Annyira brutáis dolgok derültek ki, hogy az Index rendkívüli hírét, változtatások nélkül, szöveghűen közöljük, azon nem változtatunk, nem írjuk át. Íme az Index újabb cikke, változtatások nélkül:
Birtokunkba került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely a jelenlegi rendszerhez képest radikálisan új pályára állítaná a magyar gazdaságot. A dokumentum egyértelműen egy határozott baloldali fordulat irányába mutat: az állami újraelosztás kiterjesztését, széles körű adó- és járulékemeléseket, valamint a nagyobb vagyonok és vállalatok fokozott megterhelését írja elő. A tervezetből körvonalazódó intézkedések alapján konzervatív becsléssel is évente legalább 3700 milliárd forintos többletbevételt céloznak a programalkotók. Ennek meghatározó részét a vállalati és tőkepiaci terhek növelése illetve a kedvezményrendszerek visszavágása adná. A filozófia egyértelmű: az állam erősebb újraelosztó szerepet kapna, miközben a vállalati versenyképesség másodlagossá válna. Most összegyűjtöttük azokat az intézkedéseket, amelyek közvetlenül a vállalatokat érintheti.
2025. november 25-én, kedden írtuk meg, hogy birtokunkba került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete – egy olyan anyag, amely minden jel szerint egy határozott baloldali fordulat előkészítését célozza. A tervezet a társadalmi egyenlőség és az állami újraelosztás erősítését helyezi középpontba, és olyan széles körű adó- és járulékemeléseket sorol fel, amelyek a lakosság és a vállalkozások túlnyomó részét érintenék.
A Tisza Párt programja így nem pusztán reformcsomagként értelmezhető, hanem egy baloldali gazdaságpolitikai kísérletként, amely érezhető pluszterheket róna a fizetésekre, a családokra, a vállalkozókra és a befektetésekre is.
Bár Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője igyekezett elhatárolódni a dokumentumtól, a tervezet létezése aligha kérdőjelezhető meg. Egyrészt fotókkal is igazoltuk, hogy a több száz oldalas anyag valóban a birtokunkban van, másrészt az RTL Klub szerkesztőségének kedd esti híradója számára lehetővé tettük, hogy bemutassák műsorukban. Most is hangsúlyozzuk, ez a szakpolitikai tanulmánygyűjtemény a Tisza Párt gazdasági programjának tervezete, és bár összességében 1300 milliárdos megszorításra készülhetnek ezzel Magyar Péterék, nincs információnk arról, hogy a párt hivatalosan döntött volna erről.
3700 milliárd forinttal terhelnék a vállalkozásokat
Látva, hogy a közvélemény széles körben foglalkozik az üggyel, úgy döntöttünk, hogy a dokumentum egy újabb, eddig nem részletezett fejezetét is bemutatjuk. Ezúttal arra a részre fókuszálunk, amely kifejezetten a vállalatokat érinti. Itt már nem elvi irányokról, hanem nagyon is konkrét terhekről és változtatási javaslatokról van szó. Ez alapján akár több módosítás is jöhetne egy Tisza-kormány esetén.
A vállalati szférát és a vagyonosabb középosztályt érintő fejezet különösen érzékeny pont lehet, itt jelennek meg ugyanis azok az új adónemek, amelyek a nagyobb cégek vezetőit és a jelentősebb magánvagyonnal rendelkezőket egyaránt célba vennék. A dokumentum két ilyen terhet vázol fel: a vagyonadót és egy speciális különadót, együtt csaknem ezermilliárd forintos pluszbevételt célozva.
Az anyag szerint a vagyonadó önmagában 700 milliárd forintos adóemelést jelentene. Az adó minden belföldi és uniós vagyonra kiterjedne, ha annak értéke meghaladja az 500 millió forintot. Érintett lenne az ingatlan, az értékpapír, az üzletrész, a 800 ezer forint feletti műtárgy, valamint minden olyan luxuscikk, amely 32 százalékos áfakulcs alá tartozik. Az adó mértéke évi 6,5 százalék, alapja pedig a vagyon aktuális értéke és az azon keletkező értéknövekmény.
Ehhez jönne még egy másik, kevésbé körülhatárolt, ám annál szélesebb merítésű különadó, amely további 250 milliárd forintos adóemelést céloz. Ez minden, harmadik országban tartott vagyonra vonatkozna – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó mértéke itt is 6,5 százalék, ráadásul az első évben a teljes vagyon után kellene megfizetni, csak a következő években szűkülne a teher az értéknövekményre. A tervezet ebben az esetben nem tartalmaz értékhatárt, vagyis a szabály potenciálisan bárkire kiterjedhet, akinek külföldön van vagyona.
