A 90-es évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt az embereknél, s akkoriban a bűnszervezetek is megerősödtek. Ez a veszély az orosz–ukrán háború után is fenyeget, Ukrajna már most az egyik legnagyobb illegális fegyverpiacot működteti a világon, írta meg a Magyar Nemzet.
Szerbiában az elmúlt években sokat javult a helyzet, miután a mostani szerbiai vezetés mindent megtesz, hogy csökkentse a fegyverek számát az országban. A Vucsics elnök által vezetett szerb hatalom több akciót is indított a fegyverek beszolgáltatására, amelyek eredményesek voltak. A lapunknak nyilatkozó történész szerint jó biznisz az illegális fegyverkereskedelem.
Európában jelen lévő illegális fegyverek egy része még mindig a Nyugat-Balkánról származik, annak ellenére, hogy az ottani háborúnak már több évtizede vége, s a szerb kormány keményen fellép az illegális fegyverkereskedelem ellen. Erről ír a Balkáni Biztonsági Hálózat oldala. A helyzet gyorsan változhat, ha véget ér a vérontás Ukrajnában, ekkor ugyanis temérdek nyugati fegyver kerülhet rossz kézbe. A Zelenszkij vezette ország nemcsak a korrupcióról és a helyi bűnbandákról híres, az ukránok már most komoly illegális fegyverkereskedelmi piacot építettek ki.
Nagy a kereslet a fegyverekre
A Balkánon még mindig nagy a kereslet a fegyverekre. A helyi feketepiacokon tapasztalható drágulásnak számos oka lehet a bosznia-hercegovinai politikai feszültségektől a montenegrói fegyverhiányon át a szerbiai helyzetig. Az illegális kereskedelem elsődlegesen továbbra is a délszláv háborúból származó fegyverek továbbadását jelenti a volt Jugoszlávia területén. A legtöbb illegális fegyver származási helye a szerbiai kragujevaci Zastava-gyár. A jugoszláv időkből származó pisztolyokat és revolvereket keresik leginkább, a második legfontosabb forrás pedig Albánia. Az ország katonai raktáraiból 1997-ben ellopott fegyverek mintegy hatvan százaléka még mindig a lakosság kezében van, állítják a szakértők. A nyugat-európai országokban jelen lévő illegális fegyverek harmadik forrása pedig a Horvátországban gyártott nyugati pisztolyok és puskák.
Az általunk Szerbiában megkérdezett középkorú szerb nő a neve elhallgatását kérve úgy fogalmazott, hogy átélt több háborút, de a biztonsági helyzet Európában most sem jó. Szinte felháborodva reagált arra a kérdésre, hogy zavarja-e, hogy sok a fegyver a lakosságnál.
Mint mondta:
Nézzük meg, mi történik a Nyugaton: bárkit, bármikor megölhetnek, nem kell ahhoz pisztoly, elég egy kés.vEgy szabadkai magyar nő pedig szintén azt mondta, hogy Vajdaságban és Szerbiában már annyi mindent átéltek az elmúlt évtizedekben, hogy már semmin nem lepődik meg, de nem örül annak, hogy fegyverek vannak mindenhol, mert azok bármikor rossz kezekbe kerülhetnek.
Nem csak a katonáknak volt fegyverük a háborúkban
A lap által megkeresett történész leszögezte, a délszláv háborúkban rengeteg fegyver került civilek kezébe. Nagy Tibor emlékeztetett: nem szabad elfelejteni, hogy a titói Jugoszlávia a világ tíz legnagyobb fegyverexportőrének egyike volt, mielőtt ez a háború kirobbant, tehát volt mit kiosztani.
Amikor a háború kirobbant, akkor a harcoló felek saját civil lakosságukat is felfegyverezték. Tehát nem kellett katonának lenni ahhoz, hogy bárki fegyverhez jusson. Főleg a kézifegyverekről volt szó. A pisztolytól gyakorlatilag a vállról indítható páncéltörő rakétáig minden. Akik pedig bevonultak, úgy jutottak fegyverhez, ahogy csak akartak. Minden reggel megkapták a fegyvermennyiséget, és köztudott volt, hogy amit kaptál, azt visszavinni már nem szabad. Tehát azt vagy kilőtted, vagy valahová eltetted
– szögezte le a szakértő.
Nagy Tibor rámutatott: ez a térség egyébként is mindig kötődött a fegyverekhez, a második világháború után is rengeteg fegyver maradt magánkézben.
Ezek a fegyverek a mai napig ott vannak ezeknél az embereknél. Nekem ezzel kapcsolatban mindig az a montenegrói vicc jut eszembe, hogy véget ért a második világháború, és az öreg montenegrói kint ül a ház előtt, és egy német golyószórót tisztogat, takarítja, hozza rendbe, és a feleség odaszól neki, hogy öreg, nem tudod, hogy a háború véget ért? Az öreg egy idő után megszólal, azt mondja, hogy »kenyeret nem kér, de a szekrényében elfér«. Magyarul: generációról generációra a fegyvernek nagy kultusza volt, a katonai fegyvereknek pláne, és minden generáció ezt továbbadta, aki pedig tudta, kiegészítette
– nyilatkozta a történész.
Hozzátette: vannak olyan bűnbandák, amelyek pénzt csináltak ebből. A terepen maradt fegyvereket nem kellett visszaszolgáltatni, nem is tudták, hogy ki mennyit kapott belőle. Köztudott, hogy a bolhapiacokon annak idején öt német márkáért kézigránátot lehetett vásárolni, komolyabb fegyvert meg értelemszerűen nagyobb pénzekért, de valakik ebből gazdagodtak meg, és szép vagyont csináltak – tette hozzá.
A Balkánon bárhol lehetett fegyvert venni
A balkáni feketepiaci fegyverárakat a kutatások szerint nagyban befolyásolják a helyi politikai, gazdasági és egyéb sajátosságok – írja egy tanulmány. Megnehezíti a bűnszervezetek dolgát, hogy a belgrádi vezetés mindent megtesz, hogy visszaszorítsa a fegyvertartást az országban.
Boszniában átlagosan körülbelül ötven euróval emelkedett az illegális fegyverek ára a korábbiakhoz képest. A kiskaliberű pisztolyok, amelyeket két éve még 175 euróért lehetett beszerezni, most legalább kétszáz euróba kerülnek, de egyes helyeken még többet is adnak érte. A kutatás a szerbiai drágulást közvetve az orosz–ukrán háborúval köti össze. Az M70-es géppuska állapottól függően 150–700 euró, a kézigránátok ára pedig 10–50 euró. Montenegróban a fegyverek feketepiaci árának megugrását az okozza, hogy kezdenek kifogyni a 90-es évek háborúiból visszamaradó készletek, ezért Ukrajna lehet az illegális fegyverkereskedők egyik új beszerzési forrása. Az M70-es géppuska állapottól függően 150–700 euró, a kézigránátok ára pedig 10–50 euró. Montenegróban a fegyverek feketepiaci árának megugrását az okozza, hogy kezdenek kifogyni a 90-es évek háborúiból visszamaradó készletek, ezért Ukrajna lehet az illegális fegyverkereskedők egyik új beszerzési forrása.
0 Megjegyzések