„Zelenszkij többet lopott, mint az előző elnökök összesen”

Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter, kemény kritikával illette Ukrajnát egy interjúban, mondván, hogy az országot korrupt oligarchák uralják, és hiányzik a valódi demokrácia. A kritikák középpontjában Volodimir Zelenszkij elnök és kormánya áll, mert nyakig úsznak a korrupciós botrányokban.- írja a Magyar Nemzet.

Ukrajnát korrupt oligarchák irányítják, és teljesen hiányzik az országból a demokrácia – mondta Oskar Lafontaine volt német pénzügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában, amelyet a V4NA nemzetközi hírügynökség szemlézett.

Ukrajnában most egy oligarcha uralkodik, amely egyre inkább külső támogatásokból él. Egy olyan állam, amelyben határtalan a korrupció és nincsenek valódi demokratikus struktúrák
– fogalmazott. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy Ukrajnában betiltották a független pártokat és a tömegmédiát, és hogy a demokrácia és a függetlenség megteremtése hosszú időbe telik.

Az utóbbi hetekben egyre több helyről szállnak bele páros lábbal az ukrán vezetésbe. Novemberben Artem Dmytruk, a Verhovna Rada parlamenti képviselője azt mondta, hogy Volodimir Zelenszkij többet lopott, mint az összes korábbi ukrán elnök összesen. Elmondása szerint Zelenszkij hivatala minden állami struktúrából havonta több tízmillió dollárt kap.

Az ukrán hadsereg a legproblémásabb

Ukrajnában, különösen a katonai szférában rendszeresen hallani korrupcióról szóló jelentéseket. Nemrég egy korrupcióellenes vizsgálat során 30 ukrán tisztviselőt azonosítottak, akiket e pénzeszközök elsikkasztásával gyanúsítanak, köztük a lakásügyi és karbantartási osztályok alkalmazottait, valamint a kereskedelmi struktúrák képviselőit Ukrajna-szerte. Az ügyészek szerint ezek közül 15-en szervezett bűnözői csoportok tagjai voltak.

Az ukrán ügyészek nagyszabású tervet tártak fel az állami költségvetésből az ukrán fegyveres erők szükségleteire elkülönített összesen több mint 3,7 millió dollárnyi összeg elsikkasztására – jelentette be pénteken a Legfőbb Ügyészség a The Kyiv Independent és az Ukrainska Pravda cikke szerint.

A vádak között szerepel tűzifa, villany, földgáz és bútorok vásárlására szánt források elsikkasztása. A pénzt katonai infrastruktúra-építési munkákra is fel kellett volna használni. Az ügyészek szerint ezen áruk egy részének megvásárlása a piacinál jelentősen drágábban történt. Néhány gyanúsítottat hatalommal való visszaéléssel és katonai szolgálat során elkövetett gondatlansággal is vádolnak.

Az egyik vádlottat, egy regionális lakás- és karbantartási osztály vezetőjét azzal gyanúsítják, hogy 285 ezer dollár értékben vásárolt illegálisan kereskedelmi eszközöket, földet és egyéb értékeket, amelyeket egy közvetítő nevére vettek nyilvántartásba. 
Emlékezetes az is, hogy Vitalij Polovenko helyettes védelmi miniszter januárban közölte, hogy az ukrán védelmi minisztérium felmondta a szerződéseket Ihor Hrynkevics lvivi üzletember cégeivel, aki érintett a fegyveres erők ruházatának botrányos beszerzési ügyében. Január 19-én pedig az Ukrán Biztonsági Szolgálat közölte, hogy korrupció gyanújával őrizetbe vette az ukrán fegyveres erők egyik ezredesét és egy védelmi cikkeket szállító cég vezérigazgatóját.

Virágzik az ukrán korrupció Zelenszkij vezetése alatt

Ukrajnában az orosz–ukrán háború után a magas szintű korrupció áll a második helyen az ukránok fő problémái között – derült ki a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökség által végzett felmérésből. A Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai hírportál által korábban bemutatott kutatás eredményeiből az látszik, hogy a lakosság 71,6 százaléka ezt tartja az ország második legnagyobb gondjának, a vállalkozók közül pedig 73 százalék gondolja ugyanezt.

A lakosság 87,9 százaléka és a vállalkozások 81,3 százaléka szerint emelkedett a sikkasztások szintje az országban a 2022-es mértékhez viszonyítva. Sokan ebben Volodimir Zelenszkij felelősségét is látják, ugyanis az ukrajnaiak mintegy 50 százaléka úgy gondolja, hogy a korrupció leküzdése az elnök és hivatalának a felelőssége.

Az állampolgárok 47,5 százaléka, a cégek képviselőinek pedig 48,3 százaléka állítja ezt.

Ezzel szemben a válaszadók 36,9 százaléka és az üzleti élet 32,4 százaléka állítja azt, hogy a korrupcióellenes hivatal, vagyis a Legfelső Tanács az, amelynek tennie kell a korrupció visszaszorítása érdekében. A válaszok között szerepeltek olyan állítások is, hogy a minisztertanács és a minisztériumok vonhatók felelősségre a korrupció terjedéséért.

(Magyar Nemzet)