Az UNESCO a veszélyeztetett helyszínek közé sorolta a világörökségi listára felvett Hebront

A UNESCO Krakkóban ülésező világörökségi bizottsága péntek délelőtt két újabb világörökségi helyszínt vett fel a listájára: a palesztin területen felvő Hebron ősi várost és a Beninben és Burkina Fasóban elterülő WAP (W-Arli-Pendjari) természeti komplexumot. Hebront egyúttal a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé is besorolta a bizottság.

Az UNESCO honlapján számolt be a krakkói ülésszak legfrissebb döntéseiről. A közleményben emlékeztettek arra, hogy a Hebron óvárosát jellemző helyi mészkőből épült házak a mamlúk korszakban, 1250 és 1517 között készültek. A városban találhatók a pátriárkák sírjai. A hely három monoteista vallás - a zsidó, a keresztény és az iszlám - vallás hívőinek zarándokhelye lett. A város karavánok kereskedelmi útvonalainak találkozásánál épült. Bár az ottomán korszakban tovább terjeszkedett, és számos építészeti emlékkel gazdagodott, fennmaradt a település mamlúk morfológiája: az etnikai, vallási vagy szakmai csoportosulásokon alapuló negyedek hierarchiája.

A WAP (W-Arli-Pendjari) komplexum az érintetlen szudáni-száheli szavannát foglalja magában. A térség az ugyancsak a világörökségi listán szereplő nigeri W Nemzeti Park országhatárokon túl nyúló - Beninben és Burkina Fasóban húzódó - folytatása. A nyugat-afrikai szavannaövezet legfontosabb szárazföldi, mocsaras és vízi ökoszisztémái találhatók meg a térségben. Számos olyan vadonélő fajnak ad menedéket, amely máshonnan már eltűnt vagy súlyosan veszélyeztetett. Ez a terület ad otthon a legnagyobb elefántpopulációnak Nyugat-Afrikában, és számos nagytestű emlős is él a régióban, mint az afrikai lamantin, a gepárd, az oroszlán és a leopárd - ismertette a nemzetközi szervezet.

A világörökségi bizottság Hebront a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolta. 

A veszélyeztetett világörökségek listáját azért hozták létre, hogy tájékoztassák a nemzetközi közösséget azokról a tényezőkről, amelyek fenyegetést jelentenek az egyes világörökségi helyszíneknek kiemelkedő egyetemes értéket biztosító sajátosságokra. A legjellemzőbb fenyegetések közé tartoznak a fegyveres konfliktusok, a természeti katasztrófák, a nem betervezett városi fejlesztések, az orvvadászat és a légszennyezés.

A világörökségi bizottság 41. ülésszakát tartja Krakkóban, Jacek Purchla, a krakkói Nemzetközi Kulturális Központ alapító igazgatója elnökletével. A tanácskozáson július 12-ig hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát.

MTI