Marcus Bankert Kaposváron élő borosgazda, kinek Villányban termesztett szőlőtőkéiből olyan Chardonnay készült még 2013-ban, mellyel nemrégiben kivívta rangos francia ítészek elismerését a Chardonnay du Monde versenyen, szép bora ezüst érmet szerzett.
– Miért pont a 2013-as bor nyert ilyen rangos díjat?
– Magyarországon a Chardonnay szőlőfajta nagyon jól érzi magát, igazán kedvezőek számára a feltételek itthon. A világversenyen is ezért szerepelnek jól ezek a borok. Kovács Nimród, Thummerer Vilmos, a Günzer testvérek Villányból, Etyeken a Nyakas Pincészet, vagy akár a Balaton térségéből a Légli Pincészet szintén kiváló borokat készít, éppen ezért. A versenyre 706 minta érkezett 38 országból, ebből 206 kapott valamilyen érmet.
– Akkor lehet azt mondani, hogy jók a magyar borok, a magyar Chardonnay, vagy csak az Öné?
– Nem, általában nagyon szépen szerepel ez a borfajta a nemzetközi versenyeken, nem csak az enyém. Magyarországon körülbelül 2600 hektáron termesztenek ilyen típusú szőlőt, ebből azért lehet jó eredményeket szállító borokat előállítani. Mondjuk, ha a versenytárs országokat nézzük, mint Franciaország, vagy Spanyolország, ott több tízezer hektáron termesztik ezt a szőlőfajtát. Ez az aránykülönbség még inkább csak felértékelik ennek a szőlőtípusnak, és a belőle készített bornak a szép eredményeit. A technológiánk is van olyan fejlett, hogy igen szép nedűt tudunk előállítani.
– De például Olaszországban is van sok napsütés, a talaj is kedvez a szőlőtermesztésnek sok helyen. Mitől jobb mégis itthon?
– Egyrészt annak is betudható, hogy pár éve a hegyközségek bevezettek egy terméskorlátozást. Ez azt jelenti, hogy a minőségi borokat 14000 kg/hektár terhelés alatt lehet forgalomba hozni. Ha abból indulunk ki, hogy 5000 tőke van egy hektáron, és 2-2,4 kg terhelés, így igen jó bort lehet készíteni. Más országok is használnak ilyen korlátozásokat, de ott nagyságrendileg több termést szoktak szüretelni hektáronként. De nagyon jó a barna löszös erdőtalaj is, aminek 7,2-7,4 a pH értéke, ami magas kalcium-karbonát tartalomra utal. Ez pedig nagyon jót tesz a szőlőnek, mert a csapadékvizet nagyon jól meg tudja kötni a talaj, kisebb az aszályveszély kockázata.
– Kaposváron él, Villány mellett van a borászata. Melyek a jó helyek Somogyban, melyek kedvezhetnek a minőségi bornak?
– A Dél-Balatoni Borvidék nagyon jó adottságú, gondoljunk csak a Légli Borászatra például. Szintén löszös a talaj – míg az északi oldalon például vulkanikus.
– Villány egy vörösboros vidék.
– Igen, ebből a szempontból kicsit úttörőnek számítok. Természetesen nem egyedül, hisz a Bock és Gere is csinál fehérborokat, de sokan nem vagyunk.
– Nőtt a magyar borok presztizse a világban?
– Sajnos nem, vagy csak egy picit. Még mindig rossz a külföldieknek a magyar borokról kialakított véleménye. Mert még mindig az a rendszerváltás előtti kép él a fejükben, hogy a magyarok a félédes borokat állítják elő. Talán ezért is fordulhat elő, hogy a külföldi üzletláncokban nagyon kevés magyar bor található, míg a többi ország bora nagyon erőteljesen jelen van, bár 2016-ban kicsit növekedett a magyar borexport aránya.
– Ez egy rossz marketingstratégia eredményének tűnik.
– Igen, lehet, ez is belejátszik. Egy kis fejlődés mindenképpen beleférne, hogy jobban tudjuk pozícionálni a magyar borokat a külföldi kereskedőknek és a lakosságnak egyaránt.
– Hogyan lehetne ezen javítani? Mert a probléma felismerése csak az első lépés.
– Mi évente csinálunk Németországban, a szülőfalumban egy borkostolót. Meghívunk közel száz embert, és tényleg öröm nézni ahogy a német ember issza magyar bort és eszi a magyaros ételeket, melyet mi viszünk ki oda.
– Térjünk vissza kicsit a versenyre. A 2013-as borát indította, de miért pont azt? Lehet tervezni a bor minőségét?
– Az egy nagyon jó évjárat volt. Szüreteltünk 20,5 mustfokon, ezért olyan magas a bor alkoholtartalma, 13,5 fok. Pont ezért tettük azt a bort két évre fahordóba, hogy éledjen a bor. Ez egyik barikolt évjárat, de mindegyik ilyen. Ha alacsony egy évben a mustfok, akkor csak reduktív borokat állítunk elő. A francia versenyen is a Chardonnay-k legalább 70 százaléka fahordós érlelésű volt.
Új piacokat keres a Bankert & Fiai
Egy ilyen rangos siker után, milyen újabbakat tervez? – kérdeztük a verseny után a borászt. – Fejleszteni szeretnék. Van még hét hektárom, amire további tőkéket ültetnék. Volt egy tárgyalásom hegybíróval, mert Villányban korlátozásokat vezettek be. Kék Oportót Kékfrankost, és Cabernet-Franc-ot lehet telepíteni. Most kivárunk, de mindenképpen három fehér szőlőfajtát lenne jó telepíteni, a Sauvignon-Blanc, a zöld veltelini és a királyleányka. Nem lehet hirtelen döntéseket hozni, hogy ha telepítek egy szőlőfajtát, akkor elkötelezem magam harminc évre. Ezekből a szőlőfajtákból mi már korábban készítettünk egy friss Cuvee-t, ez nemsokára válik piacképessé. Mindenképpen terjeszkedni kell, újabb piacokat keresve. A német piac sokkal nehezebb, mint például a lengyel. A németek azt nézik, hogy a portugál, olasz, spanyol borok milyenek, de ha az is többe kerül, mint öt-hat euró, már szívják a fogukat. A lengyelek viszont szeretik a fahordó érlelésű borokat, és hajlandóak azért kicsit több pénzt adni. Ilyen szempontokat is figyelembe kell venni, mikor arról döntünk, merre visszük a magyar bor jó hírét.
Forrás: sonline.hu
0 Megjegyzések