Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.

Nem kaphat uniós védjegyoltalmat az “Orosz hadihajó, húzz a f*szba!” kifejezés

Az Ukrán Állami Határőrszolgálat szerette volna elérni a címben szereplő mondatnak a védettségét, azonban az Európai Törvényszék szerint ez egy politikai üzenet, amely nem köthető termékhez vagy szolgáltatáshoz.

Az Ukrajnával szembeni orosz invázió első napján egy orosz hadihajó megközelítette a Fekete-tengeren lévő szigetet, amelyen ukrán katonák állomásoztak. A hadihajó megadásra szólította fel a védőket, ekkor hangzott el a rádiós részéről eredetileg az, hogy “Orosz hadihajó, húzz a faszba”. Ennek angol változata, ami a védjegyoltalomban szerepelt, a “go fuck yourself” fordulatot tartalmazza, amely egy elterjedt kifejezéssé vált.

Az ukránok először a Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalát (EUIPO) kérték arra, hogy ábrás megjelölésként európai uniós védjegyként lajstromozzák. A lajstromozást áruk igen széles köre, valamint kiadói, oktatási, szabadidős és sportszolgáltatások vonatkozásában kérték.

Azonban EUIPO megtagadta a lajstromozást azzal az indokkal, hogy a védjegy egy politikai jelmondat, amely a szóban forgó áruk és szolgáltatások tekintetében nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.

Ez ellen a döntés ellen fordult az ukrán hatóság az Európai Törvényszékhez és az EUIPO döntésének hatályon kívül helyezését kérték. A Törvényszék azonban elutasította a fellebbezést. A bírói indoklásban kitérnek arra, hogy a védjegyben szereplő mondatot közvetlenül az első használat után a média széles körben használta és terjesztette az Ukrajnának nyújtandó támogatásra felhívásként.

Így e mondatot politikai összefüggésben, ismétlődően, az Ukrajnának nyújtandó támogatás kifejezése és előmozdítása céljából használták – szögezi le a törvényszék.

Megállapítják, hogy “valamely megjelölés nem képes betölteni a védjegy alapvető rendeltetését, ha a jelenlétében az átlagfogyasztó nem az áru vagy szolgáltatás származásának megjelölését, hanem kizárólag a politikai üzenetet érzékeli”.

Márpedig az uniós bíróság szerint ezt a mondatot igen intenzíven használták nem kereskedelmi összefüggésben, ezért “az érintett vásárlóközönség így azt nem az általa jelölt áruk és szolgáltatások kereskedelmi származásának megjelöléseként érzékeli”. A döntéssel szemben az Európai Bírósághoz lehet fellebbezni.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések