A német parlament pénteken a gyűlöletbeszéd elleni törvény tervezetéről vitázott. Erre válaszul magukat “anti-dzsihádistának” nevező tüntetők megostromolták a német igazságügyi minisztérium épületét.
Heiko Maas német szövetségi igazságügyi miniszter már korábban megígérte, hogy a minisztérium létrehoz egy törvényt, amellyel a közösségi médiában terjedő gyűlöletbeszéd ellen sikerrel fel lehet venni a harcot – írja a DW a törvényjavaslat vitájáról szóló cikkében.
A törvény vitája pénteken kezdődött a német szövetségi parlamentben (Bundestag). A javaslat szerint a közösségi platformok felelősségre vonhatóak az oldalaikon megjelentetett tartalom miatt. Amennyiben egy felhasználó például egy kisebbség ellen uszító bejegyzést tenne közzé mondjuk a Facebookon, akkor a cég komoly pénzbüntetésre számíthatna, amennyiben az adott tartalmat nem távolítja el 24 órán belül. Maas felszólalásában egyébként a gyilkossággal való fenyegetést is a büntetendő tartalmak közé sorolta.
A jogszabály lényege, hogy az olyan közléseket, amelyek megsértik a törvényt, el kell távolítani. Az ilyen írások nem tartozhatnak a szólásszabadság körébe. Ezek támadások a szólásszabadság ellen. A legnagyobb veszélyben akkor van a szólásszabadság, amikor valaki retorziók nélkül tehet közzé fenyegetéseket” – mondta Maas a Bundestagban.
A törvényjavaslat példa nélküli: eddig sem az USA, sem EU-tagállam nem fogadott el olyan szabályozást, amely büntetné a Facebookot, a Twittert és más platformokat a gyűlöletbeszéd közzététele miatt.
A törvényjavaslat sorsa egyelőre kétséges: egyáltalán nem biztos, hogy a képviselők többsége megszavazza. A következő fázisban a törvényt egy szövetségi parlamenti bizottság fogja vizsgálni és csak ezután kerülhet újra a Bundestag elé, hogy a képviselők szavazhassanak róla.
A régóta tervezett törvény már a kezdetektől a viták kereszttüzében volt. Ugyanis nemcsak a gyűlöletbeszéd, hanem az álhírek ellen is fellépnének ezzel az eszközzel. A döntést az indokolja, hogy a közelgő választások miatt a német kormány attól retteg, hogy az oroszok álhírek terjesztésével beavatkoznának a voksolás eredményébe.
Habár már láthattunk álhíreket bőven az amerikai kampány kapcsán, akkor bebizonyosodott, hogy azok inkább egy, a Balkánon tevékenykedő csoporttól származnak, az oroszok amerikai beavatkozásának elmélete pedig egyre inkább megdőlni látszik.
A törvény szerint az álhírek terjesztéséért is komoly büntetés járna. A probléma, hogy ki döntené el, hogy mi az álhír és mi nem az: a Facebook egy független csoportot bízna meg ezzel a feladattal, akik komoly támogatást kapnak a Soros-féle Open Society Foundationtől is.
A törvényjavaslat vitája után egy magát “anti-dzsihádistának” nevező csoport be akart rontani a német szövetségi igazságügyi minisztérium épületébe. A rendőrség visszaverte a támadást. A tüntetők ekkor egy transzparenst feszítettek ki a minisztérium épülete előtt, amelyre az volt írva, hogy “gondolatrendőrség”.
Az épületet megtámadók az Identitás Mozgalom tagjai, akik körülbelül 50-en lehettek – írja a támadásról szóló cikkében a DW.
A mozgalom tagjait következetesen szélsőjobboldalinak mondja a német mainstream média. A mozgalom Franciaországból indult ki, 2012 óta Németországban is megjelent és egyre népszerűbb. A legfőbb üzenetük, hogy elutasítják a tömeges, ellenőrizetlen bevándorlást, de a külföldieket sem kedvelik túlságosan. Szavaik szerint az “idegen elemek miatt egyre inkább elvesztik identitásukat” a németek.
A neonácik szabályosan megostromolták az épületet: kis híján belevezettek egy kibérelt teherautót, amellyel majdnem elütöttek egy járókelőt. Ezután egy létrával megpróbáltak feljutni a tetőre, miközben az ablakokon pirotechnikai eszközöket hajigáltak be – mondta egy tisztviselő a Die Welt című német lapnak.
A rendőrség végül letartóztatta az ostromlókat.
Mintegy húszan azonban a minisztérium épülete előtt tovább folytatták a tüntetést a “gondolatrendőrség” feliratú transzparenssel. Eközben megjelentek az ellentüntetők is.
A német hírszerzés feje, Hans-Georg Maassen egyébként márciusban arra figyelmeztette a közvéleményt, hogy az Identitás Mozgalom tagjai nagyon gyorsan radikalizálódnak. A szolgálatok már a kezdetektől figyelik a csoportot és véleményük szerint kimutatható az egyre növekvő aktivitás. A csoportnak saját bevallása szerint mindössze 500 tagja van.
0 Megjegyzések