Egy hajdú-bihari kistelepülésen egyre aggasztóbb folyamat zajlik: nemcsak házak tűnnek el, hanem lassan maga a falu jövője is veszélybe kerül.
A helyiek szerint utcák néptelenednek el, az ingatlanok pusztulnak, miközben a közösség sokszor tehetetlenül figyeli a változásokat.
„Néhány utca akár teljesen eltűnhet”
Jenei Istvánné polgármester szerint hivatalba lépésekor még abban bízott, hogy sikerül visszahozni Szerep régi, rendezett arculatát.
– Azt szerettem volna, hogy a település ismét olyan legyen, mint 25-30 évvel ezelőtt: rendezett utcák, gondozott porták és élő közösség – mondta. – Ma viszont már azt látom, hogy ez egyre nehezebb feladat. Huszonhárom utcánk van, de attól tartok, néhány év múlva akár csak tizenöt maradhat.
A polgármester szerint sorra pusztulnak el a házak, és sok esetben nincs valódi eszköz a folyamat megállítására.
Belülről bontják szét a házakat
A helyiek elmondása alapján a bontások sokszor szinte észrevétlenül kezdődnek. Először az épületek belsejét hordják szét, kívülről pedig hosszú ideig alig látható változás.
– Aztán egyszer csak beszakad a tető, és menthetetlenné válik az egész ház – fogalmazott a polgármester. – Az építőanyagokat eladják, a faanyagot eltüzelik, mire pedig bárki közbelépne, az ingatlan gyakorlatilag eltűnik.
A jelenség korábban főként a település szélén volt jellemző, ma azonban már a központ felé is egyre inkább terjed.
A jogi korlátok miatt sokszor tehetetlenek
A faluban sokan értetlenül állnak a helyzet előtt, és azt kérdezik, miért nem lehet megállítani a házak széthordását. A válasz azonban összetett.
Az önkormányzat nem léphet be magántulajdonba, a rendőrség pedig több esetben csak akkor intézkedhet, ha maga a tulajdonos tesz bejelentést.
– Tudjuk, kik bontják a házakat, és azt is, kik állnak bizonyos problémák mögött, de bizonyítani nagyon nehéz – mondta Jenei Istvánné.
A problémák mögött társadalmi gondok is állnak
A település vezetői szerint a házbontások mögött sok esetben más problémák is meghúzódnak. A polgármester szerint jelen van a drogfogyasztás, és gyakran az építőanyagok eladásából származó pénz sem a családok megélhetését szolgálja.
A helyiek úgy látják: amikor egy ház teljesen lakhatatlanná válik, az ott élők továbbállnak egy másik üresen álló ingatlanhoz.
A roma vezetők szerint nem szabad általánosítani
Varga Andrea, a roma nemzetiségi önkormányzat vezetője hangsúlyozta: a házbontásokért nem egy közösség felelős, hanem néhány ember.
– Nem lehet mindenkit önkényes lakásfoglalónak nevezni – fogalmazott. – Sok esetben vannak adásvételi megállapodások, még ha ezek nem is mindig hivatalos formában történnek.
Elmondása szerint a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzat és a roma önkormányzat közösen is próbált megoldást találni, ám a jogi lehetőségek korlátozottak.
– Hiába tudja mindenki, mi történik, ha a tulajdonos nem tesz feljelentést, nagyon nehéz fellépni – tette hozzá.
Utcák, amelyek szinte eltűntek
Nagy Csaba önkormányzati képviselő szerint a település fogyása már kézzelfogható valóság.
– Vannak utcák, ahol korábban rendezett házsorok álltak, ma pedig alig néhány épület maradt – mondta. – Nemcsak házak tűnnek el, hanem a falu jövője is.
Szerinte a roma lakosság többsége ugyanúgy elítéli a bontásokat, hiszen mindenki ugyanabban a közösségben él.
Már újabb építésű házak is pusztulnak
A faluban járva nemcsak régi vályogházak romjai láthatók, hanem olyan ingatlanok is, amelyek alig 20-30 éve épültek.
Az egyik utcában egy korábbi „szocpolos” ház áll romosan. A helyiek szerint az épület jó állapotú lehetne, azonban a tulajdonos elhagyta, azóta pedig fokozatosan széthordják.
– Jeleztük a problémát a tulajdonosnak és a rendőrségnek is, de ha maga a tulajdonos nem akar lépni, nagyon nehéz bármit tenni – mondta Nagy Csaba.
Mit mond a rendőrség?
A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Cívishír megkeresésére közölte: a településen regisztrált kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma nem tér el jelentősen a vármegyei átlagtól.
A rendőrség hozzátette: nincs olyan adatuk, amely bizonyítaná az építőanyagok értékesítése és a drogkereskedelem közötti összefüggést.
Az épületbontásokkal kapcsolatban kiemelték, hogy önmagában a bontás nem minden esetben tartozik rendőrségi hatáskörbe, és minden ügyben külön vizsgálják, történt-e bűncselekmény.