A közelmúltban ismét új, egyedi neveket jegyeztek be a magyar utónévtárba. A szülők nem hívhatják ugyanakkor Főninek — a Főnök becézett formájaként —, vagy Gyéminek (a Gyémánt után) a gyermeküket.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének utóneveket elbíráló bizottságához rengeteg névkérelem érkezik be évről évre, amiről azután a grémium dönt, és természetes módon, nem minden elképzelést hagy jóvá. Tavaly egyébként olyan „különleges” neveket akartak bejegyeztetni vélhetően a leendő szülők, mint a Főni, mint a főnök becézett formája vagy Gyémi, amivel a Gyémántot szerették volna becézni. Szóba került a Táblácska és a Balaton név is, de mindkettő tilos jelzést kapott. Hazánkban egyébként az a szabály, hogy csak magyar helyesírás szerint lehet egy nevet bejegyezni, és a férfi és női neveknek el kell különölnie, egy lány és egy fiú nem kaphatja ugyanazt a nevet. Amiket viszont jóváhagytak 2016-ban, azok között is van néhány igazán különleges: főleg a török, héber és indiai nevek voltak népszerűek, illetve Lázár Ervin pici zöld tündérének neve, a Maminti is adható már.
Raátz Judit, az MTA tudományos munkatársa, névkutatója a Magyar Hírlapnak elmondta, a visszautasításnál előfordult, hogy a legfelsőbb vezetőknek írtak a szülők, de olyan is volt, aki Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult.
— Fellebbezésre nincs lehetőség, de ha valaki újabb információkkal rendelkezik a névről, azt elküldheti, illetve a kérelmet újra be lehet nyújtani, és alkalomadtán sikerrel is jár a kitartás — tette hozzá.
Az elutasított nevek között azok a leggyakoribbak, amelyeket idegen helyesírással szeretnének leírni. Ilyen például, ha a Lukácsot „Lukasnak” jegyeztetnék be. Az apukák és anyukák fantáziája pedig egyébként sem ismer határokat, és nem csak a népszerű szappanoperák, de a rajzfilmek is erősen hatnak a mindennapokra. Volt, aki a Bogyó és Babóca bejegyzését kezdeményezte, de szóba került a Napfi, a Lány és Szivárvány név is. A kérelmezők általában hosszan vagy rövidebben meg is indokolják, miért az adott nevet választanak, néha elég vicces szituációk is kikerekednek. Volt olyan anyuka, aki Szöcskének hívta volna gyermekét. Más kérdés, hogy az utód milyen zrikákat kapott volna emiatt egész életében az óvodától az iskolán át felnőtt koráig.
A Magyarországon született kislányok közül 2015-ben is a legtöbben a Hanna nevet kapták, míg a fiúk esetében a Bence volt a legnépszerűbb.
Hanna és Bence egyébként is már régóta vezeti a keresztnevek képzeletbeli „népszerűségi” listáját, sőt, a dobogón sem történt változás az elmúlt öt évben, a második-harmadik helyet mindig az Anna és a Jázmin, valamint a Máté és a Levente foglalta el – derül ki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának statisztikáiból.
Egy-egy játszótéren vagy óvodában Békés megyében is megtörtént, hogy amikor a szülő vagy az óvónő fennhangon Bencét vagy Hannát szólította, több gyermek is egyszerre kapta fel a fejét.
Az utónév-statisztikában – ami azt mutatja, hogy mely nevet viselik a legtöbben Magyarországon – egészen más keresztneveket találunk az elsők között. A női nevek között a Mária, az Erzsébet és a Katalin vezet, míg a férfiak között a László, az István és a József hármasa. Ezt a hat nevet első keresztnévként jelenleg körülbelül 1,6 millióan viselik Magyarországon, azaz, a lakosság körülbelül egyhatoda, viszont manapság nem annyira divatosak már.
2016-ban elfogadott nevek
Női nevek
Médeia
Lotta
Szítá
Jáel
Maminti
Ánfissza
Náni
Lencsi
Nilüfer
Nurbanu
Férfi nevek
Néró
Rikó
Dorel
Sét
Gáber
Zev
Levin
0 Megjegyzések