Intim videóval zsarolt a hajdú-bihari katona

Az Irakban szolgáló debreceni férfi a nőt a közös együttlétükről készített videófelvételekkel kényszerítette. Szexuális kényszerítés miatt kellett felelnie a Katonai Tanács előtt - írja a HAON.hu. 

Azonnal sejthető volt, hogy az összetört nő, aki ismerőse társaságában ült a Debreceni Törvényszék folyosóján, a soron következő, szexuális kényszerítés ügyében tartott tárgyalás sértettje. Tőle távolabb egy férfi ült rezzenéstelen arccal, ítéletre várva. Ők voltak az érintettjei annak az ügynek, amelyben a Katonai Tanács határozatot hirdetett november 27-én.

Az események 2018-ban kezdődtek, a válófélben lévő férfi megismerkedett az ügy későbbi sértettjével közös szolgálati helyükön, a Debreceni Laktanyában, majd nem sokkal később a nő lakásába költözött, ahol az asszony korábbi házasságából származó gyermekei is laktak. Miután megtudták, hogy a férfit 2020-ban külszolgálatra Irakba vezénylik, összeházasodtak.

Amiről a nő nem tudott, hogy férje már az első együttlétükről videófelvételeket készített, és ugyanezt tette 2020-ban, a külszolgálat megkezdése előtt felesége beleegyezésével is. Intim  pillanataik rögzítését a hosszú időtartamú távolmaradással indokolta a férfi, mondván, így a videófelvételeket az Irakban töltött idő alatt nézegetheti.

A szexuális aktusok rögzítését a férfi azonban hazatérését követően is folytatta. Hol a nő tudta nélkül, hol a beleegyezésével. A pár között rendszeres volt a féltékenységi okokból kialakult vita. Mint kiderült, az asszony már az egybekelésüket követő hetekben szerette volna felbontani a házasságot, férje azonban erről hallani sem akart. Azzal fenyegette meg katonatársát, hogy, ha el meri hagyni, „sztárt csinál belőle”, és kiszivárogtatja a pornográf felvételeket.

Megesett, hogy egy vitát követően az ittas férj azt mondta neki: 

úgy merj elaludni, hogy reggelre nem a kispárnát, hanem a fejedet fogod szorongatni!

A katona hosszú időn át kényszerítette párját

A nő lefeküdt, azonban egy fegyver csőre töltésének hangjára ébredt. Másnap számonkérte házastársát, amiért tudta és hozzájárulása nélkül tartotta lakásában a vadászpuskáját, és arra kérte, hogy költözzön el a házából. A férfi ennek eleget is tett, így egy időre a kapcsolatuk megszakadt, felesége azonban megbocsátott neki. 

Nem sokkal később a nő újra el akarta hagyni a férjét, aki egyre agresszívabban lépett fel a válással szemben. Azzal fenyegette az asszony, hogy kiirtja és bántalmazza a családtagjait, olyat is mondott, hogy először a nő fiával fogja kezdeni.

A nő a köztük lévő szexuális kapcsolatot is meg akarta szakítani, többször jelezte, hogy ellenére van az együttlét, azonban a családja testi épségét érintő fenyegetések, a kép- és hangfelvételek nyilvánosságra hozatala, és a férje félelemkeltő viselkedése miatt a nő eltűrte a férfi közeledését. A közösülések számos alkalommal, több mint 3 éven keresztül, egészen 2023 őszéig,  legtöbb esetben a feleség akarata ellenére, gyakran havi vérzése alatt történtek. Különköltözésük után méltatlan helyeken kényszerítette a férfi együttlétre: így többek között autóban, erdőben, hadgyakorlaton a sátorban vagy épp a legénységi körletben.

Eltérő személyiségek

A Katonai Tanács elnöke a csütörtöki ítélethirdetésen bűnösnek mondta ki a vádlottat folytatólagosan elkövetett szexuális kényszerítés bűntettében, ezért 3 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, melyből feltételesen nem bocsátható szabadon, emellett a bűnügyi költségek megfizetésére kötelezte.

Szilvási László hadbíró őrnagy az indoklásban kifejtette, a bizonyítási eljárás lefolytatása amiatt is volt a szokásosnál hosszadalmasabb, mert a párkapcsolati erőszakok közül leginkább a fizikai megnyilvánulás a leggyakoribb, azonban egyéb formák is megvalósulhatnak. Rámutatott, a családon belüli bántalmazások egy részét rendkívül nehéz tetten érni, azonban a pszichés és szexuális erőszak gyakran a fizikai bántalmazás hatásait is felülmúlhatja. Hozzátette, jelen esetben is ez történt, és ahhoz vezetett, hogy a sértett fél értéktelennek érezze, és emiatt a kényszerítésnek különösebb ellenállás nélkül vesse alá magát.

Mint a tanácselnök kifejtette, a sértett nyilatkozatán túl az egymás közötti üzenetek tartalma, a szakértői vélemények, tanúvallomások, a lefoglalt felvételek mind összhangban álltak, és megerősítették a nő szavahihetőségét. Szerinte tökéletesen kirajzolódott a házastársak személyisége: a férfi, aki kifejezetten domináns, erőszakos, akaratát érvényesítő és önző személyiség, a nő pedig egy szorongó, önmagát alávető személy, találkozásukban pedig tökéletesen megnyilvánult egyfajta diszharmónia. Így épült fel a férj erőszakos magatartása és a nő áldozattá válása már a kapcsolat kezdeti szakaszától, amely végül a bűncselekményben is tükröződött.

Az empátia teljes hiánya

A bíró megemlítette, a szexuális önrendelkezés része, hogy mindenki szabadon gyakorolhassa nemi életét, illetve az attól való tartózkodás szabadsága is megilleti.

A tanácselnök rámutatott, az üzenetváltásokból egyértelműen kirajzolódott a nő ellenérzése az együttlétek iránt, és többször is kifejezte, hogy a közösülés az akarata ellen történt, azonban a férfi igénye ezeket felülírta. Mint fogalmazott, érzéketlen és közömbös volt a nő kérése iránt, és csak a saját egója vezérelte. Hozzáfűzte, az empátiának a szikráját sem lehetett felfedezni még a bírósági eljárás során sem. A hatóság felé a nő elzárkózását az asszony „változó korával” magyarázta. Szilvási László szerint az ilyen kijelentés a nőkre nézve is megalázó, sértő és a becsületbe gázoló magyarázat, aminek a felháborító volta elfogadhatatlan. De arra semmiképp sem magyarázat, hogy emiatt ne érzékelte volna, hogy a felesége nem élvezi az együttléteket. A hadbíró szerint a sértett ebben a fázisban egy szexuális kellék volt a vádlott számára, és csak arra használta, hogy nemi vágyát csillapítsa. Mindezt bizonyították a nőnek küldött erőszakos üzenetek is, amelyek egyértelműen cáfolták, hogy az ő beleegyezésével történtek volna az együttlétek.

Az ügyészség elfogadta az ítéletet, a vádlott és védője 3 napos gondolkodási időt kért, így az ítélet nem jogerős. A bíró határozott a kényszerintézkedés fenntartásáról is, mellyel kapcsolatban a védelem fellebbezéssel élt, így arról a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa dönt majd.