Egy 15 éves fiú barátaival azért állt a bíróság előtt, mert a vád szerint megerőszakolta 12 éves iskolatársát, miközben osztálytársai őrködtek.
Fiatal koruk miatt a tatabányai gyilkos és a nemi erőszakkal miatt vádolt tinédzserek maximum öt évet kaphatnak, de a törvény szerint büntetésük korlátlanul is enyhíthető, akár el is engedhetik őket.
A 15 éves fiú érezhetően nem fogta fel, hogy milyen komoly a helyzete. Furcsa hangot ütött meg az éppen felette ítélkező bíróval.
„Nem tudna inkább úgy kérdezni, hogy tudjak válaszolni?” – kérdezett vissza a tanácselnöknek a fiú, mondván, nem tudja elmesélni, mi történt, olyan régen volt már.
A fiút azzal vádolják, hogy idén februárban megerőszakolt egy 12 éves kislányt.
A fiú szerint nem volt erőszak
A gyerekek Gyálon jártak az egyik általános iskolába. A vád szerint a fiú szexuális ajánlatokkal zaklatta a kislányt, aki végül úgy döntött, tanítás után személyesen mondja el neki, hogy hagyja békén. A fiú azonban, két barátja kíséretében, megragadta a kislány kezét, és az iskola kapujából egészen az erdős részig vonszolta magával. A lány megrémült, ezért engedelmeskedett, nem mert segítségért kiabálni.
A fiú elkérte a barátai kabátját, fekhelyet rögtönzött belőlük a fák tövében, durván rálökte a kislányt, és megerőszakolta.
A vád szerint a kislány élményszerűen, vagyis vélhetően a valóságnak megfelelően mesélte el a történteket. A fiú azonban azt mondta, nem volt erőszak. Sőt, azt mondta: éppen a 12 éves kislány kezdeményezett.
Mivel a fiú még nincs 16 éves, ha bűnösnek bizonyul, legfeljebb 5 évet kaphat, 16 év felett, 8 év a maximális büntetés. Ám egy fiatalkorú esetében számtalan egyéb dologtól is függ, hogy végül milyen büntetést kap.
Vaskuti András a Kúria bírája, a fiatalkorúak specialistájaként ismert. Számos emblematikus ügyben ítélkezett, többek között a taxis gyilkos lányok ügyében, akik a 90-es években agyonvertek és kifosztottak egy sofőrt, majd bulizni mentek a pénzből. De akármilyen borzalmas dolgot is követett el egy gyerek, a bírónak sohasem szabad figyelmen kívül hagynia, hogy még csak gyerek mondta Vaskuti András.
Sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyerekre, illetve a nevelésére, és nem az ő ügyeiken keresztül kell feltétlenül példát statuálni – fogalmazott.
Akármilyen súlyos a bűncselekmény, egy gyerek esetében a bíróságnak mindig azt kell vizsgálnia, hogyan lehetne őt jó útra téríteni. Minden esetben feltérképezik az életkörülményeit, meghallgatják a tanárait, barátait, rokonait, próbálják minél alaposabban megismerni.
Mivel a nevelés a cél, a bíróságnak lehetősége van arra, hogy ha azt érzi helyesnek, még a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőit se küldje börtönbe – mondta Vaskuti.
Javítóintézet vagy próbára bocsájtás
A fiatalkorúaknál van két olyan büntetés, ami bármilyen bűncselekménynél alkalmazható. Az egyik a javítóintézet, a másik pedig a próbára bocsájtás, ami bárminél, akár még emberölésnél is alkalmazható – magyarázta a szakember. Ez persze csak elvi lehetőség, a hazai joggyakorlatban emberölésért börtönbe küldik a gyereket is. 16 év alatt maximum 5 évre, 18-ig maximum 15 évre, életfogytiglant 20 éves kora után kaphat.
A nemi erőszakkal vádolt 15 éves fiú ügyében is elkészült a környezet-tanulmány. Kétszer bukott, iskolába már nem nagyon jár, mert magántanuló, elhanyagolt házukban 16-an laknak.
