Véget ért az informális EU-csúcs Dániában, ahol a tagállamok állam- és kormányfői az európai védelemről, valamint Ukrajnáról tárgyaltak. Mivel ezúttal nem hivatalos keretek között tárgyaltak, ezért konklúziót sem fogadtak el, csak megágyaztak az október 23-i, immáron hivatalos csúcsnak.
Egy viszont biztos: Magyarország továbbra is egyedüliként ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását.
Október 1-jén, szerdán találkoztak Dániában az Európai Unió tagországainak állam- és kormányfői, hogy egy informális csúcs keretében beszéljenek az európai védelem jövőjéről, valamint Ukrajnáról.
Mivel ezúttal informális keretek között tárgyaltak, ezért döntéseket sem hoztak a tagállamok vezetői, ugyanakkor mint arra António Costa Európai Tanács-elnök is felhívta a figyelmet a csúcsot lezáró sajtótájékoztatón, ezzel megágyaztak az október 23-i, ezúttal már hivatalos csúcs döntéseinek.
Ráadásul az informális csúcson nem is túl könnyű témák fogadták a tagállamok vezetőit – például az Európában immobilizált orosz vagyonok felhasználása kapcsán már a csúcs előtt látni lehetett, hogy abban megosztottak a vezetők. Abban ugyan egyetértett mindenki, hogy Ukrajnát továbbra is támogatni kell, és ehhez új eszközöket is érdemes lehet bevonni, de Belgium még korábban aggodalmát fejezte ki Ursula von der Leyen Európai Bizottság-elnök terve miatt, mivel szerinte ha az nem kellően megalapozott, akkor országát érintené rosszul.
Az informális csúcs a tervezetthez képest egyébként elhúzódott: az eleve később kezdődött, majd az európai védelemről a tervezett két óra helyett négy órát beszéltek a vezetők, de a Politicónak több tisztviselő is arról számolt be, ennek oka nem a tagállamok közötti ellentét volt, hanem mert mindenkinek elegendő időt hagytak, hogy kifejtsék meglátásaikat.
António Costa már védelmi unióról beszélt
A csúcsot lezáró sajtótájékoztatón először az Európai Tanács elnöke, António Costa szólalt fel. A korábbi portugál miniszterelnök először diplomatikusan megköszönte a házigazdának, az ebben a félévben az EU soros elnökségét ellátó Dániának az informális csúcs megrendezését.
Costa szerint a mai találkozónak a fő témája az európai kontinens védelme volt, hiszen ehhez tartozik hozzá a tagállamok védelmi fejlesztései és Ukrajna további támogatása is.
Az Európai Tanács elnöke szolidaritást vállalt azokkal az országokkal, amelyeknek a légterét Oroszország harcirepülőkkel vagy drónokkal megsértette. Szerinte jogos az európai állampolgárok aggodalma „Oroszország provokatív viselkedése miatt”, de kifejtette, az elmúlt három évben azon dolgoztak, hogyan lehet Európát megvédeni.
Mint hangsúlyozta, az elmúlt három évben a tagállamok jelentősen növelték védelmi kiadásaikat, és ezeknek a finanszírozásában az EU is részt vállal például a SAFE-eszközön keresztül. A tagállamok pedig még korábban megegyeztek az európai védelem prioritásaiban is.
Costa szerint ma egy újabb lépést tettek előre
Mint fogalmazott, örömmel fogadták az Ursula von der Leyen és az EU biztonságpolitikai és külügyi főképviselője, Kaja Kallas által prezentált ütemterv eddigi részét, ami a tagállamok védelmi készenlétének fejlesztését segítené 2030-ig, és ahhoz világos elérendő célokat határoz meg.
Világos, hogy Európa határai csak akkor biztonságosak, ha Európa összes határa biztonságos
– jelentette ki Costa, aki hozzátette, ahhoz, hogy a védelmi uniót felépítsék, ahhoz politikai felügyeletre van szükség, emiatt bejelentette, hogy a Tanács-ülések között a tagállamok védelmi miniszterei többször fognak találkozni, hogy nyomon kövessék az eredményeket.
Ukrajnára térve elmondta, az Európai Unió az ország mellett áll, és a jövőben is támogatni fogják honvédő háborújában, és a hosszú és tartós béke elérésében.
Határozottan kiállunk Ukrajna mellett, és minden fronton részt veszünk Ukrajna hosszú és tartós békéjének megteremtésében
– mondta Costa, aki elmondta, dolgoznak a 19. szankciós csomag terve már elkészült, ami többek között Oroszország olajból és kriptóból való bevételeit, valamint az árnyékflottáját célozza. Hozzátette, a tagállamok vezetői először tárgyaltak az immobilizált orosz vagyonok lehetséges felhasználásáról.
Costa szerint az EU üzenete Oroszország felé világos, addig támogatják Ukrajnát, amíg el nem érik az igazságos és tartós békét.
Nyilatkozatát azzal zárta, hogy a mai találkozó lényegében arról szólt, hogy előkészítsék a három hét múlva esedékes csúcs döntését a védelmi unióhoz, valamint Ukrajna további támogatásához.
Mette Frederiksen: Ma Ukrajna garantálja Európa biztonságát
Az Európai Unió soros elnökeként Mette Frederiksen dán miniszterelnök arról beszélt, egy hasznos, konstruktív és hosszú tárgyaláson vannak túl, amit egy olyan időben tartottak, amikor Oroszország növelte támadását Ukrajnával ellen, és az utóbbi időben már Európában is megsértik a légteret.
