Még az ’56-os emlékhelyről is hazudik Magyar Péter

 

Magyar Péter szerint egy fillért sem adott az állam az 1956-os forradalom hőseinek kiskunmajsai emlékmúzeumára, ám a politikus hazudik: több mint 40 millió forintot és szakmai segítséget is kapott Pongrátz Gergely a tárlat létrehozására.

Magyar Péter már a nemzeti ünnep kapcsán is ordas hazudozásba kezdett. A Tisza Párt elnöke hétfőn a kiskunmajsai ’56-os múzeum elől jelentkezett be egy Facebook-videóban, amelynek apropója, hogy 68 éve a mai napon vonultak be a szovjet csapatok hazánk területére, hogy leverjék a magyar szabadságharcot. Mindennek kapcsán a Tisza Párt elnöke azt találta mondani:

– Gondolom, nem lepődik meg senki, hogy a magát nemzetinek hazudó kormány egy fillér támogatást nem ad ennek a múzeumnak a fenntartására, sem az ifjúsági tábor fenntartására. Mind a kápolna, mind a múzeum közadakozásból, Pongrátz Gergely gyűjtésének köszönhetően jött létre

– hazudta Magyar Péter. 

Ehhez képest a valóság az, hogy a Kiskunmajsa-Marispusztán álló épület felújításához jelentős támogatást adott a magyar állam. Az emlékmúzeum 2015 novemberének elején nyitott meg, az ünnepélyes átadón L.. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára kiemelte: korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alap is támogatta a múzeumot, előbbi 18 millió, utóbbi 26 millió forinttal. 
 
Az állam további támogatást is adott az emlékhelyhez: az állandó kiállítást a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum állította össze. Az egykori szabadságharcos, Pongrátz Gergely házában a korabeli plakátok, fegyverek és más tárgyak mellett interaktív digitális táblán lehet felidézni az '56-os forradalom eseményeit, valamit a kádári megtorlás dicstelen történéseit.

Pongrátz Gergely (1932–2005) értelmiségi családban született. Nyolc testvére volt, akik közül öt később vele együtt harcolt Budapesten, a Corvin közben. Az 1956-os forradalom kitörésének híre a hényelpusztai állami gazdaságban érte, ahonnan október 24-én Budapestre ment. Pongrátz Gergelyt a Corvin köziek november 1-jén választották meg főparancsnoknak. A szovjet csapatok támadásának november 4-én ellenálltak a Corvin köziek és még napokig kitartottak. November végén családjával, magyar katonák segítségével elhagyta az országot, és Bécsben csatlakozott a Magyar Forradalmi Tanácshoz. Ezután Amerikában telepedett le. 1956-ot követően először 1990-ben, a rendszerváltás után járt Magyarországon, és a következő évben végleg hazaköltözött. Budapesti elnöke lett az 1956-os Magyarok Világszövetségének, majd az '56-osok Szövetségének, létrehozta és vezette az 1956-os Pesti Srác Alapítványt. 2005-ben a múzeum udvarán érte a halál, temetése előtt, 2005. május 28-án a Corvin közben ravatalozták fel.

(MNO)