Elfogadta a Hamász azt a háromlépcsős tűzszüneti javaslatot, amely első körben lehetővé tenné harminchárom, a Gázai övezetben fogva tartott túsz fokozatos szabadon bocsátását – számolt be az AP.
A javaslat hosszú távon biztosítaná azt a három-ötéves újjáépítési tervet, amelyet nemzetközi felügyelet mellett hajtanának végre a Gázai övezetben a tizenöt hónapja tartó izraeli hadjárat okozta rombolás helyreállítása érdekében.
A hírt a tárgyalásokon részt vevő két tisztviselő közölte a hírügynökséggel, amely megszerezte a megállapodás tervezetének egy példányát. A dokumentum hitelességét a Hamász egyik tisztségviselője és egy egyiptomi tisztviselő is megerősítette. Egy izraeli tisztviselő szerint előrelépés történt, de a részleteket még véglegesíteni kell. A tervet – mint írták – az izraeli kabinet elé kell terjeszteni végső jóváhagyásra.
Az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar az elmúlt évet arra szánta, hogy közvetítőként próbáljon véget vetni a véget vetni a háborúnak, és biztosítsa a Hamász által még 2023 október 7-én elfogott túszok szabadon bocsátást. Az akkor elrabolt 251 ember közül még mintegy százan lehetnek fogságban, igaz, az izraeli hadsereg szerint egyharmaduk már nem él.
A katari külügyminisztérium szóvivője, Madzsid el-Anszari a kedden megtartott heti tájékozatóján eredményesnek nevezte a folyamatban lévő tárgyalásokat, de részleteket nem kívánt közölni.
A Hamász közben egy nyilatkozatot adott ki, amelyben az iszlamista szervezet közölte: a folyamatban lévő tárgyalások „végső szakaszukba" értek.
Ha a Hamász után Izrael is rábólint, a tervezett megállapodás három lépcsőben valósulhat meg.
Az első lépcső harminchárom túsz fokozatos szabadon bocsátását jelentené hat hét alatt, köztük nők, gyermekek, idős felnőttek és sebesült civilek. Izrael ezért cserébe több száz bebörtönzött palesztin nőt és gyermeket engedhet szabadon. A harminchárom szabadon bocsátandó túsz között van öt izraeli katonanő, akiket ötven palesztin fogolyért cserébe engednének szabadon, köztük harminc olyan elítélt harcosért, akik életfogytiglani börtönbüntetésüket töltik. Az első szakasz végére az összes – élő vagy halott – civil foglyot átadnák. Ebben a negyvenkét napos időszakban Izrael vállalná, hogy a katonáit kivonja a lakott területekről, és a kitelepített gázai lakosok visszatérhetnek a lakóhelyükre a Gázai övezet északi részén. A megállapodás részeként naponta hatszáz segélykamiont is beengednének.
A második szakaszban a Hamász szabadon engedné a még élő foglyokat, főként a férfi katonákat, cserébe további foglyokért és az izraeli erőknek a Gázai övezetből való „teljes kivonulásáért". A Hamász ezzel együtt közölte, hogy a háború befejezése és a teljes izraeli kivonulás nélkül nem engedi szabadon a megmaradt túszokat. Ennek részleteit a megállapodás első fázisának ideje alatt kell kidolgozni.
A harmadik fázisban a meghalt túszok holttestét is átadnák, cserébe egy három-ötéves újjáépítési tervért, amelyet nemzetközi felügyelet mellett hajtanának végre Gázában.
Eközben elismerte az izraeli védelmi miniszter, hogy végig ő akadályozta a túszalku megkötését a Hamásszal.
Itamár Bengvír izraeli nemzetvédelmi miniszter, a Zsidó Erő radikális jobboldali párt elnöke elismerte, hogy az utóbbi évben végig ő és pártja akadályozta a túszcsere-megállapodás megkötését a Hamásszal. A szélsőjobboldali Itamár Bengvír a túszalkut „a Hamásznak való behódolásnak" tartja.
„Politikai erőnket felhasználva, újra és újra meg tudtuk akadályozni a túszalkut, de azóta újabb pártok kerültek a kormányba, amelyek most támogatják a megállapodást, így már nem mi vagyunk a mérleg nyelve" – írta Bengvir az X-en, utalva Gideon Szaár külügyminiszterre, az Új Remény párt delegáltjára és vele együtt négy újabb parlamenti képviselőre, akik csatlakoztak a kormánytöbbségéhez a törvényhozásban.
(MTI)
0 Megjegyzések