Új mandátumkalkulátort készített a '26 áprilisi választásokra a Róna Dániel-féle 21 Kutatóközpont: ez elsősorban arra jó, hogy az aktuális közvélemény-kutatások alapján nagyjából be lehet lőni, hogy adott országos eredménynél valószínűleg hogyan alakulna a mandátumelosztás a pártok között, magyarán ki tudna kormányt alakítani.
A legtöbb mandátumot ugyanis a magyar rendszerben nem feltétlenül az a párt szerzi, akire a legtöbben szavaztak.
Mint a kutatóintézet közleménye fogalmaz: „A választási rendszer nemcsak a győztest, hanem kifejezetten a Fideszt is jutalmazza. Ez azt eredményezi, hogy a Fidesz könnyebben - kisebb különbséggel - tud kétharmadot elérni, mint a Tisza, és olyan forgatókönyv is könnyen elképzelhető, hogy a Tisza több szavazatot kap, de mégis a Fideszé lesz a mandátumtöbbség.”
Ők úgy számolnak, hogy a Fidesz még úgy is abszolút többséget szerezhet, ha 1-2 százalékpontos Tisza-fölény lesz listán. Ha pedig a Mi Hazánk is az öt százalékos küszöb felett végez (az intézetek őket jelenleg 4,5 és 7 százalék közé mérik), akkor a Tiszának nagyjából 5 százalékpontos fölény is kellene ahhoz, hogy meglegyen a kormányalakításhoz szükséges abszolút többsége, és még a relatív többséghez is (vagyis hogy ők adják a legtöbb képviselőt) legalább 3,5 százalékponttal meg kellene előzniük a Fideszt.
A Fidesz felé lejtő pálya van a mögött is, hogy a két pártnak nem ugyanannyi kell a kétharmadhoz: a Tisza kétharmados többségéhez 16-18 százalékpontos listás Tisza-fölény lenne szükséges, míg a Fideszéhez csak 12-14 százalékpontos Fidesz-fölény
- írja a 21 Kutatóközpont.
A mandátumbecslés persze elkerülhetetlenül bizonytalan. A pontossága egyrészt attól függ, hogy mennyire megbízhatók a nyilvános közvélemény-kutatási adatok, ezek között pedig óriási különbségek vannak: míg például a Medián és a Závecz 10 százalékpont körüli Tisza-előnyt mér, a Nézőpontnál és társaiknál továbbra is a kormánypárt vezet. Másrészt a magyar választási rendszerben nagyon sok múlik az egyéni választókerületi eredményeken, és egyelőre még az egyéni jelölteket sem nevezték meg a legtöbb esetben, de megbízható egyéni választókerületi adatok amúgy sem nagyon állnak rendelkezésre.
A problémát a 21 Kutatóintézetéhez hasonló modellek leginkább úgy vágják át, hogy a korábbi választások eredményeiből kiindulva lényegében azt feltételezik, hogy az egyes politikai oldalak (Fidesz vs Tisza) támogatottságának területi szerkezete alapvetően változatlan marad, vagyis, ha a kormányoldal (vagy az ellenzék) népszerűsége 2024-hez képest országosan mondjuk duplázódik, akkor a párt minden EVK-ban pontosan kétszer akkora szavazatarányt fog kapni, mint 2024-ben egyéniben.
Ha a Tisza országosan 44-41 arányban előzné meg szavazati arányban a Fideszt, és a Mi Hazánk is bejutna (nagyjából ez jönne most ki, ha az összes kutatóintézet adatait átlagolnánk), akkor a kormánypárt még mindig több mandátumot szerezne, bár az abszolút többsége valószínűleg már nem lenne meg önmagában.
Mint a 21 Kutatóintézet posztja hangsúlyozza: a billegő választókerületekben a győztes kimenetele nagyon kevés vokson múlhat, ezért csak tendenciákat lehet így érzékeltetni, ez nem egy tűpontos eszköz. Azt is lehet már nagyjából sejteni, hogy hol lehet a legtöbb bizonytalanság, ami adott esetben akár a választás kimenetelét is eldöntheti. „A legtöbb választókerület, ami a Tisza minimális abszolút többsége esetén billeg, az Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében van” - írják.
0 Megjegyzések