A német nők többsége nem érzi magát biztonságban a nyilvános helyeken

Kulturális és integrációs kudarcok, migránstámadások, szexuális erőszak és a hatóságok tehetetlensége húzódik meg a probléma hátterében

A Funke Media Group megbízásából a Civey közvélemény-kutató intézet által végzett felmérésben a megkérdezett nők 55 százaléka mondta azt, hogy nem érzi magát biztonságban olyan nyilvános helyeken, mint például az utcák, a tömegközlekedési eszközök vagy a parkok. A klubok és a vasútállomások teljesítettek a legrosszabbul, a nőknek mindössze 14 százaléka felelte azt, hogy ott biztonságban érzi magát. Az összes válaszadó közül, beleértve a férfiakat is, majdnem minden második (49 százalékuk) azt mondta, hogy a fölsorolt nyilvános helyek egyikén sem érzi magát biztonságban. 

Amikor a tanulmány résztvevőit arról kérdezték, hogyan vélekedtek Friedrich Merz német kancellárnak a nők nyilvános helyeken való biztonságáról szóló nyilatkozatáról, a felmérés eredményei vegyes képet mutattak: a németek 47 százaléka pozitívan, 42 százaléka negatívan értékelte a kancellár kijelentéseit. A felmérést október 23. és 27. között végezték, 5000 ember megkérdezésével. 

Október 14-én a német kancellár azt mondta, hogy a német hatóságok kijavítják a migrációs politika korábbi hibáit, és „jelentős előrelépést tettek a migrációs kérdés kezelésében”. 

Kijelentette azonban, hogy 

a probléma továbbra is fennáll a német városokban, és emiatt Alexander Dobrindt belügyminiszter már dolgozik a „nagyszabású kitoloncolások megszervezésén és végrehajtásán.”

Október 20-án a kancellár nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre, hogy mire gondolt, amikor azt mondta, hogy „a probléma továbbra is fennáll” , de azt javasolta, hogy kérdezzék csak meg lányaikat és „meglehetősen világos és pontos választ” kapnak. 

A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) 2024-es adatai szerint a nem német állampolgárok a nemi erőszakok 58,5%-át, a csoportos nemi erőszakok 68,7%-át és a súlyos testi sértések 41,3%-át követték el – miközben a lakosság csupán ~15%-át teszik ki. Különösen a 2015 utáni migrációs hullám óta ugrásszerűen nőtt a nőket célzó utcai zaklatás, csoportos támadások és késelések száma a vasútállomásokon, parkokban és éjszakai klubok környékén. 

Számos elkövető fiatal, egyedülálló férfi migráns (főleg szíriai, afgán, észak-afrikai származású), akiknél a nőkhöz való viszonyulás (pl. a burka/kendő nélküli nők „nyugati erkölcstelensége”) kulturálisan eltér a német normáktól. 

A 2015-ös kölni szilveszteri tömeges szexuális zaklatás (több mint 1200 nő érintett, 90% migráns elkövető) óta a nők konkrét helyeket és időpontokat kerülnek (pl. vasútállomások éjjel, fesztiválok).

Egy 2022-es BKA Dunkelfeldstudie szerint a nők 21%-a volt már áldozat nyilvános helyen, és több mint 50%-uk kerül bizonyos utcákat, parkokat vagy a tömegközlekedést este. 

A rendőrség gyakran nem avatkozik be hatékonyan (pl. túlterheltség, politikai korrektség miatti félelem a „rasszizmus” vádjától). Berlin-Neukölln, Duisburg-Marxloh vagy Essen bizonyos részei „no-go” zónákká váltak női szemszögből – különösen este. A felmérésben a klubok és vasútállomások kapták a legalacsonyabb biztonságérzetet (14%), mert ezeken a helyeken a leggyakoribbak a csoportos zaklatások.

Egy 2020-as Plan International-felmérés szerint a német nagyvárosokban élő nők harmada jelölt ki „nem biztonságos” helyeket a városában, főleg utcákon és parkokban. A BKA szerint a tinédzser gyanúsítottak száma 3,8%-kal nőtt 31 383-ra, a gyerekkorúaké 11,3%-kal 13 755-re – sokuk migráns hátterű. 

Évekig tabu volt az elkövetők etnikai hátterét megnevezni. 

A közszolgálati média (ARD, ZDF) gyakran „fiatal férfiakról” beszélt, nem migránsokról. 

Merz kancellár 2025. október 20-i kijelentése – „kérdezzék a lányaikat” – éppen ezt a tapasztalt valóságot helyezte a politikai diskurzus középpontjába, amit a nők 55%-os bizonytalansága igazol.

A német nők biztonságérzetének hiánya nem szubjektív paranoia, hanem objektív statisztikák (BKA), konkrét események (Kölni szilveszter, mannheimi késelés 2024) és mindennapi tapasztalatok (vasútállomások, klubok) eredménye. A probléma gyökere a 2015 utáni kontrollálatlan bevándorlás, a sikertelen integráció és a hatóságok évekig tartó tehetetlensége. Merz fordulata – a kitoloncolások és a „kérdezzék a lányaikat” üzenet – első lépés a valóság elismerése felé, amit a nők 55%-os bizonytalansága sürgetően igazol.