A közelmúltban beköszöntött kellemes – alkalmanként már a nyár elejét idéző – időjárásnak köszönhetően elkezdődött a fagylaltszezon Békés megyében is. Az ínyencség kedvelői rengeteg ízből választhatnak. Akadnak, akik a hagyományosra esküsznek, mások tudatosan a különlegességeket keresik.
Hétfőn nem sokkal déli 12 óra után már 23 fokig kúszott a hőmérő higanyszála Békéscsabán. A napsütéses időben a Szent István téren többen is egy-egy nagy adag fagylaltot nyalva igyekeztek vissza munkahelyükre az ebédet követőn. A ráérősebb fiatalok a padokon üldögélve fogyasztottak az ínyencségből. Így tett Binszki Zoltán és párja, Tóth Niki is.
– Mindketten a szegedi egyetemre járunk, de a héten úgy alakult, hogy csak kedden reggel megyünk vissza – mesélték. Mint elárulták, fagylaltban nem egyezik az ízlésük, hiszen Zoli a fanyarabb, gyümölcsös ízeket, például a citromot kedveli, míg Nikihez a vanília és a csokoládé áll közelebb.
Mindketten a saját kedvencüket fogyasztották a hét első napján is.
Egy, a negyvenes éveiben járó férfi ugyancsak fagylalttal jól megpakolt tölcsérrel sietett végig a Szent István téren.
– Leginkább a csokoládét szeretem, de egy ideje tudatosan törekszem arra, hogy megkóstoljak újabb ízeket. Most például madártejet és kindert vettem – jegyezte meg.
Balogh László, lapunknak elmondta, békéscsabai cukrászdájukban a kizárólag náluk kapható Munkácsy-fagylalt a legnépszerűbb, de jól fogynak a hagyományos ízek is. A csokoládé, a vanília, az eper, a citrom, a málna mindig keresettnek számít.
– Természetesen akadnak egyedi ízvilágú fagylaltok is – tette hozzá. – Újdonságnak számít például az Angyalbőrben fantázianevű fagylaltunk, ami csokoládés rétegelt pisztácia, és tudatosan a bácsalmási katonáknak készült annak idején. Színvilágában az egykor népszerű sorozatot idézi. A szakember emellett kiemelte a Velencei álom névre keresztelt csokoládés-narancsos vaníliát.
Kis fagylalttörténelem
A fagylalt elődjét Kínában már ötezer évvel ezelőtt is fogyasztották. Akkoriban a nyalánkság hóból, tejből, gyümölcsléből és fűszerekből készült.
Az ínyencség később perzsa és arab közvetítéssel jutott el a Földközi-tenger mellett fekvő országokba. Érdekesség, hogy Hippokratész orvosságként ajánlotta betegei számára, Nagy Sándor élénkítő szer gyanánt szolgáltatta fel a csaták előtt, míg Néró császár akár négyszáz kilométeres messzeségből is hozatott jeget, hogy elkészíthessék számára a mézzel, ibolyával, rózsavízzel, fahéjjal és gyümölcsökkel kevert fagylaltféleséget. A világ első nyilvános fagylaltozóját 1672-ben, Párizsban alapították.
0 Megjegyzések