A dél-balatoni borászatokban megtermelt szőlő jelentős, mintegy 75 százaléka hagyja el a borvidéket alapanyagként. Első alkalommal ült össze Kaposváron a megye politikai vezetése, vezető borászai és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöksége, hogy az ágazati termelés megerősítésére irányuló tervekről egyeztessen. A megye szőlő- és borágazati stratégiájában így nagy szerepet kap majd a marketing. Kaposváron – tavaszi és őszi – bornapokkal segítenék elő a minőségi balatoni, somogyi bor fogyasztását, így a borélményben rejlő turisztikai lehetőségekre nagy hangsúlyt fektetnek a jövőben.
Olyan stratégián dolgoznak, mely egyszerre segíti a termelői érdekeket, s a minőségi megyei borok fogyasztását is. – Feszítő probléma, hogy a megtermelt szőlő mintegy hetvenöt százaléka elhagyja a borvidéket, a kívánatos pedig éppen az lenne, hogy ez a mennyiség maradjon és a többi hagyja el a vidéket – jegyezte meg Gombos Sándor, a NAK megyei elnöke. – Ide kell valamilyen módon eljutnunk.
– A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elkészült stratégiája a termelés megerősítésére tenné a hangsúlyt – mondta Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. – Olyan stílusú, olyan karakterű borok szülessenek hiteles körülmények között, melyek csakis az adott borvidékre jellemzőek. Ez az egyediség adhat egyfajta piaci sikert is, melyre lehet alapozni. Jó ökológiai adottságok között dolgozunk. Ha nem lesz egy saját stílusunk, saját karakterünk, saját egyediségünk, nem fogunk tudni tartós piaci sikereket elérni. Ennek alapja egy biztos, professzionális korszerű termelés.
Maximális a beruházási kedv
Bujdosó Ferenc, a Balatonboglári Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: a szőlőterületek megújítása az egyik legfontosabb feladat, melynek különböző akadályai vannak. – Osztatlan közös tulajdonban van számos terület, óriási probléma az elaprózódott birtokszerkezet. Egy harminc-ötven hektáros tábla háromezer négyzetméterenként akár száz tulajdonosé is lehet. Az is probléma, hogy a borvidék borászatai az összes termésnek 20-25 százalékát dolgozzák csak fel borként, az összes többi felvásárolt szőlőként megy el. Ezáltal óriási a kiszolgáltatottsága a borvidéknek a felvásárlókkal szemben. Öregedik a borvidéket megalapozó komoly szakemberekből álló generáció, többen is nyugdíjas korúak vagy azelőtt állnak. Nem nevelődött ki egy következő generáció, legalábbis igen kevesen vannak, akinek át lehet adni a borvidéket. A hosszú távra tervező szőlőtermelőknél viszont maximális a beruházási kedv és a fejlesztések iránti nyitottság. Számos új technológiát megtalálni már egyre több szereplőnél a borvidéken.
Borélmény és a turisztika
– Ám problémát jelent, hogy a dűlőinket nehezen tudjuk megközelíteni, nem alakult ki olyan szilárd útburkolat-hálózat, mely más borvidéken már megvan – tette hozzá. – Ez a szőlőművelésben is hátráltató tényező. De ezzel együtt a turisztikai potenciált sem tudjuk igazán kihasználni, hiszen nem tudjuk bevinni a turistákat a borászatokba olyan szinten, mint ahogy lehetne. A fogyasztói kedvet is erősítheti a borélmény, hiszen a balatoni borfogyasztásnak élménynek kell lennie. Sokat jelenthet, amikor hegyoldalban, akár naplementében kóstolhat bort a turista egyéb gasztroélmények mellett. Mindehhez számítanak az infrastrukturális fejlesztésekre.
Kaposvári bornapok
– A szőlő tájalkotó elem – jegyezte meg Gombos Sándor. – Területét tekintve a dél-dalatoni az ország ötödik legnagyobb borvidéke és mintegy háromezer embert érint a szőlőtermesztésben. Nem mindegy, hogy ezek az emberek hogyan érzik magukat, az elhagyott szőlőnél rosszabb tájképi elem nincs. Ha a feldolgozást erősíteni tudjuk, a termelési kedv is megmaradna.
Gombos Sándor hozzátette: tervben van – a szomszédos megyékhez hasonlóan – kaposvári bornapok rendezése, de tovább erősítenék és színesítenék a már meglévő balatoni rendezvényeket is. A tervek szerint április végén, május elején rendeznék meg a nagy boros eseményt Kaposváron, melynek a szervezését meg elkezdték. S meghonosítanának egy nagy őszi rendezvényt is.
A helyi termék erősíti a gazdaságot
– A borászokat és a szőlőtermesztőket úgy lehet a legjobban segíteni, ha a somogyi emberek helyi rendezvényeken elsősorban helyi bort fogyasztanak, s nem máshonnan valót – mondta Biró Norbert, a megyei közgyűlés elnöke. – Nem egyszer tapasztaltam a megyét járva, hogy a különböző rendezvényeken is máshonnan való bort szolgáltak fel. Egyfajta egészséges patriótaszellemet kell meghonosítanunk. Akkor tudjuk a legjobban fejleszteni Somogyországot, ha elsősorban a saját termékeinket fogyasztjuk. Így például somogyi bort, gyümölcsöt, mézet, lekvárt.
Hasonlóképpen fogalmazott Gombos Sándor is, aki elmondta: a kamara feltett szándéka, hogy a vezető borászok borai mellett az ahhoz illő somogyi termékek is megjelenjenek majd a rendezvényeken, úgy mint a sajt, a hús, a pékáruk, melyek szerepet vállalhatnának a bor népszerűsítésében.
Forrás: sonline.hu
0 Megjegyzések