A baloldali kötődésű közvélemény-kutatók pókhálószerű együttműködést alakítottak ki a választói pártpreferenciák befolyásolásának szándékával, vagyis azzal, hogy a Tisza Pártot esélyes kihívóként mutassák be a kormánypártokkal szemben. A manipulációs kerekasztal „agya” a 21 Kutatóközpont. A szervezet szorosan együttműködik az adatfelvételi munka dandárját végző Iránytű Intézettel és a Mediánnal, amely az eddigi legnagyobb előnyt „mérte” ősszel Magyar Péter pártjának, írja a Magyar Nemzet, alább a teljes cikk.
A baloldali kötődésű
közvélemény-kutatók az elmúlt hónapokban nyilvánvalóan egyeztetett,
összehangolt manipulációs szándékú felméréseket tettek közzé, amelyeknek
célja, hogy a 2026-os választásokra egyértelmű esélyesként
pozicionálják a Tisza Pártot. A Magyar Nemzet korábban részletesen
beszámolt erről a manipulációs kerekasztalról, bemutatva, hogy tavaly
októbertől szinte hétről hétre jelentek meg olyan
pártpreferencia-kutatási eredmények, amelyekben a Medián, a 21
Kutatóközpont, a Publicus, a Republikon Intézet, a Závecz Research és az
Idea Intézet Magyar Péter pártjának folyamatos erősödését és a
kormánypártokkal szembeni vezetését állapították meg.
Munkamegosztás a manipulációs hálózatban
A
láthatóan összehangolt kutatási eredmények egyfajta központosítás,
illetve munkamegosztás létrejöttére engednek következtetni a baloldali
cégek között.
A hálózat középpontjában a jelek szerint a 21
Kutatóközpont tölti be az irányító szerepkört, míg az egykor
Jobbik-közeli, manapság a Medián vonzáskörébe került Iránytű Intézet
adja az adatfelvevő kapacitást. A finanszírozói oldalon pedig ismert
globalista ngo-k jelennek meg, mint például a baloldal 2022-es amerikai
kampánypénzeinek közvetítésében főszerepet vállaló Action for Democracy
nevű alapítvány.
De nézzük a részleteket, amelyek igazolják a felvázolt hálózati működést!
Önleleplező vallomások
A
folyamat nem előzmények nélküli, hiszen már a 2022-es országgyűlési
választások után leleplezték magukat a fent említett
közvélemény-kutatók, amikor a 444.hu portál összeállításában nyilatkozva
felfedték, milyen módszerrel igyekeztek befolyásolni a választópolgárok
pártszimpátiáját. Ezt megelőzően még 2022 márciusában, két héttel a
választások előtt Hann Endre arról beszélt, hogy kevés a
közvélemény-kutatás, mert nincs pénze a sajtónak a megrendelésekre. A
Medián vezetője a 444-nek akkor arról beszélt „hogy a kilencvenes
években sokkal több pénze volt a médiának felméréseket rendelni, a több
felmérésből pedig világosabb képet lehetett kapni. – A trend
mindenesetre jól látszik tavaly ősz óta: az előválasztás az ellenzék
nagy sikere volt, de azóta inkább hullámzás és a Fidesz erősödése volt
jellemző”.
Fél évvel később szintén a Soros Györgyék által
finanszírozott 444 készített összeállítást a közvélemény-kutatókról, és
itt már a manipulációs hálózat szereplői maguk tettek önleleplező
nyilatkozatokat. A 21 Kutatóközpont vezetője, Róna Dániel például arról
beszélt, hogy a 2022-es választások előtt volt egy kutatói tanács nevű
intézmény, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre.
– A
központi kampánystáb hívott közvélemény-kutatókat, hogy beszéljék át, mi
a helyzet – idézte fel Róna, aki maga is részt vett ezeken az
egyeztetéseken. Azt is elismerte, hogy nem voltak megfelelő színvonalúak
azok a kutatások, amelyek azt mutatták, hogy szoros a verseny a Fidesz
és a baloldal között.
Kimondottan a közvéleményt akarták befolyásolni
A
Mediánt vezető Hann ugyancsak beszélt a közvélemény-manipulációkról, a
hamis felmérésekről. Mint mondta, valóban voltak olyan kutatások,
illetve inkább közlemények, amik kimondottan a közvéleményt befolyásoló
céllal készültek. Saját érintettségével kapcsolatban pedig úgy
fogalmazott:
„igenis volt, hogy öncenzúrát gyakoroltam, illetve
én is sugalmaztam olyat, hogy lehet ez a választás akár szoros is. Mert
az tény, hogy igenis befolyásolnak a közvélemény-kutatások”.
Hasonló
„vallomást” tett Ember Zoltán is, az azóta a Mediánhoz mindinkább közel
kerülő Iránytű Intézet vezető kutatója. Az interjúban elmondta, hogy
néhány nappal a választásokat megelőzően előtte voltak az adatok,
amelyek szerint a baloldal 14–18 százalékos lemaradásban van, mégis azt
mondta: hat–nyolc százalék közötti ellenzéki mínuszra számít, ami még
nem kétharmados Fidesz-győzelem. A kutató pszichés nyomással magyarázta,
hogy végül magát is meggyőzte ezen adatok helyességéről.
