Ebben az évben is, ahogy 2001 óta minden esztendőben, Csíkszereda főterén gyűltek össze a hívek, hogy áldást kapjanak húsvéti eledeleikre az ünnep vasárnapján. A hímzett kendőkkel letakart kosarakban hagyományosan kalácsot, bárányt, sonkát, tojást, sót, esetleg bort visznek magukkal az ünneplők.
A több ezer embert megmozgató szertartást követően mindenki az otthonába vonul, hogy családja körében fogyassza el a megszentelt ételeket, véget vetve a böjtnek és örvendezve Krisztus feltámadásának.
Kora reggeltől sorjáztak a keresztény hívek Csíkszeredából és a környékről a város főterére, hogy részt vegyenek a katolikus világ egyik legnagyobb tömeget megmozdító ételszentelésén húsvét vasárnapján. A kosarakba a hagyomány szerint kalácsot, sonkát, bárányt, tojást és sót tesznek.
"...van még hite ennek a népnek, ragaszkodik Istenéhez, hagyományaihoz, így a húsvét ünnepéhez kapcsolódókhoz is"
– fogalmazott Tamás József, nyugalmazott segédpüspök, a szertartás szónoka.
Az ételszentelés hagyománya több ezer évre vezethető vissza és Krisztus nyomán a keresztény világban is gyökeret vert. Az ételek megáldására maga Jézus adott példát. A csodálatos kenyérszaporításnál is előbb megáldotta, majd azután törte meg a kenyeret, és az utolsó vacsoránál szintén.
"...a nagyböjti időszakban a hívő emberek lemondtak bizonyos ételek fogyasztásáról, így hozva áldozatot Jézusért, aki a legnagyobb áldozatot hozta: élete föláldozását”
– hangzott el.
Az ételszentelés tisztelgés Krisztus előtt és a hála kifejezése mindazért, amit a megváltásban tett az emberekért – emelte ki Tamás József.
0 Megjegyzések