Hack Péter szerint jogállamiságot sértene a Tisza Párt
alaptörvény-módosítási javaslata, amely megakadályozná Orbán Viktor
újbóli miniszterelnökségét, mert visszaható hatályú és személyre szabott
lenne. Úgy véli, az Alkotmánybíróság várhatóan nem akadályozná meg a
módosítást, mivel eddig sem vizsgálta tartalmilag az
alaptörvény-módosításokat.
Hack Péter jogtudós az InfoRádióban arról beszélt, hogy alkotmányellenesnek tartja azt a tiszás alaptörvény-módosítási javaslatot, amely megakadályozná, hogy Orbán Viktor újra miniszterelnök lehessen. Szerinte ez „visszaható hatályú és személyre szabott jogalkotás”, amely sérti a jogállamiság elvét is. Úgy véli, veszélyes precedenst teremtene, ha az aktuális alkotmányozó többség dönthetné el, ki indulhat politikai ellenfélként a választásokon.
Példaként említette, hogy Nyugat-Európában nem alkalmaznak hasonló korlátozást a miniszterelnökökkel szemben, hiszen olyan vezetők is hosszú ideig maradtak hivatalban, mint Helmut Kohl, Angela Merkel vagy Mark Rutte.
Hack Péter szerint a tervezett szabályozás nemcsak Orbán Viktor jogait érintené, hanem a választókét is, mert korlátozná, hogy kit választhatnak meg miniszterelnöknek.
A többségnek az a joga, hogy azt válassza meg miniszterelnöknek, akit szeretne, az korlátot szenved
– fogalmazott.
A jogtudós arra is figyelmeztetett, hogy egy cikluskorlátozás akár felelőtlenné is teheti a hivatalban lévő kormányfőt, hiszen ha tudja, hogy többé nem indulhat, kevésbé lesz érdekelt a választók bizalmának megtartásában. Megjegyezte, hogy ilyen korlátozások inkább köztársasági elnököknél vagy független tisztségviselőknél szoktak megjelenni.
A kérdésre, hogy átmehet-e az Alkotmánybíróság szűrőjén ez az indítvány, azt mondta:
az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével tulajdonképpen lezárta annak a lehetőségét, hogy az alaptörvény szövegét érdemben vizsgálja.
– hangsúlyozta Hack Péter.
Hack Péter szerint az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a testület az alaptörvény vonatkozásában, akár egy új alaptörvény vagy alkotmány tekintetében, akár alkotmánymódosítások tekintetében, csak az elfogadás módját vizsgálja, tehát azt nem, hogy mi a tartalma a rendelkezésnek.
MInt fogalmazott, vannak alkotmányjogászok, akik azt mondják, hogy ez nem volt jó döntés, hiszen így előállhat olyan helyzet, hogy az alaptörvény egyes rendelkezései ellentmondanak egymásnak. Például ha ezt a módosítást ebben a formában elfogadják, akkor létrejöhet egy ilyen helyzet, hogy a B cikkely kimondja, hogy Magyarország jogállam, és közben ezek a rendelkezések aláássák a jogállamiságot. Mások viszont azzal érveltek, hogy ha az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatja a törvényhozás alkotmányra vonatkozó döntéseit, akkor tulajdonképpen ő maga válik alkotmányozóvá, tehát nem a választók által megválasztott népképviselők hozzák az alkotmány szövegét, hanem végső soron a nép által nem megválasztott alkotmánybírók fogalmaznák meg, hogy egyáltalán mi lehet alkotmányos és mi nem.
Tehát én azt gondolom, hogy ez a módosítás az alkotmánybírósági szűrőn azért nem fog megakadni, mert az alkotmánybíróság eddig elzárkózott a tartalmi vizsgálattól, és valószínűleg nem lenne szerencsés, hogyha most hirtelen változtatna ezen a megközelítésen
– hangsúlyozta Hack Péter.
(Index)