Az alábbiakat írja a Hargitai nevű hazátlan.
„Puskázni
is ér, a válasz így sem lesz könnyű – az igazság ugyanis az, hogy
semelyik. Maga az államalapítás évekig tartó, hosszú folyamat volt,
nehezen köthető egyetlen dátumhoz. Ráadásul régen is volt: több mint
1000 év távolából azt is nehéz egyértelműen tisztázni, hogy Istvánt
Esztergomban vagy Székesfehérváron koronázták királlyá – az viszont
szinte bizonyos, hogy az időszámításunk szerinti ezredik év karácsonyán.
Augusztus 20-án nem történt semmi, amit ünnepelni lehetne, sem akkor,
sem azóta.
Talán a fentiekkel is összefügg, hogy bár a mezőny
erős, nincs üresebb ünnepe az államunknak augusztus 20-nál. Valamennyi
vonatkozó kutatás ezt mutatja: a népnek fogalma sincs, hogy mi lenne az
ünnep tárgya, érzelmileg pedig az összes többi jeles naphoz szorosabban
kapcsolódik. A (mindenkori) hatalom viszont szereti, nem véletlenül.
Mivel nincs tartalma, politikai kockázat sincs benne, amit mondjuk
március 15-ről vagy október 23-ról nem lehet elmondani: a NER, ha
tehetné, mindkét utóbbit elfelejtené, mert ahogy haladunk visszafelé a
történelemben („előre megyünk, nem hátra”), évről évre mindkettő egyre
kínosabb.
Augusztus 20. viszont maga a tökéletes alkalom: mivel
nem kötődik hozzá semmi, nem is kell kényelmetlenül szembesülni az ünnep
alkalmából megidézett elődök elvei/tettei és az utódok egyre
nyilvánvalóbb gyarlósága között feszülő ellentmondással. Igaz, István –
miután a keleti bekötésű családtagjaival leszámolt – a nyugati
kereszténységet, és vele egyértelműen a nyugati államfejlődési modellt
választotta, de ez olyasfajta absztrakció, mint a körmeneten a csak a
katolikusok által tisztelt Szent Jobb mögött masírozó református
kormányfő: elegendő begyújtani némi petárdát meg görögtüzet, hogy az se
lássa-hallja, aki esetleg értené, hogy mi is itt a disszonancia.”
0 Megjegyzések