Fordulat jöhet az észak-koreai válság terén

Miközben a korrupciós botrányokba belebukott, majd alkotmányos vádeljárás keretében hatalmából eltávolított Pak Gun Hje exállamfő egy 114 négyzetméteres cellában várja tárgyalásai időpontjának kitűzését, Dél-Koreában kedden a liberális Mun Dzse Int választották meg az ország következő elnökének.

Bár összesen 13 jelölt mérettette meg magát a voksoláson, elemzők régóta tudni vélik, hogy a 64 éves Mun a favorit, a feltételezések pedig be is igazolódtak: a politikus a szavazatok 41,4 százalékát szerezte meg, és ezzel fölényes győzelmet aratott konzervatív riválisával, Hong Dzsun Pjóval szemben, akire a választóknak csupán a 23,3 százaléka voksolt.

Mun észak-koreai menekültek gyermekeként nőtt fel, az 1970-es években pedig börtönben is ült, amiért tüntetést szervezett Pak Csong Hi, Dél-Korea egykori diktátora ellen, aki történetesen a most márciusban lemondásra kényszerült elnök apja. Mun egyébként a 2012-es választásokon nem sokkal maradt alul Pakkal szemben, a mostani kampányban viszont már olyan politikusként pozicionálta magát, aki képes kivezetni az országot az elődje által maga mögött hagyott botrányokból.

Az elnökválasztási kampányban – a tömeges társadalmi elégedetlenséget kiváltó korrupciós ügyek mellett – nyilvánvalóan központi kérdés volt az Észak-Korea által jelentett fenyegetés is, és éppen ez volt az a fő kérdés, amelyben Mun a konzervatívok érája után valami újat hozott a közéletbe. A Demokrata Párt jogi végzettségű politikusa ugyanis kevésbé látja értelmét az Észak-Koreával szembeni keményvonalas szembenállásnak, mivel szerinte ez nem hatja meg Phenjant, Szöul tehát a viszony elmérgesedésével csak annyit ért el, hogy elvesztette befolyását a szomszédja felett.

Phenjan egyébként szintén Munt látja szívesebben az elnöki székben, legalábbis erre utal, hogy a diktatúra szócsövének számító lapban, a Nodon Szinmunban azt üzente déli szomszédainak, hogy ne támogassák a konzervatív erőket, és mondjanak ítéletet a „konzervatív bábok, a volt elnök cinkostársai felett”.

Az Egyesült Államok ugyanakkor minden bizonnyal kevésbé örül a dél-koreai hatalomváltásnak, bár kétségtelen, hogy volt ideje felkészülni Mun elnökségére. A liberális politikus ugyanis kampánya során többször hangoztatta, újratárgyalná az országába telepített amerikai THAAD rakétavédelmi rendszer feltételeit, Washington tehát valószínűleg éppen emiatt gyorsította fel annak telepítését. Úgy tűnik, Mun visszavenne az amerikaiak vezető szerepéből: személyesen tárgyalna Kim Dzsong Unnal a Koreai-félsziget atommentesítéséről, és újranyitná a keszongi ipari parkot is, amely fontos kapocs a két ország között.

Forrás: magyaridok.hu