Komoly egészségügyi következményei lehetnek a hulladék égetésének. Bár a jogszabályok szerint már másfél évtizede tilos szeméttel begyújtani és fűteni, vannak, akik még mindig fűt-fát tesznek a tűzre. A járási hivatalokhoz fordulhatnak panasszal azok, akik már képtelenek elviselni a szomszéd füstölgését.
Lapunkhoz több olvasói jelzés is befutott az elmúlt időszakban, mely szerint a kemény mínuszok idején egyes ingatlanokban úgy füstöl a kémény, hogy elviselhetetlen bűz terjeng a környékben. Érdeklődtek, hogy ezt a problémát hol jelezhetik. Bár több településen is szmogriadót fújtak a levegő szennyezettsége miatt az elmúlt időszakban, Békés megyében megfelelő volt annak minősége.
A háztartási tüzelőberendezések alkalmatlanok a hulladékok elégetésére. A nem megfelelő körülmények között az égetés során keletkező légszennyező szennyezőanyagok közvetlenül és hosszabb távon közvetve komolyan veszélyeztetik az emberi egészséget. Ezért Magyarországon a hulladékok nyílt téri vagy háztartási tüzelőberendezésben történő égetése több mint 15 éve jogszabályilag tilos – olvasható a Fűts okosan! kampány oldalán.
A kezeletlen fa és a papír kivételével minden hulladék elégetése tilos, így nem lehet a tűzre pakolni az úgynevezett kezelt, tehát festett, lakozott fákat, a színes, fényes papírokat, a használt ruhákat és rongyokat, a palackokat és egyéb műanyag hulladékokat, vagy például az autógumikat, a fáradt olajat és az üzemanyagot.
Ezek elégetésekor ugyanis a bennük található vagy a kezelés következtében felhordott mérgező, rákkeltő vegyületek a levegőbe kerülnek, ezáltal szennyezve a környezetet, közvetlenül károsítva és veszélyeztetve az egészséget. Köhögés, nehézlégzés léphet fel, súlyosabb esetben pedig szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, daganatos megbetegedésekhez vezethet többek között a kisméretű szállóporral szennyezett levegő.
A Fűts okosan! kampány oldalán azt írták: ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, akkor az illetékes kormányhivatal járási hivatalában lehet panaszt tenni, amit kivizsgálnak. Lehetőség szerint a panaszt fotóval, videóval kell alátámasztani. Aki megszegi a jogszabályi előírásokat, akár 300 ezer forintos bírságot is kaphat, igaz, a hatóságnak van mérlegelési joga.
Jelenleg a települések levegőminőségét alapvetően a lakossági fűtés határozza meg – írták a Fűts okosan! kampány oldalán. A kisméretű szállópor-kibocsátás közel 70 százalékát a lakossági fűtés okozza. Emellett lényegesen kisebb a hozzájárulása a korábban fő problémaforrásnak gondolt iparnak (7 százalék) és a közlekedésnek (10 százalék). Magyarországon 8-14 ezer közé becsülik a kutatók a levegőminőséggel összefüggő haláleseteket.
Begyulladhat a korom
Olyan tüzelőanyaggal kell fűteni, amely elégetésére az adott eszközt megtervezték, mert a nem rendeltetésszerű használat fokozza a korom lerakódásának esélyét az égéstermék-elvezetőben. A lerakódott koromréteg a fűtés során izzani kezd és kéménytűzhöz is vezethet, a kéményről a tűz pedig másodpercek alatt átterjedhet a ház tetőszerkezetére – fogalmaztak a katasztrófavédelemnél.
A balesetek kockázatát növeli a nem megfelelő műszaki állapotú, nem kellően karbantartott és fokozott igénybevételnek kitett fűtőberendezés használata. Fontos, hogy a nyílt égésterű eszközök a szoba levegőjét használják el az égés során. Ezek jól szigetelő ajtók és ablakok esetén nem jutnak elég levegőhöz, így akár másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jöhet létre. Ezért is kell rendszeresen szellőztetni.
Növelhetik a fellépés hatékonyságát
A Levegő Munkacsoport levélben hívta fel a Miniszterelnökség figyelmét arra, hogy a hatóságok ritkán intézkednek, amikor lakosok illegálisan égetnek, és ha mégis, az esetek túlnyomó többségében a fellépés nem jár érdemi eredménnyel. Erre V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt írta: egyetért azzal, hogy a lakossági hulladékégetéssel összefüggő hatósági fellépés hatékonyságát növelni kell.
0 Megjegyzések