Külföldi pénzek a 21 Kutatóközpontnál
Ezek
után érdemes felidézni a 21 Kutatóközpont tevékenységét és hátterét,
ugyanis ők közöltek elsőként olyan kutatási eredményt, amelyben a Tisza
Párt már átvette a vezetést a Fidesz–KDNP-től. A cég esetében a külföldi
finanszírozás nyilvánvaló, a saját honlapjukon is megtalálhatóak a
pályázatok. Elég, ha csak áttekintjük a támogatók névsorát, ismert
globalista ngo-k, valamint liberális szervezetek, alapítványok és az
Európai Bizottság is szerepel köztük. Az Európai Bizottság CERV
programja által támogatott projektek mellett megtaláljuk a European
Liberal Forum pályázatát, a German Marshall Fund vagy a baloldal 2022-es
külföldi kampányfinanszírozási botrányában főszereplő Action for
Democracy nevű szervezet támogatásait is. Érdemes megemlíteni, hogy az
Amerikából származó pénzek ügyét a nemzetbiztonsági szolgálatok is
vizsgálták, és megállapították, hogy a választások külföldi
befolyásolásával súlyosan sérült hazánk szuverenitása.
Közös projekt a fővárosban
Korábban
közös fővárosi projektben is részt vett a 21 Kutatóközpont a Mediánnal.
A Mandiner 2023 áprilisában számolt be arról, hogy a Budapest Brand
nevű cég hat alkalomból álló közvélemény-kutatással kapcsolatos
feladatok ellátására, kérdőív kidolgozására, adatfelvételre és elemzésre
nettó 14 millió 875 ezer forint plusz áfa értékben kötött szerződést a
Mediánnal és a Róna Dániel által igazgatott 21 Kutatóközponttal.
Róna Dániel, a régi baloldali káder
Márpedig
nincsenek véletlenek. Közismert, hogy Karácsony Gergely főpolgármester
régebben a Mediánnak dolgozott, csakúgy, mint Róna Dániel. Utóbbi
egyébként mindig is a baloldal szakértője volt, korábban Botka László
egykori MSZP-s szegedi polgármesternek, illetve a Párbeszédnek, a
Momentumnak és Márki-Zay Péter bukott miniszterelnök-jelöltnek is
dolgozott. Most pedig láthatóan Magyar Péter és a Tisza Párt választási
esélyeinek javításán munkálkodik. Sokatmondó körülmény, hogy a 21
Kutatóközpont korábbi munkatársa és projektvezetője, Seprenyi Anita ma
már Magyar Péter sajtósaként és asszisztenseként tevékenykedik.
A pókháló másik pontja
A
hálózat másik kulcsszereplője az Iránytű Intézet, amely 2011 óta
létezik, tulajdonosa a Jobbik-közeli üzletember, Forrai Richárd. Az
agytröszt korábban a Jobbiknak adott tanácsokat és a párt számára
végzett kutatásokat, ennek megfelelően a politikai formáció parlamenti
frakciója jelentős összegekkel finanszírozta.
A
Jobbik–Simicska-koalíció megkötését követően, 2015 és 2018 között
jelentős megbízások ütötték az Iránytű markát. Ám a tiltott
pártfinanszírozási botrányba keveredő Jobbik a gigászi büntetésének
kifizetése nyomán szinte alig tudta pénzelni az intézet működését.
Az
Iránytű a baloldal összefogását és a külföldi dollárok felbukkanását
követően kapott ismét jelentősebb munkákat. Az intézet legnagyobb
botránya 2021 végén tört ki, amikor a 444.hu-n egy olyan vizsgálat
adatai kerültek nyilvánosságra, amelyet az egyesült baloldal
kampánystábja rendelt meg, és amely nem a nagyközönség számára készült. A
dokumentumból világosan kiderült – szemben a többi baloldali agytröszt
méréseivel –, hogy az ellenzék katasztrofális vereség felé menetel. Az
is fontos információ volt – amit az Index derített ki –, hogy az Iránytű
Intézet és a 21 Kutatóközpont közös felmérése amerikai tanácsadók
segítségével, amerikai módszertannal készült. Tehát már 2021
decemberében közösen dolgozott a két kutatócég.
Később, 2022
áprilisában, néhány héttel a választások után szintén a 21 Kutatóközpont
megbízásából készített felmérést az Iránytű Intézet, amelyben
megállapították, hogy az ellenzéki választók háromnegyede szerint
Gyurcsány Ferenc visszavonulása javítana a kormányváltás esélyein.
Beszédes cégadatok
Ezek
a példák is nyilvánvalóvá teszik, hogy a hálózatban elsősorban az
Iránytű Intézet feladata az adatfelvétel, a fő megbízó pedig a 21
Kutatóközpont, amely – mint fentebb vázoltuk – több szálon kapcsolódik a
Tisza Párthoz. Ezt a munkamegosztást igazolja az Iránytű és a Medián
elmúlt évekbeli árbevételének összehasonlítása is. A Jobbik
felmorzsolódása után jó ideig tetszhalott állapotban lévő Iránytű
Intézetnek az utóbbi években egyre nő a bevétele, miközben Hann Endre
cége csak vegetál. A hivatalos céginformációk szerint előbbinek 544
millió forint volt a nettó árbevétele 2023-ban, míg a Mediánnak csupán
az ötöde, mintegy 118 millió forint.
Talán ennél is beszédesebb
adat, hogy az Iránytű Intézet alkalmazottainak száma 2024 júliusa után
drasztikusan megugrott, az addig évek óta jellemzően 4–6 fős létszám
tavaly nyár vége felé megnégyszereződött, 18 körüli munkavállalót
regisztrálnak a cégadatbázis szerint. Novemberre ugyan valamelyest
csökkent az alkalmazottak száma, de így is 10 és 12 között mozog. Az
egyik napról a másikra bekövetkezett ugrásnak az lehetett az oka, hogy
hirtelen megnövekedtek a feladatok, ami összefügg azzal, hogy az Iránytű
végzi a baloldali manipulációs hálózat számára az adatfelvételi munkát.
(Magyar Nemzet)
0 Megjegyzések