Több magyar devizahiteles per került a napokban az Európai Bíróság elé. Az uniós testület egyebek mellett arról is dönt majd, hogy kinek kell viselnie az árfolyamváltozás veszteségeit. Hogy mire számíthatnak a károsultak, arról ifjabb Lomniczi Zoltán alkotmányjogász beszélt az M1 Ma Reggel című műsorában.
A szakértő első lépésként egyetlen mondatban foglalta össze, hogyan is alakult a devizahitelek sorsa a közelmúltban: a Kúria 2013 decemberében mindent rendben talált; ezt követően az intézmény az alkotmánybírósággal egyetemben az adósok számára részben pozitív döntést hozott. Csakis ennek következtében indulhatott meg a jogalkotás – ennek egészen addig kellett váratnia magára, amíg nem volt meg a jogalkalmazási háttér, vagyis a bírósági döntés.
Mihelyst lezárultak az üggyel kapcsolatos legfontosabb bírósági eljárások, az árfolyamgát-törvényen át és a Nemzeti Eszközkezelőn keresztül a devizahiteles mentőcsomag is megszületett, és eljuthattunk odáig, hogy már csak három kérdés várt rendezésre (ezeket érintette a Kúria jogegységi határozata): az árfolyamrés, az egyoldalú kamatemelés, illetve az, ami most is a luxemburgi testület elé kerül, mely szerint teljes árfolyamkockázatot kell-e vállalnia az ügyfélnek.
Az alkotmányjogász arcpirítónak titulálta, hogy volt eddig egy politikai konszenzus, mire az egyik ellenzéki párt feldobja, hogy a devizahitelesek a kormány tétlensége miatt lesznek öngyilkosok. Erre reagálva hozzátette, hogy a Civil Összefogás Fórum végigkísérte az érintettek szenvedését; több ezer megkereséssel foglalkoztak, a károsultak pedig legkevésbé sem a kormányzatot hibáztatták a kialakult helyzetért.
Egy másik, a bíróság előtt lévő ügy azt firtatja, összhangban van-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal, ha egy pénzintézet a folyósítási árfolyamot egy külön értesítőben közli az adóssal, nem pedig az általa aláírt szerződésbe foglalja bele. A szakértő elmondta, hogy egy tavalyi polgári jogegységi határozat szerint, ha a törlesztő részletek összege és ideje előre meghatározott, akkor a bankoknak nem kell (illetve nem kellett) közölniük az ügyféllel, hogy mégis mekkora összegre rúg a devizában kifejezett hátralék, vagyis a szerződés érvényessége ez esetben sem csorbul.
Az EB azonban azt is vizsgálni fogja, hogy a Kúria jogegységi döntései mindenre kiterjedő hatállyal képesek-e befolyásolni az alsóbb szintű bíróságokat fogyasztóvédelmi kérdésekben – „az ügy rendkívül pikáns, mert a magyar igazságszolgáltatás, illetve a bírói függetlenség kérdését is érintheti” – emelte ki Lomniczi.
Hét ilyen ügy van most az Európai Bíróság előtt, melyeket összesítve több százmilliárd forintról van szó, sőt: a luxemburgi testület előtt két román kereset is van, valamint a lengyelek és a horvátok is mozgolódnak, vagyis elmondható, hogy az adósok regionális szintén nyomon követik a szóban forgó döntéseket.
0 Megjegyzések