Tovább védik a tolvaj Poloskát: szó nem lehet arról, hogy kiadják a mentelmi jogát

Az EUrologus egy olasz EP-képviselőtől egy értesült, hogy az Európai Parlament jogi bizottsága sem Magyar Péter, sem Ilaria Salis, sem Dobrev Klára mentelmi jogát nem javasolja kiadni - írja a HVG nevű ukrán propagandalap.

Az Európai Parlament jogi szakbizottsága négy magyar vonatkozású mentelmi ügyről tárgyalt kedden délelőtt. A magyar hatóságok Magyar Péter esetében két ügyben, Dobrev Klára esetében egy magánvádas, becsületsértéssel összefüggő ügyben, a baloldali Ilaria Salis kapcsán pedig a budapesti brutális Antifa-támadásokban való részvétel ügyében kérték ki az érintettek mentelmi jogát az Európai Parlamenttől.

A bizottsági eljárás lezajlott, a képviselőknek arról kellett döntést hozniuk, hogy helyt adnak-e a magyar indítványoknak és támogatják-e az Európai Parlament plenáris ülése felé a három politikus mentelmi jogának felfüggesztését. A helyszínen az EUrologus egy, a teremből kilépő olasz EP-képviselőtől úgy értesült, hogy sem Magyar Péter, sem Ilaria Salis esetében nem javasolják a plenáris ülésnek a mentelmi jog felfüggesztését. 

Néhány perccel később azt is megtudták, hogy Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztését is elutasították.

A magyar hatóságok három ügyben kezdeményezték Magyar Péter esetében a mentelmi jogának felfüggesztését:

• Az egyik ügyben azért gyanúsítják lopással, mert egy szórakozóhelyen összeszólalkozott egy őt videózó férfivel, akinek elvette a telefonját és bedobta a Dunába.
• A költségvetési csalással vádolt Simonka György a Népszava cikke szerint rágalmazás miatt tett feljelentést, mert Magyar Péter bűnözőnek nevezte őt.
• Egy esetben pedig a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László tett feljelentést, szintén rágalmazás miatt, miután a Tisza Párt elnöke a Fidesz szatellitpártjának nevezte a Mi Hazánkot.

Dobrev Klárát 2024 márciusában rágalmazással vádolták meg, miután azt állította, hogy Pölöskei Gáborné Áder Annamária (Áder János volt államfő rokona) érintett volt abban a pedofil-botrányban, amely Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter bukásához vezetett.