Most bemutatjuk azt is, hogyan változna meg a társasági adómértéke, amelynek pusztán 9 százalék a mértéke:
A dokumentum a pénzügyi szektor és a kisvállalkozások felé is éles fordulatot jelez. A biztosítók esetében a tervezet nyereségadót vezetne be, amely 10 milliárd forintos adóemeléssel számol. A biztosítóknak éves profitjuk 20 százalékát kellene kötelezően befizetniük egy úgynevezett szolidaritási alapba – vagyis a biztosítási piac minden szereplője közvetlenül finanszírozná az állami újraelosztást.
A kisvállalkozói rendszerek felszámolása
A még nagyobb horderejű változások azonban a KKV-szektor adózását érintik: a Tisza Párt tervezete gyakorlatilag felszámolná a teljes kisadózói és egyszerűsített adózási rendszert, összesen mintegy 90 milliárd forintos adóemelést eredményezve. A dokumentum szerint:
- EKHO – megszűnne. Ezzel egy fontos alternatív adózási forma tűnne el a kreatív iparágaktól a sportolókon át a médiadolgozókig.
- KIVA – gyakorlatilag megszűnne. A választhatóság köre extrém módon szűkülne: csak azok a cégek maradhatnának a rendszerben, amelyek árbevétele maximum 150 millió forint, amelyek legfeljebb 10 főt foglalkoztatnak, és csak akkor, ha tényleges bérköltségük is van. A KIVA tehát lényegében elveszítené jelenlegi jelentőségét.
A megszűnő adózási formák helyére egy új konstrukció lépne: az Induló Mikrovállalkozások Tételes Adója, amelyet az első két üzleti évben lehetne választani. Ez havi 35 ezer forintos fix adót jelentene – vagyis egy erősen leegyszerűsített, ugyanakkor korlátozott működési körű adófajta váltaná ki a korábbi rendszereket.
A tervezet a fogyasztói szektort kiszolgálók számára is jelentős szigorításokat hozna, különösen a kiskereskedelemben és a vendéglátásban.
A DOKUMENTUM UGYANIS KORLÁTOZNÁ AZ ÁFA-VISSZAIGÉNYLÉS LEHETŐSÉGÉT, AMI KÖZVETLENÜL ÉRINTENÉ EZEKNEK AZ ÁGAZATOKNAK A LIKVIDITÁSÁT.
A tervezet szerint az időszaki bevallásokban kizárólag a beruházásokhoz kapcsolódó áfa lenne visszaigényelhető – vagyis az üzleti működéshez szükséges beszerzések többsége után nem lehetne év közben pénzt visszakérni az államtól. Emellett az év végi bevallásban kötelezővé válna az árukészlet részletes, áfakulcsok szerinti bontása. Ez a vállalkozások számára jóval nagyobb adminisztrációt jelentene, és tovább nehezítené a szektor mindennapi működését.
A dokumentum új járulékcsomagot is bevezetne, amely érezhetően növelné a munkáltatók és munkavállalók terheit. Ezek a tételek külön-külön is jelentősek, együtt pedig egy teljesen új közteherviselési struktúrát rajzolnak fel. A tervezet az alábbi kulcsokat határozza meg:
- Egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulék: 5 százalék. Ez a járulék a működő egészségügyi intézményrendszer finanszírozását célozza, közvetlen többletterhet róva a fizetésekre.
- Nyugdíjszolidaritási járulék: 2,5 százalék. A jelenlegi nyugdíjrendszert egészítené ki, a dokumentum szerint a generációk közötti szolidaritás erősítése érdekében.
- Szakképzési hozzájárulás: 1,5 százalék. A szakképzés támogatására szolgálna, de egyben a munkaadók költségeit is tovább emelné.
- Szolidaritási egészségügyi járulék: 2 százalék. Második egészségügyi jellegű teherként jelenik meg, a rendszer fenntarthatóságára hivatkozva.
- Bérgarancia-alaphoz való hozzájárulás: 1 százalék. Ennek célja a munkavállalók védelme csődhelyzet esetén, ám a járulék a bérköltségeket tovább növeli.
A teljes csomag így együtt egy új, jóval magasabb járulékterhelést jelentene a cégek és a munkavállalók számára, miközben a dokumentum mindezt a közszolgáltatások stabilizálásával indokolja.
