „a szabályozást akár a természetes személyek és vállalkozások közötti készpénzforgalomra is ki lehetne terjeszteni”. Lefordítva ez azt jelenti, hogy esetileg félmillió forint felett a lakosság sem fizethetne kápéban.
Kötelezővé válhat a kártyaelfogadás, illetve az átutalási lehetőség a nagyobb forgalmat bonyolító vagy jellemzően nagyobb értékű termékek és szolgáltatások értékesítését végző kereskedelmi és szolgáltató egységekben. Cél egyébként, hogy 2020 végére minden hazai kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egység rendelkezzen elektronikus fizetést lehetővé tevő terminállal (pos).
A tervek között szerepel a korábban sikeres iskolai takarékbélyeg-gyűjtés modern változatának, ahogy írják: a „digitális takarékbélyeg” modelljének kidolgozása. (Ezzel kapcsolatban talán némiképp vicces, hogy a takarékok tavaly szüntették meg „modernizált” gyerektakarékoskodási programjukat, vezették ki a takarékmatricát.) Az egykori „Ifjúsági takarékbetét” mintájára hoznának létre a diákoknak, a fiataloknak valamiféle állami kamattámogatott megtakarítási konstrukciót.
0 Megjegyzések