Mára kissé lepukkantak, de akkoriban sokan a két kezüket összettették volna, ha övék lehetett volna itt egy kecó.
Az egyik ismerősöm az Üllői út és a Ferenc krt. sarkán álló lottóházban lakott egy ideig. Csak bérelte a lakást, a tulajdonos családja annak idején lottón nyerte, és amikor elköltöztek, kiadták albérletbe.
A lakás háromszobás volt, a beosztása ugyan nem a legkorszerűbb, a berendezés is még a régi volt, de sokan így is hálásan térdre borultak volna, ha az övék lehetett volna – nyereményként.
A szocializmus idején ugyanis volt néhányszáz szerencsés ember, aki ha a nagy pénzt nem is vitte el a lottón, de lakás kapott.
Az 1957-ben újraindult ötöslottón ugyanis hosszú ideig sokáig minden hónapban úgynevezett tárgynyeremény-sorsolást tartottak. Az első évtizedekben megtartott 250 sorsolásokon 505 darab öröklakás, 224 darab családi ház és üdülő, valamint 590 darab autó talált gazdára. Bár eleinte szinte mindent sorsoltak, még darálót is, mert az 1950-es években hiánygazdálkodás volt, sok áru hiányzott az üzletek polcairól.
A budapesti nyereménylakások pedig az 1960-as évektől már nem kiválasztott és megvásárolt lakások voltak, hanem kimondottan erre a célra épített házak lakásai. Országszerte összesen 24 lottóház épült, Miskolcon például az Arany János utca és a Szemere utca sarkán áll ma is.
A Múzeum körúti házban annak ellenére, hogy minden lakást lottónyerteseknek adtak, a 2010-es évek elején már csupán két lakásban éltek az eredeti tulajdonosok. A nyertesek közül volt, aki eladta a lakást, illetve a nyertes szelvényt. Többen áron aul szabadultak meg a lakástól, mert nem tudták, mibe kerülnek, de így is örültek a pénznek.
A lottóházak az akut lakáshiányon próbáltak segíteni. Budapest ostroma után hiába épültek a súlyosan megsérült vagy éppen régi, korszerűtlen házak helyén új társasházak, az egyre növekvő lakosságszámmal nem bírtak lépést tartani. A lottóházakat is jellemzően a háború és az 1956-os események után romossá vált házak helyén üressé vált telkeken építették fel, állítólag elég gyorsan, kevesebb, mint egy év alatt.
Az Üllői úti lottóház, az Iparművészeti mellett 1961-re, Gagarin magyarországi látogatására készült el. A filmhíradó annak idején tudósított is a lottóház átadásáról:
Az első lottóház a Mártírok útján, vagyis a mai Margit körúton épült. A második a Múzeum körúti épület volt, a harmadik pedig az Iparművészeti szomszédságában álló háztömb. Az utolsó lottóház az Újlipótvárosban, a hetvenes évek elején épült.
A kedvencem a budapesti lottóházak közül hetedik, a Frankel Leó úti.
Nem tudom, akd-e bárki, aki ha erre sétál, ne akadt volna meg a tekintete az Ottóház feliraton. Az L betűt állítólag lelopták a kilencvenes évek elején, egy másik verzió szerint már az elején leesett, mert rosszul rögzítették.
A legizgibb legenda viszont úgy tartja, hogy a Frankel Leó úti lottóház L betűje a feliratról aznap tűnt el, amikor Orbán Ottó költő kiköltözött a házból – így az Ottóház felirat emlékeztet rá.
Fogalmam sincsen, miért tetszik az egykor szebb napokat látott épület. Talán az erkélyek, a bejárata, a tágas és barátságos előtér vagy a fekete csempeborítás miatt. Egy időben sokat jártam erre, és minden alkalommal megcsodáltam a házat, és mögötte kis kertet, ami valaha tényleg kellemes hely lehetett.
Az viszont biztos, hogy néhány éve még Ottóház díszítette a falat, az utóbbi időben készülhetett a DIY L betű, hogy teljes legyen a felirat.
- Ahol a "Soros-hálózat" átveszi a hatalmat, ott mindig "Soros embereit ültetik be a kormányba"
- Így nézett ki a Balaton-átúszás mezőnye a partról és a levegőből
- Mától újra piknikezhetsz a Szabadság hídon - 4 hétvégén át a gyalogosoké a híd
- Alvilági leszámolás áldozatait találhatták meg Pilisszentivánon
- Mindenki veszélyben van: nagyon erős lesz az UV-sugárzás
0 Megjegyzések