Az európai országoknak meg kell szüntetniük a menekült családok újraegyesítését gátló akadályokat – húzta alá az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa, Nils Muiznieks hétfőn közzétett jelentésében.
Muiznieks emlékeztetett, hogy a nemzetközi jog egyértelműen rendelkezik arról, hogy a családegyesítéshez való jog a családi élethez való jog alapvető része, amely az európai menekültek szempontjából különösen fontos.
A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló, páneurópai Európa Tanács emberi jogi biztosának véleménye szerint számos európai ország “igazságtalan és jogellenes” korlátozó intézkedésekkel akadályozza a menekülteket ezen joguk gyakorlásában.
A dokumentumban a biztos kiemeli többek között, hogy egyes tagországokban túl hosszú a várakozási idő, mielőtt kérelmezni lehetne a családegyesítést, a menekültek és a nemzetközi védelemben részesülők bizonyos csoportjai közötti gyakran tapasztalható hátrányos megkülönböztetés, vagy a nemzeti szabályozás túl szűken értelmezi a családtagok fogalmát.
A helyzet orvoslása érdekében az emberi jogi biztos
36 ajánlást fogalmazott meg annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat olyan törvények elfogadásában, amelyekkel megvalósítható a jogszerű családegyesítés.
Az ajánlások elsősorban a családegyesítés gyors és eredményes biztosítására összpontosítanak, sürgetik a családegyesítési eljárások gyakorlati és pénzügyi korlátainak eltávolítását.
A biztos a család meghatározásának kiterjesztését javasolja, és hangsúlyozza a gyermekek védelmének fontosságát.
“A család nélküli élet gyakran jelentős traumát jelent a menekültek számára. Rendkívül fontos, hogy az európai államok tegyenek a menekültek szükségtelen szenvedésének elkerüléséért, segítsék őket abban, hogy családtagjaikkal együtt kezdhessék újra életüket. Ennek biztosítása nemcsak jog, hanem az emberi méltóság kérdése is” – mondta a biztos.
0 Megjegyzések