Három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Kúria csütörtök reggeli, harmadfokú ítéletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst hűtlen kezelés kísérlete miatt a Sukoró-ügyben. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját pedig két év hat hónap börtönre ítélték, és szintén három év közügyektől eltiltásra. A bűnügyi költség több milliós tételét is fizethetik. Erre a fordulatra, valljuk be, már nem sokan számítottak. Mégis csak van itt elszámoltatás!
Tátrai és Császy esetében is megváltoztatta a másodfokú, fölmentő ítéletet a Kúria. Mindkét vádlott a büntetés kitöltésének kétharmada után szabadulhat legkorábban a börtönből. A Kúria szerint a másodfokú Szegedi Ítélőtábla anélkül szerkesztette át az elsőfokú bíróság tényállását, hogy eleget tett volna indoklási kötelezettségének. Az indoklási kötelezettségének pedig oly mértékben nem tett eleget, hogy felülbírálatra alkalmatlanná volt a másodfokú döntés – szögezte le a Kúria, amelynek harmadfokú döntése immár jogerős. (Ezután már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán próbálkozhatnak Tátraiék.) A csütörtöki tárgyalásra egyébként Tátrai Miklós nem ment el, csak Császy Zsolt tette tiszteletét a Kúrián.
A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség előzőleg letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra. Indítványozták, hogy a Kúria a másodfokú fölmentő ítéletet változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat.
Első- és másodfok: bűnösök, aztán mégsem
Emlékezetes, 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Tátrait és Császyt a vádak alól, méghozzá bűncselekmény hiányában. Szintén felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor Tátrai és Császy felmentése ellen az ügyészség azonnal fellebbezett, így az ő ügyük harmadfokra a Kúriára került, ahol csütörtök reggel jogerős döntés született.
Milliárdos kár érte volna az államot
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King's City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsereszerződést. A nyomozás során pedig megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. Ezek összegéből tevődött volna a kárérték, ha az üzlet megvalósul.
A Szolnoki Törvényszék mindezekért 2015. szeptemberében első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Gyurcsány szerepét is vizsgálták
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást arra hivatkozva, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben".
0 Megjegyzések