Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről rendelkező, 2016 októberében hatályba lépett párizsi klímamegállapodással az Egyesült Államok egyebek mellett azt tervezte, hogy 2025-re 26-28 százalékkal csökkenti károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.
Donald Trump már megválasztása előtt is azt hangoztatta kampányában, hogy az egyezségből való kilépés győzelem lenne az amerikai gazdaság számára, az amerikai elnök azonban nem sok szövetségesre talált az effajta törekvéseit tekintve.
Míg ugyanis Trump munkahelyteremtést lát a gyárak újranyitásában, addig a kérdésben kompetens szakemberek úgy gondolják, a megújulóenergia-szektor legalább ugyanennyit hozna magával.
A Barack Obama előző elnök által ratifikált megállapodás ráadásul a nemzetközi jog része, vagyis nem lehet csak úgy kiszállni belőle, és akkor is érvényben marad, ha az Egyesült Államok kiszáll belőle – magyarázta lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
A párizsi megállapodásban ugyanis nincsenek kötelező vállalások, a szövegben foglaltak csak szándéknyilatkozatok, tehát az Egyesült Államoknak akkor sem kellene felmondania ezt, ha éppen nem akarja vagy nem tudja teljesíteni a vállalásait – tette hozzá a szakértő.
Botár Alexa szerint éppen ezért feltételezhető, hogy nem a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről szóló vállalás áll Trump elutasító attitűdjének hátterében, főleg hogy egy főre vetítve az Egyesült Államok a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója.
Ha a szokásos, fosszilis üzletmenethez térne vissza Trump, azaz Obama tisztaenergia-tervével is szakítana, akkor csak 7 százalékkal tudná az ország csökkenteni a károsanyag-kibocsátást 2025-ig, ami visszavetné a gazdaság modernizálását, és 26-28 százalékos csökkentésnek szinte semmi esélye nem lenne – magyarázta a szakértő.
A kötelességvállalás megszegésénél azonban jóval érzékenyebben érintheti Washingtont az, hogy egy ilyen döntés következtében jóformán saját magát szigeteli el. Ha ugyanis kilép a megállapodásból, a továbbiakban legfeljebb megfigyelőként vehet részt a klímapolitikai találkozókon, amelyeken eddig az Egyesült Államok fontos szerepet töltött be – érvelt Botár Alexa. Ez azzal jár, hogy rendkívül sokat veszít a befolyásából, ráadásul Kína már be is jelentkezett a klímaváltozás elleni harcért folyó küzdelem élére.
Fontos szempont az is, hogy az egyezményhez kapcsolódóan a fejlett országok vállalták, hogy anyagilag is támogatják a fejlődő országokat a klímabarát törekvéseikben.
A fejlődő országok anyagi támogatása céljával létrehozott Zöld Klíma Alapnak például éppen az a lényege, hogy a gazdag országok a gazdaságuk és felelősségük mértékében befizetett összeggel támogatják a szegényebb országokat.
Az Egyesült Államok legutóbb hárommilliárd dollárt ígért erre a célra, ám ebből eddig csak egymilliárd érkezett meg az alapba. Azzal, hogy Trump felmondja a klímaegyezményt, valószínűleg a maradék kétmilliárdnak is búcsút inthet az alap.
Rekordvállalás a Földért
A 2015. december 12-én elfogadott, rekordgyorsasággal, egy éven belül életbe lépő párizsi egyezmény az első olyan éghajlatvédelmi megállapodás, amely a Föld szinte minden országa számára előír kötelezettségeket. Ennek legfontosabb eleme, hogy az egyezményt ratifikáló 147 ország vállalta, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. Utóbbi a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.
Az Egyesült Államok ezt hosszú ideig ellenezte, mivel Washingtonb attól tartott, hogy a szélsőséges időjárás okozta károk miatt kártérítési pereket indítanak. A célkitűzés végül mégis bekerült a megállapodásba, de egy külön lábjegyzetben kikötötték azt is, hogy a károk és veszteségek említése nem jelent felelősségre vonhatóságot és kártérítési igények elismerését. A legjelentősebb fosszilisenergia-termelők, vagyis Szaúd-Arábia, Venezuela, India és Oroszország szintén csak hosszú tárgyalások után volt hajlandó aláírni az ezt a kitételt is tartalmazó egyezményt. A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával.
0 Megjegyzések