A dokumentum egyik legnagyobb visszhangot kiváltó eleme kétségkívül a gyermekvédelmi hozzájárulás. A tervezet szerint a gyermekvédelmi járulékot több szektorral és szervezeti körrel is megfizettetnék:
- Gazdálkodó szervezetek: Nettó árbevételük 1,5 százalékát kellene befizetniük gyermekvédelmi hozzájárulásként. Ez a legtöbb vállalkozás számára új, jelentős mértékű forgalmi alapú teher lenne, függetlenül attól, hogy mennyire nyereségesek.
- Egyesületek: A tagdíj nélküli bevételek után szintén 1,5 százalékos járulékot kellene fizetniük. Vagyis azok a civil szervezetek is érintettek, amelyek most jellemzően minimális költségvetéssel működnek.
- Egyházak: A dokumentum alapján az állami támogatások után kellene hozzájárulást fizetniük – ez újfajta finanszírozási logikát vezetne be a teljes egyházi szektorban.
Ez a teher a gazdaság szinte minden szegletére kiterjedne, a profitorientált cégektől a nonprofit szervezeteken át az egyházi fenntartókig. A javaslat tehát a rendszer egészét érintő, súlyos újraelosztási lépést vetít előre, amelynek hatásai messze túlmutatnak a költségvetési bevételeken.
Egy baloldali gazdasági kísérlet körvonalai
És végezetül itt az a különadó, amely a dokumentum szerint a vagyonosabb vállalkozói és magánszféra egyik legérzékenyebb pontját érintené. Ez az új teher minden, harmadik országban tartott vagyonra kiterjedne – legyen szó ingatlanról, üzletrészről vagy bármilyen pénzügyi befektetésről. Az adó alapja tehát a teljes külföldi vagyon, az adó mértéke pedig 6,5 százalék.
A TERVEZET KÜLÖN HANGSÚLYOZZA, HOGY AZ ELSŐ ÉVBEN A TELJES VAGYON UTÁN KELLENE BEFIZETNI EZT A 6,5 SZÁZALÉKOT, A KÉSŐBBI ÉVEKBEN PEDIG MÁR CSAK AZ ÉRTÉKNÖVEKMÉNY LENNE ADÓKÖTELES.
A javaslat nem tartalmaz semmilyen értékhatárt – vagyis az adó potenciálisan minden olyan szereplőt érintene, akinek bármilyen, Európa Unión kívüli országhoz köthető vagyoneleme van, függetlenül annak nagyságától. Ez a szabály így jóval szélesebb kört vonna be, mint bármely korábbi vagyonadóra vonatkozó hazai javaslat.
A Tisza Párt gazdasági tervezete alapján egy olyan, erősen baloldali irányba mutató átalakítás képe rajzolódik ki, amely a jelenlegi magyar adó- és járulékrendszer legmélyebb rétegeit érintené. A dokumentum nem kozmetikai igazításokat vagy technikai finomhangolást ígér, hanem egy olyan újraelosztási logikát, amely a „nagyobb közteherviselés” jelszavával jelentős többletterheket rakna a vállalatokra, a vagyonosabb rétegekre, de közvetve a lakosság egészére is.
Az anyag különösen nagy hangsúlyt helyez a magasabb vagyonok megadóztatására, az állami bevételek látványos növelésére és a szolidaritási elven működő közalapok feltöltésére. A vagyonadó, a külföldi vagyonelemekre kivetett különadó, a biztosítók nyereségadója, a gyermekvédelmi hozzájárulás vagy éppen a kisadózói rendszerek felszámolása mind ugyanabba az irányba mutat: a nagyobb vagyont és a vállalati szektort vonnák be a költségvetés finanszírozásába, mégpedig radikálisan magasabb terheléssel, mint eddig bármikor.
Mindez természetesen még egy gazdasági tervezetben szerepel, nem a párt hivatalos programjában, ugyanakkor a dokumentum szerkezete és irányai egyértelmű: így a gazdaság egy teljesen új, szociálisan erősen hangsúlyos, baloldali gazdaságpolitikai kísérletbe lépne át.A 2025. november 26-án megjelent cikkünket követően a szerző súlyos, személyeskedő és fenyegető üzeneteket kapott, emberi méltóságában sértették. Ezek tartalma és hangneme olyan mértékben elfogadhatatlan volt, hogy a mostani cikkünk szerzőjének személyével kapcsolatos további információt nem áll módunkban megosztani. Szerkesztőségünk minden esetben a tények pontos ismertetésére és a közérdeklődésre számot tartó információk felelős bemutatására törekszik, munkatársaink biztonsága pedig elsődleges számunkra.- írta az Index.
0 Megjegyzések