Washington újabb próbát tesz a feszültség csökkentésére, de ez ismét ellenállásba ütközik európai oldalról. Ukrajna békéjének lehetőségét most éppen a franciák utasítják el, akik minden olyan tervet kapitulációnak bélyegeznek, amely véget vethetne a háborúnak.
Az elmúlt napok diplomáciai fejleményei újra világossá tették, hogy Ukrajna békéjének kérdésében nem Washington, hanem elsősorban Európa – azon belül is Franciaország – akadályozza a rendezést. A Le Monde szerint az Egyesült Államok és Oroszország között előkészített új tárgyalási terv akár kiindulópontja lehetne egy tűzszünetnek, de Párizs ismét mereven elutasítja a lehetőséget, és az orosz–ukrán háború folytatását tekinti egyedüli járható útnak.- szemlézi a mandiner.hu.
Francia figyelmeztetés Ukrajna ügyében
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot csütörtökön megismételte korábbi álláspontját: minden olyan terv, amely azonnali rendezést hozhatna, „kapitulációnak tűnne”. Ezzel Párizs gyakorlatilag kijelölte saját mozgásterét:
A béke gondolatát is elutasítják, ha az nem a harctéri viszonyok teljes megváltozására épül.
Barrot azzal érvel, hogy egy ilyen megoldás nemcsak Ukrajna, hanem Európa megadását is jelentené. A francia vezetés azzal indokol, hogy az orosz haderő jelenleg is előrenyomul, és – a forrás szerint – tovább bombázza az ukrán városokat és energetikai infrastruktúrát.
Ennek alapján Párizs nem hajlandó engedni, még akkor sem, ha a harcok már négy éve zajlanak, és a civil veszteségek száma folyamatosan nő.
A Le Monde kiemeli: Donald Trump elnök most negyedik alkalommal próbál különcsatornát nyitni Vlagyimir Putyinnal, hogy legalább a tárgyalásokhoz vezető első lépések megszülessenek.
Az amerikai elnök ugyan „hol meleget, hol hideget fúj” Ukrajna irányába, de próbálkozik – szemben az európai partnerekkel, akik rendre hátat fordítanak minden kezdeményezésnek.
A háttértárgyalásokat Trump különmegbízottja, Steve Witkoff vezette, az orosz oldalon pedig Kirill Dmitriev, a szuverén orosz alap vezetője dolgozott a koncepción. A terv tartalmaz
- területi engedményeket,
- az ukrán hadsereg csökkentését
- és a NATO-csatlakozásról való lemondást is
– mindezt azért, hogy legyen valamiféle tűzszüneti alap. A probléma nem is annyira a terv tartalma, hanem az, hogy a francia vezetés reflexszerűen elutasítja: nem tárgyal, nem mérlegel, nem ideiglenes tűzszünetet, hanem a harcok folytatását tartja egyetlen „biztonságos” opciónak.
A forrás szerint Ukrajna és az európai fővárosok ismét kimaradtak a tervezésből. Ez azonban nem akadályozta meg Párizst abban, hogy minden energiájával a folyamat ellen forduljon.
Barrot és köre már a terv nyilvánosságra kerülése után egyből megtámadta azt, meg sem várva, hogy Kijev hivatalos választ adjon.
Közben Volodimir Zelenszkij jelezte: kész megvitatni a javaslatot Donald Trumppal. A Fehér Ház pedig úgy nyilatkozott, hogy egy jó tervről van szó mind Oroszországnak, mind Ukrajnának, amelyet egy amerikai elnök által vezetett békebizottság felügyelne – hasonló felállással, mint a gázai rendezésnél.
Trump tehát tárgyalna. Kijev tárgyalna. Washington nyitott. A francia vezetés viszont azt üzeni: szó sem lehet róla.
A forrás hangsúlyozza, hogy az európai vezetők – különösen Párizs – minden alkalommal kész tények elé kerülnek, amikor Washington és Moszkva különcsatornán próbál meg egyezkedni. Ahelyett azonban, hogy alternatív békejavaslattal állnának elő, ismét a háború fenntartása mellett teszik le a voksot. A francia diplomácia álláspontja ez:
Ha a háború folytatódik, Európa megőrzi befolyását; ha kompromisszum születik, az „Európa kapitulációja” lenne.
Ez a logika azonban – még a forrás szerint is – figyelmen kívül hagyja az ukrán korrupciós botrányt, az ukrán vezetés megingását, a civil veszteségek növekedését és azt, hogy a konfliktus elhúzódása végső soron az egész kontinensnek árt.
(Mandiner)
0 Megjegyzések