Hiába az uniós intelem, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek kezében nincs megfelelő eszköz, amivel felléphetnének a kettős minőségű élelmiszerek ellen – tudta meg a Magyar Idők. A Fogyasztóvédők Országos Egyesülete szerint az európai uniós jogalkotás jelentheti az egyedüli megoldást az egyre égetőbb problémára. Eközben az is kiderült, nem csupán a minőséggel van gond, hanem a termékek mennyiségével is.
A fogyasztóvédelmi civil szervezetek nem tudnak fellépni az élelmiszerek kettős minősége ellen – hívta fel lapunk figyelmét Horváth György, a Fogyasztóvédők Országos Egyesületének (FOE) elnöke. A szakember szerint időről időre felmerül a gyanúja annak, hogy a nagy, multinacionális élelmiszergyártók más minőségű árut hoznak a régióba és mást kínálnak a nyugati vásárlóknak, ugyanakkor egyelőre semmit sem tehetnek ennek megakadályozására.
Mint mondta, amellett, hogy a gyártók – a fogyasztók ízléséhez és vásárlóerejéhez igazodva – az egyes országokba kerülő termékeiket különböző minőségben szállítják, az elmúlt időszakban a magyar piacon egy más irányú, de szintén nagyon bosszantó jelenség is megfigyelhető volt.
Eszerint a korábban megszokott mennyiséggel kínált termékek „összementek”, kisebb lett az űrtartalmuk vagy a súlyuk, a fogyasztói árak viszont gyakorlatilag változatlanok maradtak, nem csökkentek a mennyiséggel.
A helyzetet nehezíti, hogy az esetek többségében nincs jogsértés, mivel a hazai piacra kerülő cikkek megfelelnek az uniós követelményeknek
Így manapság a magyar piacon kapni lehet 500 milliliteres joghurt helyett 375 milliliterest is ugyanabból a fajtából, vagy 1,5 literes üdítő helyett 1,25 literes kiszerelésűt azonos márkájú innivalóból. Holott ugyanaz a gyártó a szomszédos Horvátországban ma is a korábban jól megszokott kiszerelésben kínálja a termékeit – tudtuk meg.
– Érdemes lenne megkérni ezeket a cégeket, hogy mutassák meg azt a felmérést, amire alapozva csökkentették a hazánkban árusított termékek űrtartalmát. Kíváncsi lennék rá, hány fogyasztó jelezte, hogy a 1,5 literes üdítőt nem tudja elfogyasztani, így inkább kisebb, 1,25 literes kiszerelést látna szívesen a polcokon – emelte ki lapunknak a FOE elnöke. A szakember szerint ez a gyakorlat egész egyszerűen burkolt áremelést takar, amit nyilván egyetlen fogyasztó sem támogat.
Ismert, nemrégiben a Magyar Idők hozta nyilvánosságra, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal korábban 24 világmárka termékét vizsgálta. A legtöbb esetben pedig kiderült, hogy az Ausztriában kapható élelmiszerek minősége eltér a magyar piacon kapható változattól. A jelentés szerint a hazai tejtermékek, édességek, illetve üdítők íze és állaga is több esetben silányabb, mint az osztrák boltokban kapható verzióké. A félkész ételek esetében pedig mennyiségi hiányosságokat is feltárt a hatóság. A vizsgálatot most újabb száz termékre terjesztette ki a földművelésügyi miniszter, ezek eredménye tavasszal várható.
Az esettel kapcsolatban Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosát is megkerestük, aki úgy nyilatkozott: addig, amíg a terméken szereplő releváns információk megfelelnek a valóságnak, nincs jogi alapja annak, hogy EU-s szinten kezeljék a kérdést. Ugyanakkor azt tanácsolta a vásárlóknak, hogy akár civil szervezetek segítségével adjanak hangot véleményüknek és követeljék meg a gyártóktól az azonos minőséget.
Horváth György szerint bár a jog elvileg valóban megengedi, hogy a civil egyesületek a fogyasztók általános érdekeinek sérelme esetén közérdekű keresettel forduljanak a bírósághoz, a gyakorlatban azonban nem tudnak élni a lehetőséggel.
Ennek oka egyrészt az, hogy a civil fogyasztóvédelmi szervezetek csupán pályázati úton elnyerhető állami támogatásból és a tagdíjakból tartják fenn magukat, így nincs pénzük arra, hogy összehasonlító teszteket végezzenek, vagy laboratóriumi elemzéseket finanszírozzanak, esetleg kifizessék a milliós perköltségeket. Eszerint egyelőre nem jelenthet megoldást Magyarországon az uniós biztos javaslata, ám tekintettel arra, hogy eközben Fico szlovák miniszterelnök a V4-ek csúcstalálkozóját kezdeményezte a régiós szinten dagadó élelmiszerbotrány ügyében, várható, hogy állami szinten is történnek lépések.
A FOE elnöke szerint a helyzetet ráadásul az is nehezíti, hogy az esetek többségében nem lehet jogsértésről beszélni, mivel a hazai piacra kerülő gyártói termékek megfelelnek az élelmiszerekkel szemben támasztott követelményeknek (a közösségi előírásoknak), csupán a minőségük silányabb, mint a nyugati országokban kapható társaiké.
– Ma egyetlen eszköz van a vásárlók kezében: ha nem veszik meg a szóban forgó terméket. A kérdés csak az, hogy mivel helyettesíthetik azt, ha hazánkban minden boltban ugyanazt a silányabb változatot találják – vetette fel Horváth György. Éppen ezért a szakember szerint minél előbb új szabályozás bevezetésére van szükség, nem hazai, hanem európai uniós szinten. Javaslata szerint a gyártókat kötelezni kellene arra, hogy ha egy országban más ízesítéssel vagy más minőségben hoznak forgalomba egy terméket, akkor a csomagoláson tüntessék fel például azt, hogy a helyi vásárlóerő igényeire szabták, így nem lenne hiányos vagy félrevezető a fogyasztói tájékoztatás. Így a vásárlók is tisztában lesznek azzal, hogy az adott áru speciálisan Magyarországra, vagy a kelet-közép-európai piacra szánt verzióját vehetik le itthon a polcokról - írja a magyaridok.hu.
Ha érdekesnek találtad a bejegyzés, kérjük oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!
0 Megjegyzések