Első hallásra pusztán egy jó játéknak tűnik a tésztahíd építése. Valójában azonban egy erős spagetti- vagy makarónihíd megalkotása komoly mérnöki feladat. Ma már világbajnokságot is rendeznek ebből a nem mindennapi megméretésből.
Pénteken a megyeszékhelyünkre is betette a lábát ez a fajta versenyszám: középiskolások mérték össze tudásukat, vagyis a segítségével készített tésztahidak ellenálló képességét.
Tíz kilogramm spagettit és makarónit kapott minden csapat, ebből kísérletezhettünk, alkothattunk kedvünkre – mesélik a szegedi csapat tagjai, Sári Tamás és Tartóczki István. Szemre is mutatós tésztahídjukra büszkén pillantanak, erre minden okuk megvan: munkájuk aranyérmet ért.
– Két álló napig dolgoztunk rajta… igazi türelemmunka volt – nevetnek. Íves, „küllős” alkotásukhoz mind a kettőféle tésztát felhasználták. – Az aljához a vastagabb makarónit, a „küllőkhöz” a vékonyabb spagettit. – Egy gondunk volt: a spagettik rövidnek bizonyultak, egy darabból nem lehetett megoldani az ívek kialakítását. Reklamálunk is az olaszoknál!
A fiúk megsúgják, még a tervezés előtt számos rövidfilmet néztek meg az interneten a tésztahídépítő világversenyekről. A tésztából épített hidak versengése ugyanis már több évtizedes hagyományokkal rendelkezik, ilyen megmérettetést több európai és tengerentúli mérnökképző intézményben is rendeznek már. Magyarországon ezen a téren az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar volt az úttörő, építészmérnök hallgatóik több mint húsz éve rendeznek „tésztás” versenyeket. A cél minden esetben az, hogy egy-egy híd minél nagyobb súlyt elbírjon. A jelenlegi terhelési világrekordot Márkos Szilárd tartja 578 kg-mal.
– Nem ennek a túlszárnyalása volt a célunk, de nekünk is ügyelni kellett, hogy statikailag megfelelő legyen az építményünk – folytatják a szegedi tanulók. – Rájöttünk például arra, hogy ha egy egycentis átmérőjű cső köré helyezzük el a makarónikat, melyeket aztán összeragasztunk, majd a csövet kihúzzuk, máris kaptunk egy nagyon stabil vázat. Szerencsére hajlott annyira, hogy egy félkörívet tudtunk formálni belőle. És tényleg jó volt, nem tört el! Nem úgy a gyenge spagettiküllő… Többet is pótolni kellett.
Kiderül, a srácok „mezei” ragasztópisztolyt használtak, gyakorlatilag ez volt a legfőbb szerszámuk.
– Munka közben felidéztük gyerekkorunk Lego-korszakát! Amúgy meg jó gyakorlat volt ez leendő szakmánkhoz, ugyanis építészmérnöknek tanulunk, most tizedikesek vagyunk.
Az idén első alkalommal megrendezett szolnoki versenyre határon túlról is érkezett nevezés: a kassai Szakkay József Szakközépiskola diákjai is építettek tésztahidat.
– A szabályok szerint a hidat otthon kellett összeraknunk, itt, a helyszínen már sok dolgunk nem volt vele. A terhelésmérés is itt történt. Tudjuk már, a „talpa” kicsit rövid lett a hídunknak, ezen majd a jövőben javítunk – mondják a fiúk (hol vannak a lányok?!), akik szerint az építés inkább mérnöki munka volt, mint szórakozás.
– Ez egy olyan híd, melyet ha igaziból, más anyagokból megépítenének, használható lenne. Én legalábbis nem félnék rajta átmenni – fűzik hozzá határozottan a diákok.
Tíz kilóból alkothattak
A tésztahídépítő verseny a Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett Szakmák éjszakája rendezvény része volt. A vetélkedésnek a szervező Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum tornaterme adott helyett. A versenyre idén negyvenhat csapat jelentkezett, a hazai szakképzési centrumok mellett egy szlovák iskola is képviselte magát. Az általában háromfős csapatok mindegyike tíz kilogramm tésztát és a híd terhelésének mérésére szolgáló elemet kapott, hogy már otthon is letesztelhessék a diákok, mit bír építményük.
0 Megjegyzések