Teherautó hajtott nagy sebességgel egy stockholmi sétálóutca járókelői közé, végül egy bevásárlóközpontnak ütközött tavaly április 7-én. A tettes négy embert gázolt halálra, tizenöten pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. Később egy további sérült meghalt. A gázolásos merénylet rövid időn belül a negyedik volt Európában, a nizzai, a berlini és a londoni eset után.
Négyen – három svéd állampolgár, köztük egy 11 éves kislány, valamint egy 41 éves brit férfi és egy 31 éves belga nő – meghaltak és 15-en megsérültek, amikor az illegálisan Svédországban tartózkodó Rakhmat Akilov egy lopott teherautóval, nagy sebességgel végighajtott Stockholm egyik sétálóutcáján, és mintegy 500 méter megtétele után végül egy boltba csapódott.
Az éppen egy évvel ezelőtt történt akciót a svéd hatóságok kezdettől terrortámadásként kezelték.
Svédországban nem beszélnek a migráció és a terrorveszély összefüggéséről
Az M1 munkatársa a merénylet helyszínén azt mondta: a terrortámadást követően a svéd miniszterelnök azt ígérte, hogy ez a barbár tett, amely Svédország életének első iszlamista terrortámadása volt, nem fogja megváltoztatni a svéd társadalmat, és nem fogja lerombolni azokat a vívmányokat, amiket Svédország eddig elért.
A svéd médiában nem lehet beszélni arról, hogy az óriási bevándorlóáradat növelte volna a terrorveszélyt – közölte. A hatóság emberei sem beszélhetnek arról, hogy azok a migránsok, akik ellenőrizetlenül bejöttek Svédországba, azok bármilyen módon köthetőek lennének a terrorveszélyhez – tette hozzá.
Már figyelték a hatóságok, de nem túlzottan
Akilov a támadást követően nem sokáig lehetett szabadlábon. Vonattal hagyta el Stockholm belvárosát, és végül egy elővárosi üzletben fogta el egy rendőrjárőr; azért vált gyanússá, mert hasonlított a feltételezett tettesről közzétett fényképen szereplő személyre.
Az üzbegisztáni férfi Facebook-oldalán az Iszlám Állam terrorszervezet propagandavideóit találták, illetve kedvelt egy bejegyzést, amelyen a 2013. áprilisi bostoni maratonon elkövetett robbantás vérben úszó áldozatai voltak láthatók.
Akilov menedékkérelmét Svédország korábban elutasította, így már régen ki kellett volna toloncolni az országból. A hatóságoknak azonban hamis címet adott meg, ezért erre nem kerülhetett sor. Nem sokkal később már körözték; emellett személye feltűnt már a svéd biztonsági szolgálatok által gyűjtött információk között is, ugyanakkor csak marginális szereplőként.
„Folytatjuk migrációs politikánkat”
A merénylet után Svédországban félárbócra engedték a nemzeti lobogót. XVI. Károly Gusztáv svéd király a támadást megvetendőnek nevezte. A merénylet helyszínére látogatott a svéd trónörökös, Viktória hercegnő is, aki könnyeit törölgetve helyezett el virágot annál az üzletnél, amelybe a gyalogosokat letaroló teherautó végül becsapódott.
Járt a helyszínen Stefan Löfven miniszterelnök is, aki szerint a terroristák célja, hogy aláássák a demokráciába vetett hitet. „De ezt a célt Svédországban sosem fogják elérni” – mondta a támadás helyszínén.
Margot Wallström külügyminiszter azt közölte, hogy a svéd kormány nem változtatja meg menekültpolitikáját a stockholmi terrorcselekmény miatt. „Folytatjuk migrációs politikánkat, és továbbra is tiszteletben tartjuk a menedékjogot. Ez a terrorcselekmény nem rettent meg minket” – mondta.
„Rosszul vagyok, csak néhány embert sikerült elgázolnom”
Rakhmat Akilov – aki gyanúsítottként eleinte nem beszélt, nem tett vallomást – sajtóértesülések szerint a támadás előtt és után is kapcsolatba lépett más, oroszul beszélő radikálisokkal a Telegram üzenetváltás-szolgáltatón keresztül, az Iszlám Állam terrorszervezet szimpatizánsai által létrehozott chatfelületen.
Az üzbég férfi egy tádzsik radikálissal például közölte, hogy szándékában áll ellopni egy „nagy járművet”, amelyet fegyverként felhasználhatna. A merénylet után a következőt írta chatpartnerének: „Rosszul vagyok, csak néhány embert sikerült elgázolnom Stockholm belvárosában, mivel az autó letért az útról.” Megjegyezte, hogy videóra vette a támadást, majd beszélgetőtársa kérdésére válaszolva elmondta, hogy meg akar szökni Svédországból.
„Hitetlenekkel” akart végezni
Az üzbég végül néhány nap múlva megváltoztatta szándékát és bevallotta bűnösségét, valamint azt, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal. Mint kiderült, azután csatlakozott hozzájuk, hogy 2014-ben távozott Üzbegisztánból, és Svédországban telepedett le. Arra agitálta honfitársait, hogy utazzanak Szíriába, és csatlakozzanak a szélsőségesekhez.
A tárgyaláson Akilov azt állította, hogy hitetlenekkel akart végezni. A vád szerint tettével arra akarta kényszeríteni Svédországot, hogy lépjen ki az Iszlám Állam elleni nemzetközi iraki misszióból.
Az ügyészség terrorcselekmény elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetést kért a merénylőre. Akilov ügyvédje útján közölte, hogy elfogadta a javasolt büntetést.
Évente tízezer menedékkérő tűnik el a svéd hatóság szeme elől
Svédország még abban az évben szigorította a terrorizmus elleni törvényeket, válaszként a közelmúltbeli európai terrortámadásokra.
A svéd bevándorlási hivatal szerint évente 10 ezer elutasított menedékkérő dönt úgy, hogy inkább bujkál a hatóságok elől, de nem hagyja el az országot. Becslések szerint mintegy 50 ezren dolgoznak így feketén hotelekben, szállítmányozásban, építkezéseken és éttermekben.
A rendőrség 1100 váratlan munkahelyi ellenőrzést hajtott végre 2016-ban, csaknem háromszor annyit, mint 2015-ben. Ezek során 232 olyan embert állítottak elő, akik törvényellenesen tartózkodtak az országban.
- A svéd társadalom már nem annyira befogadó – Rettegnek az embereket
- „Ha a gát átszakad, ha a határokat megnyitják, már nincs visszaút!” – Ne higgyük el, hogy már zsebben van a győzelem. Mindenkinek el kell menni szavazni
- Egyre nagyobb a baj, zavargások és erőszak Spanyolországban
- Az ellenzéki főpróba sikerült: Csőd, káosz, önkényuralom
0 Megjegyzések