Fenyegetnek minket, tesztelnek minket, és nem fognak megállni
– jelentette ki Frederiksen Oroszországra utalva, aki a gondolatmenetét azzal folytatta, ez ellen mit tehet Európa.
A dán miniszterelnök szerint növelni kell az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segítséget, ahogy növelni kell a tagállamok saját védelmi kiadásait is, miközben Oroszországot pedig tovább gyengítik. Ursula von der Leyen által képviselt, az Ukrajnának nyújtandó jóvátételi hitelről pedig pozitívan beszélt, azt ígérte, soros elnökként foglalkoznak majd a témával.
Elmondta, hogy sokat beszélnek arról, hogy Európa milyen biztonsági garanciákat tudna nyújtani Ukrajnának, ugyanakkor az szerinte jelenleg fordítva van: ma Ukrajna szavatolja Európa biztonságát, emiatt is kell tovább növelni a Kijevnek nyújtott támogatását.
Ukrajna kapcsán elmondta, egy tagállamot leszámítva mindannyian támogatják Ukrajna EU-csatlakozását és az első csatlakozási fejezet megnyitását, mivel a háború ellenére Ukrajna sok reformot ért el.
Ugyan nem nevezte meg, de az egyetlen ellenző ország továbbra is Magyarország, amiről Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszélt a csúcsot megelőzően.
Harmadik pontként elmondta, miközben Európát és Ukrajnát meg kell erősíteni, Oroszországot gyengíteni kell, mivel csak így lehet leállítani az orosz harcigépezet működését – emiatt dolgoznak újabb szankciókon is.
Most már mindenki tudja, mi forog kockán. Szerintem a fő cél egy olyan erős Európa felépítése, ahol a háború szóba sem jöhet
– zárta gondolatait a dán miniszterelnök.
Ursula von der Leyen: A béke megőrzése mindig is az EU fő feladata volt
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy szolidaritást vállalt azon tagállamokkal, amelyek légterét az elmúlt hetekben Oroszország megsértette.
Ezek a légtérsértések a hibrid háborús taktikák részét képezik. Ezek olyan fenyegetések, amelyek határozott és elrettentő intézkedéseket igényelnek Európától, mert minden európai állampolgárnak és minden európai négyzetcentiméternek biztonságban kell lennie
– jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, aki szerint emiatt is beszéltek ma az elrettentéstől a tagállamok vezetőivel.
A béke megőrzése mindig is az EU fő feladata volt
– mondta von der Leyen, aki ezután arról beszélt, hogy az elmúlt három évben sokat is tettek azért, hogy Európa békés maradjon, és Costához hasonlóan ő is kiemelte a SAFE-eszközt, ami 150 milliárd eurós közös hitelből segíti majd a jelentkező tagállamokat fegyverbeszerzésben – e kapcsán elmondta, az előzetes hitelkeretre már túljelentkezés volt.
Ezután néhány pontot elárult a leánykori nevén még ReARM Europe, ma már Readiness 2030 (Készenlét 2030) néven futó program kapcsán két hét múlva bemutatásra kerülő ütemtervéből. Ebben mindegyik tagállam számára meghatároznak legalább egy katonai képességet, amelyet különböző missziókban el tudnak majd látni a tagállamok.
Fontos az európai csapatok közötti interoperabilitási képesség, valamint azt ígérte, szorosan együttműködnek majd a NATO-val is.
Kiemelte az EU keleti határának védelmét, aminek részét képezné a drónok figyelésére, semlegesítésére, adott esetben lelövésére alkalmas rendszer, az úgynevezett drónfal létrehozását. Ígérete szerint a keleti határon megjelenő minden veszélyre felkészülnek majd.
Végezetül a Readiness 2030 kapcsán elmondta, fontos az európai védelmi ipar fejlesztése és kapacitásának növelése. Ezzel kapcsolatosan a védelmi iparra vonatkozó szabályok egyszerűsítését és a védelmi ipar támogatását ígérte.
Az ukrajnai háborúra térve von der Leyen elmondta, Ukrajna továbbra is bátran ellenáll már három éve és hét hónapja. Szerinte Kijevnek további támogatásokat kell nyújtani.
Segítséget kell nyújtanunk Ukrajnának, mert ha úgy gondoljuk, hogy Ukrajna az első védelmi vonalunk – és már pedig ez a helyzet –, akkor fokoznunk kell az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget
– jelentette ki von der Leyen, aki bejelentette, ma megállapodtak, hogy Ukrajna 2 milliárd eurót kap dróngyártásra, ami növeli az ukrán kapacitást, és Európa is hozzáférhet majd ehhez a technológiához.
Az Európai Bizottság elnöke emellett kiállt a szankciók mellett, amik szerinte működnek, hiszen az orosz gazdaság nincs jó helyzetben. Ezt arra alapozza, hogy Oroszországban az alapkamat 17 százalék, miközben az infláció is bőven tíz százalék felett van, és az orosz állami költségvetés 40 százalékát költik a háborúra.
Emiatt von der Leyen szerint tovább kell növelni a nyomást Oroszországon újabb szankciókkal,
viszont szerinte a 19. szankcióscsomag mellett új, robosztusabb megközelítés kell az orosz energiával, pénzügyi szolgáltatásokkal és kereskedelemmel szemben. Itt tért rá a jóvátételi hitelre, ami szerinte jó lehetőség lenne Ukrajna támogatására, ugyanakkor hangsúlyozta, az nem az orosz vagyon elkobzását jelentené, mivel ha Oroszország majd jóvátételt fizet, akkor visszakapná a vagyonából kifizetett pénzt.
0 Megjegyzések