A körülmények hatással vannak a gyerekre
A fiú, legalábbis középosztálybeli mércével meglehetősen rossz körülmények között él. Ez azonban önmagában még senkiből sem csinál bűnözőt – mondta Rosta Andrea szociológus, családterapeuta, aki 20 éve kutatja a fiatalkori bűnözés okait.
„A szegénység, a mélyszegénység, a munkanélküliség közvetetten befolyásolhatják azt, hogy a szülők állapota milyen. Amilyen a szülők állapota, az a gyerekre hatással van” – mondta a szakember.
A serdülőkor önmagában is veszélyes, a kialakulatlan személyiségű gyerekek hajlamosak hülyeséget csinálni. De igazán veszélyessé akkor válhatnak, ha kóros működésű családban élnek, például a szüleik maguk is bűnözők vagy mentálisan sérültek, esetleg alkoholisták.
Ami egyre gyakoribb, az a rideg szeretet nélküliség, tehát az érzelmi sivárság, amiben az empátia nem tud kialakulni, a másság iránti tolerancia nem tud kialakulni. Ezek ugyanolyan kóros vonások – fogalmazott Rost Andrea.
Az érzelmi sivárság teljesen független az anyagi helyzettől. Bőséggel előfordul a felső tízezer köreiben is.
„Nem tanultunk meg minőségi időt tölteni a gyerekeinkkel, olyan sok probléma van a családokban, hogy ez a ráfordított energia elvész. Ha megnézzük ezeket a családokat, ezeknek a fiatalkorúaknak a szüleit, jellemzően ők is több generációra visszamenőleg ilyen családból jöttek, ahol ez a biztonság, érzelmi kötődés nincs meg” – húzta alá a terapeuta.
Hatással van a szociális háttér
A szociális helyzetnek, a családi háttérnek a büntetés kiszabásánál is van jelentősége – mondta Vaskuti András, így, bár első hallásra talán igazságtalannak hangzik, előfordulhat, hogy egy rendezett családból származó gyerek könnyebben megúszhat egy enyhe bűncselekményt, mint egy kevésbé szerencsés társa.
„Azt nem lehet eltagadni, hogy aki eleve jobb körülmények között van, tehát rendezett és gondos családi körülmények közül jön, talán nagyobb esélye van a család támogatásával, mert anélkül nem lehet nevelni. Ha a család nem partner ebben, sőt, pont negatív hatások jönnek és pont a bűnözői életmódot mutatják, akkor kudarcra van ítélve az igazságszolgáltatás ezen a területen” – mondta Vaskuti András, aki hangsúlyozta, hogy ezzel együtt elsősorban mégis csak a bűncselekmény súlyossága számít.
Fiatalkorúak ügyében kiemelten fontos szempont, hogy a tettesnek feltámad-e a lelkiismerete, képes-e szembenézni magával. A mostani ügyben, mivel mind a tettes, mind a barátai tagadják az erőszakot, ez fel sem merülhet.
Nem látják be, mit tettek
„Én szoktam kutatni a fiatalkorúak börtönében. Amikor ott ilyen kérdéseket felteszünk, akkor ott nagyon úgy tűnik, hogy nincs ez a fajta belátás. Tudja, hogy rosszat csinált, azt is tudja, hogy mi lesz ennek a következménye. De az a belátás, hogy úgy gondolok rá, hogy ez rossz, és bocsánatot kérek és sajnálom, amit tettem, az kevésbé jellemző” – mondta Rost Andrea.
Az egyik barát, aki a helyszínen volt, szintén azt vallotta, hogy a kislány akart kettesben maradni az erőszakkal vádolt fiúval. Azt ugyanakkor elismerte, hogy odaadta a kabátját, amiből a fekhelyet készítették a fák alatt, de azt mondta, azt is a kislány kérte el tőle.
A fiúnak arra is kész válasza volt, hogy miért nem fázott a februári hidegben. Akkor, azon a napon pont két kabát is volt nála.
Az áldozat, a megvádolt fiúval és a barátaival ellentétben, rendezett családban él. Az eset után azonnal elmondta a szüleinek, mit tettek vele, így indult meg az eljárás. A bíróság a következő tárgyaláson hallgatja majd meg az orvos szakértőket. Ha tényleg erőszak történt, annak egyértelmű nyomainak voltak. A Kékfényben BB riportját látták.
0 Megjegyzések