Sokan a magyarországi választási eredményből a jobboldal visszaszorulását olvasták ki Európában. A The Guardian véleménye szerint Orbán Viktor veresége nem jelenti azt, hogy a kontinensen gyengültek volna a bevándorlásellenes és konzervatív politikai erők.
A The Guardian hosszú elemzésben foglalkozott a magyarországi választások következményeivel, és arra figyelmeztetett, hogy Orbán Viktor vereségéből nem érdemes általános európai politikai trendeket levezetni. A brit lap szerint bár a magyar miniszterelnök választási veresége komoly szimbolikus jelentőséggel bír, az európai jobboldal továbbra is erős és meghatározó tényező maradt.
Az elemzés szerint világszerte sokan demokratikus áttörésként tekintenek a magyarországi választási eredményre, miközben Donald Trumpot is egyre többen „tehernek” tartják a nemzetközi jobboldal számára.
A szerző azonban úgy véli, ezekből a fejleményekből túl korai lenne azt a következtetést levonni, hogy a konzervatív politikai erők hanyatlásnak indultak.
A The Guardian emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor rendkívül hosszú ideig, tizenhat éven keresztül volt hatalmon. A cikk szerint ez idő alatt nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi átalakulás is végbement Magyarországon. A lap szerint a választási eredményt elsősorban a gazdasági nehézségek és a kormányt érő korrupciós vádak befolyásolták, miközben Orbán Viktor bevándorlásellenes politikája továbbra is jelentős társadalmi támogatottságot élvez Magyarországon.
A szerző külön kiemelte, hogy az új miniszterelnök, Magyar Péter migrációs kérdésekben több ponton is hasonló álláspontot képvisel, mint Orbán Viktor. A The Guardian szerint választási sikerét nem elsősorban saját politikai víziójának vagy programjának köszönhette, hanem annak a kampánystratégiának, amellyel a hagyományos ellenzéki bázisokon kívül próbált támogatást szerezni a kulcsfontosságú körzetekben.
A The Guardian szerint az európai jobboldal helyzete továbbra is stabil. Bár egyes pártok vereséget szenvedtek vagy elvesztették hatalmukat, több országban még mindig kormányon vannak, illetve vezetnek a közvélemény-kutatásokban.
A cikk példaként említi Olaszországot és Csehországot, ahol jobboldali pártok továbbra is részei a kormányzásnak. Emellett Ausztriában és Franciaországban is erős támogatottságot élveznek ezek a politikai erők.
A brit lap szerint a jobboldali pártok mára annyira beépültek az európai politikai rendszerbe, hogy támogatottságuk ugyanúgy változhat belső konfliktusok, korrupciós ügyek vagy gazdasági válságok hatására, mint a korábbi mainstream pártoké. Az elemzés szerint közben folytatódik a jobboldali politikai gondolatok normalizálódása is Európában.
A The Guardian Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt hozta fel példának, akinek kormánya fontos találkozási ponttá vált azok számára, akik keményebb bevándorláspolitikát képviselnek.
A cikk arra is kitér, hogy az Európai Néppárt egyre gyakrabban működik együtt jobboldali pártokkal az Európai Parlamentben. A szerző szerint ez az együttműködés már nem csupán a migráció kérdésében jelenik meg, hanem más politikai témákban is.
A lap felidézte, hogy már a 2024-es európai parlamenti választások idején is megfigyelhető volt, hogy az Európai Néppárt a klímavédelem és környezetpolitika területén is átvett bizonyos, korábban inkább jobboldali kritikákat. A szerző szerint ezzel próbálták megakadályozni, hogy az elégedetlen gazdák a konzervatív pártokhoz pártoljanak.
A The Guardian szerint Donald Trump jelenleg valóban problémát jelenthet az európai jobboldal számára, főként a NATO-val, Grönlanddal vagy az Európai Unióval kapcsolatos kijelentései miatt. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a helyzet nem állandó.
Az elemzés szerint amikor Trump a bevándorlásról, az elitellenességről vagy a woke ideológiával szembeni fellépésről beszél, ismét növekszik a népszerűsége a jobboldali politikai táborban.
A brit lap úgy véli, Trump pusztán azzal is segíti az európai jobboldalt, hogy az Egyesült Államok elnöke. A szerző szerint amit a világ legerősebb országának vezetője mond, azt már nem lehet politikailag marginális álláspontként kezelni.
A cikk Mark Rutte NATO-főtitkárt is megemlíti, amikor arról ír, hogy a nemzetközi politikai szereplők sokszor igyekeznek alkalmazkodni Trump kijelentéseihez. A The Guardian szerint ez hozzájárul ahhoz, hogy Európában is nehezebb legyen bizonyos politikai álláspontokat szélsőségesként kezelni.
A lap azt is hangsúlyozza, hogy Trump erőteljes stílusa miatt több európai konzervatív politikus mérsékeltebbnek tűnhet a nyilvánosság szemében. Giorgia Meloniról például azt írják, hogy sokan emiatt egyszerű konzervatív vezetőként tekintenek rá.
(mandiner)