Újabb felvétel - Lenézi a keményen dolgozó embereket Tarr Zoltán (Videó)

A Tűzfalcsoport cikke.

A TISZA Párt alelnöke, Tarr Zoltán szerint a magyar oktatási rendszer nem arra való, hogy gondolkodni képes embereket neveljen – aki pedig mégis képes kérdéseket feltenni, az „elmegy külföldre tanulni”, és az akkor már „maradjon is ott”.Mindezt egy csömöri, oktatási témájú fórumon mondta el 2025. április 4-én. Tehát szerinte azok, akik itthon élnek, nem elég jók? Vajon egy ilyen gondolkodású ember valóban az egész országot akarja képviselni párttársaival együtt – vagy csak azt a szűk réteget, aki megfelel az ő „minőségi”elvárásainak? Jelezzük: az idézetek szó szerintiek, így hangoztak el, tehát nem elírások szerepelnek bennük. hanem Tarr Zoltán szónoki képességeit tükrözik.

„…és tényleg szétzilálja az életünket. És ez teljesen igaz az oktatásra is. Ez a cél alapvetően, hogy… nem cél, pontosabban, az, hogy olyan dolgok jöjjenek létre és olyan emberek legyenek, akik képesek kérdéseket feltenni. Akik meg igen, azok meg elmennek külföldre tanulni, mert hogy itt ugye nem lehet kérdést feltenni, tehát ahhoz el kell menni külföldre, akkor meg maradjanak is ott.“ 

A gyári munkásokról kifejezetten lesújtó véleménye van. Szó szerint kimondja: nem olyan emberekre van szükség, akik a futószalag mellett állnak, mert az nem elég értékes munka. Csakhogy Magyarországon százezrek élnek ebből a fajta munkából – autógyárakban, elektronikai üzemekben, feldolgozóiparban keményen és becsületesen dolgoznak. 

Ők tartják működésben azt a gazdaságot, amelyből aztán közvetett módon a TISZA Párt politikusai is megkapják a fizetésüket. Könnyű lenézni a kétkezi dolgozókat, amikor valaki brüsszeli irodában ül havi több millió forintért, és csak annyi a dolga, hogy azt a gombot nyomja, amit Manfred Weber mutat neki. De amíg az átlag magyar korán hajnalban kel vagy éjjel dolgozik és műszakba megy, addig egyesek arról beszélgetnek, hogy „nincs rájuk szükség”, nincs „hozzáadott értékük”, vagy legalábbis szerintük az nem elég. Ez a hozzáállás rettentően elitista. 

„Nem olyan emberekre van szükség, akik a futószalag mellett állnak. Tehát az, van ilyen emberekre szükség, csak ez, nincs hozzáadott érték. Az a hozzáadott érték minősége az nem akkora, mint amikor valaki azokat a robotokat tervezi, aki a szalag mellett áll, vagy azoknak az embereknek a munkáját, bocsánat, akik a szalag mellett állnak.” 

Ha mindez nem lenne elég, még indirekt módon a magyar tanárokat is degradálja kritikájával: szerinte ugyanis a magyar oktatási rendszer nem képes olyan embereket kinevelni, akik innovatívak és gondolkodók – az igazi tehetségek „hálistennek megúszták” az itteni iskolát. Ez a pedagógusok munkájának leértékelése. Mert ezek szerint Tarr azt gondolja, hogy az itt tanító több tízezer pedagógus nem képes értelmes embereket faragni a nebulókból. Csakhogy azoknak a magyarmérnököknek, orvosoknak, mérnökinformatikusoknak stb.,akik a TISZA Párt alelnöke szerint az egyedül „értékes” munkát végzők közé tartoznak, vagy hogy Tarr is értse és neki megfelelő „hozzáadott értékű” embereket említsünk, a Nobel-díjasaink legnagyobb része is magyar iskolába járt. Meg egyébként ő is... 

„…fantasztikus dolgokra képes a mesterséges intelligencia, és fantasztikus magyar szakemberek vannak, akik elképesztő dolgokat tudnak csinálni, világhírű, tehát olyan, az önvezető autó tervezésében van olyan magyar szakember, magyar cég, aki olyan dolgot csinál, amit senki más a világon nem tud, és minden autógyártó hozzájuk fordul egy bizonyos dolog tekintetében. Ezek az emberek nem a magyar oktatási rendszerben a nem tudom milyen általános iskolákba képződtek, vagy lehet, hogy ott képződtek, de hálistennek megúszták és képesek voltak egy innovatív és gondolkodó irányba elmenni.”