Kerepes képviselő-testülete közkegyelmi indítványt köröztet az országban Budaházy György és a Hunnia csoport elítélt tagjainak érdekében, amelyhez érdekes módon egyre több fideszes vezetésű önkormányzat csatlakozik.
Budaházy Györgyöt és társait a tavaly nyáron összesen 125 év fegyházban letöltendő börtönbüntetésre ítélték első fokon. A Fidesz élesben nem kritizálta a döntést, de például a „taknyozós vérzős” Bayer Zsolton és más megmondó emberein, illetve néhány parlamenti képviselőjén keresztül nem rejtette véka alá véleményét.
Még az LMP akkori társelnöke, Schiffer András is így fogalmazott: „Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?”. Erre mondta Schiffer nagynénje, hogy politikus unokaöccse szégyent hoz a Schiffer névre, amikor jobbikosokkal haverkodik, és „szemkilövetőkről” hadovál.
Megrendült igazságérzet
2016 év végén Kerepes Város Önkormányzata felhívást tett közzé a 2006-2010 közötti „politikai ellenállók” amnesztiájának érdekében, amelyhez valamennyi magyar önkormányzat csatlakozását várják. Az Alkotmány alapján ugyanis az önkormányzatok képviselő-testületének jogában áll döntést kezdeményezni az illetékes hatáskörrel rendelkező szervnél, ha egy bizonyos ügy a közvéleményben megosztottságot, felháborodást kelt.
A felhívásban arra kérik Áder János köztársasági elnököt és Kövér László házelnököt, hogy az ügy kapcsán megrendült társadalmi igazságérzet helyreállítása érdekében „tegyék meg a megfelelő intézkedéseiket, és akár együttesen terjesszenek elő egy törvényjavaslatot annak érdekében, hogy a Magyarország Országgyűlése törvényalkotás útján gyakoroljon közkegyelmet a 2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban elkövetett, politikai ellenállásként is értékelhető cselekmények miatt indítható, indított és már lezárt büntetőeljárások vonatkozásában.”
Van, aki mégse
A felhíváshoz eddig 14 település csatlakozott, főként fideszes vezetésűek: Kunszentmiklós, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Pomáz, Vác, Budapestről pedig Újpest, Józsefváros és Erzsébetváros. Legalábbis erről számol be az érintett Budaházy György egy videóban, ugyanakkor az általunk megkérdezett önkormányzatok közül éppen az utóbbi válaszolta azt, hogy ők nem tudnak ilyen indítványról, így nem is csatlakoztak ahhoz.
Pásztó viszont meglepetésre igen! Ez a fordulat Budaházyt nem is annyira lepte meg, hiszen mint mondja, laknak ott bajtársai, a „képviselőtestület nemzeti érzelmű emberekből áll”, és a Magyarok Világszövetségének helyi csoportja indítványára került a képviselőtestület elé a döntés.
Leszavazták a polgármestert
Pásztó polgármestere, Dömsödi Gábor elmondta az atv.hu-nak, hogy valóban kapott egy levelet a Magyarok Világszövetségének helyi csoportjától, de kompetencia hiányában nem foglalkozott az abban foglaltakkal, és amikor a kérdést alpolgármestere napirendre vetette, akkor is kifejtette, hogy szerinte nem önkormányzati ügyről van szó, hanem politikai akcióról, amiből a városnak ki kellene maradnia.
A képviselőtestület ennek ellenére 8 igen és egy tartózkodás mellett megszavazta a közkegyelmi indítványhoz való csatlakozást, mondván: Vác is megszavazta. Dömsödi érdekes adalékot árult el az ügy kapcsán: a szavazás előtt felhívta az egyik parlamenti párt képviselőjének titkára, és a megfelelő magatartás tanúsítására tett indirekt javaslatot, amit a városvezető természetesen kategorikusan visszautasított.
Mi közünk nekünk ehhez?
Mint Dömsödi lapunknak elmondta, ő azért a „tartózkodás” gombot nyomta a „nem” helyett, mert nem bíró, vagy alkotmánybíró és nem is a körzet országgyűlési képviselője, vagyis nem tiszte eldönteni, hogy egy bírósági döntés mennyiben tükrözi a valóságot, továbbá a rendelkezésére álló információk alapján továbbra sem látható tisztán, hogy az elítéltek tényleg terroristák, vagy csak egyszerűen megtévesztett emberek.
Ha egy képviselőtestület ilyen játékokba belemegy – érvel a polgármester –, akkor az önkormányzati munkát bármilyen akció nyomán politikai véleményfórummá lehetne silányítani.
Józsefváros verziója
Kerestük a többi fideszes település önkormányzatát, illetve polgármesterét is döntésük miértje kapcsán. Elsőként Erzsébetváros reagált kérdésünkre a fentiekben már ismertetett módon.
Józsefvárostól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy képviselő-testületük 2017. március 9-i ülésén fogadott el egy olyan határozat, mellyel közkegyelmi törvény megalkotását kezdeményezi. Ez a határozat – bár hátterét tekintve hasonló – lényegesen eltér attól az eredeti felhívástól, amelyet Kerepes Önkormányzata juttatott el az ország településeihez.
A határozat szerint a közkegyelem nem terjedhet ki azokra az erőszakos cselekményekre, melyeket Magyarország Alaptörvénye által védett gyülekezési szabadsággal vagy szólásszabadsággal visszaélő, a demokratikus jogaikat békésen gyakorló polgárokhoz képest elenyészően kis számban fellépő személyek követtek el.
„A józsefvárosi önkormányzat vezetése – amellett, hogy bírósági ítéleteket nem kíván kritizálni, csupán a jogalkalmazási gyakorlat problémáira hívja fel a figyelmet – mélyen egyetért azzal, hogy a jogtalanul és esetenként igazságtalanul kisebb súlyú szabálysértésekért túlzottan meghurcoltak kegyelemben részesülhessenek, azt azonban határozottan elutasítja, hogy
a bűncselekményt elkövetők a társadalom többségét felháborító, és sokszor aránytalan bírói döntések mögé bújva próbálják elkerülni jogos büntetésüket” – olvasható a szerkesztőségünknek megküldött válaszban.
0 Megjegyzések